Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám
1921-06-23 / 136. szám
2 K&rás vidék Békéscsaba, 1921. junius 23. Mi van ma ? 1921. junius 23., osütürtök Róm. kath.: Ediltrud kir. Prot.: Zoltán A nap kel reggel 4 óra 3 perckor, nyugszik 19 óra 59 (este 7-59) perckor A hold kél 21 óra 44 perckor, (este 9*44) nyugszik reggel 7 óra 4 perckor. Este 6 (18) óra: Róm. kath. templomi énekkar próbája. Este 7 (19) óra: Bime. dalárda összpróbája. Este (2030) órakor: Mozielőadás a Városi Színházban. Lehetnek-e öh magyarok 7 Ha a zsidónak azt mondod, hogy ö zsidó, haragszik; ha azt mondod, hogy nem magyar, haragszik. Amikor e sorok szerény írója ennek a véleményének egy zsidó előtt kifejezést adott, a haragon kivül még egy kérdést is kapott: miért lehet magyar például mondjuk a szláv nevü Hugyecz, aki talán maga igen, de 6 éves gyermeke nem is beszél magyarul s miért nem magyar ő, aki a magyar nyelven kivül más nyelven nem tud beszélni. A kérdés megérdemli, hogy hoszszasabban foglalkozzunk vele, különösen most, mikor a zsidók nagy Vilmosa a zsidók irodalmi gyűlésén oly fájdalmas hangon emlékezett meg a zsidókról, mint „üldözött magyarokról", akiknek apái és nagyapái a magyar földben pihennek. Hát igen, a rftagyar nyelv, amelyet nagyon rosszul, nagyon magyartalanul, de mégis csak megtanul valahogyan a legutolsó pájeszes rabbi is, amikor sáros csizmáját ráteszi a magyar föld hátára; a magyar nyelv, amelyet kénytelen valahogy karatyolni a tiszta zsidó is, mert héber nyelven csak nem bolondithatja, nem ronthatja a magyart; a magyar nyelv, amelyet Jókai, Mikszáth, Arany, Petőfi után a pesti kávéház zsidó titánjai vettek birtokukba, hogy* a magyar szellemet épugy megrontsák, mint magát e szellem nyelvi kifejeződését. A magyarszerüen hangzó beszéd, vagy irás örvén akarnak jó magyaroknak, izig-vérig kurucoknak, turániaknak bizonyulni az oroszországi bolsevizmusnak olyan előcsahosai is, mint amilyen Kéri Pál volt, akinek a Tisza-per tárgyalásán egy erős turáni százados odamondta, hogy Írásainak sohasem hitt, mert azokat sohasem tekintette magyaroknak s aki erre pattogva tiltakozott, mondván, hogy az ő irásai igenis magyar szelleműek voltak, hiszen magyar nyelven íródtak. Föltéve, hogy olyan klasszikus magyar nyelven imának, beszélnének is, amilyen pocsék és talmi álmagyar nyelvet müveinek — magyar lett-e az, akinek világfelfogása a zsidó nemzetköziségben gyökerezik, aki az ős magyar nyelvén a magyarság legteljesebb, a történelemben eddig példa nélkül való megrontását szolgálja? Annak az elméletnek veszedelmére, hogy nem mindenki magyar, aki magyarul beszél, már Széchenyi figyelmeztetett, de ép oly hasztalanul, mint amilyen eredménytelenül hangoztatta a zsidók emancipációjának halálos veszedelmét. A terézvárosi nagy Vili még ugyan azt is mondta azon az „irodalirii" gyűlésen, mint az én békéscsabai kis zsidóm: Miért lehetnek magyarok a német vagy egyéb, de keresztény vérségből származók s ők miért nem ? S ma minden zsidó ezt fújja; még ők vádolják, gúnyolják, emlegetik Gárdonyi, Herczeg Ferenc, Prohászka idegen származását, mintha származásuk elmásithatná azt a tényt, hogy ezek a férfiak igenis teremtettek, alkottak a magyarságnak, mintahogy teremtettek a horvát Zrinyi, a német Munkácsy, a szláv Petőfi, Kossuth, Mikszáth s mintahogy a „magyar" Kéri Pálok, Miklós Andorok, Kun Béláék és Szamuelly Tiborok országveszitése ellen életükkel álltak ki a Sztencselek, a Menkinák, a Ferryek s tuszokul mentek el a Hugyeczok s mintahogy ma nem a Weisfeld Vilmosokat, Kraus Náthánokat üldözik Erdélyben, hanem a Maderspachokat. S a Hugyeczok, akiknek ősei talán Trencsénben irtották az erdőt, vagy Sárosban művelték a nehéz, kavicsos rögöt, #de bizonyságát adták a magyarsághoz való tartozaudóságuknak, amikor Rákóczi Szűzmáriás lobogói alatt s a branyiszkói hős vezényszavára vérüket ontották a magyar hazáért, idegen bár, de keresztény vérségből szakadtak bele a magyarság vérkeringésébe; ámde a zsidó nem tud, nem akar asszimilálódni, amire klasszikusan boldogtalan példánk Magyarország. y. MjáFaM oz egész ország területén i) Futura és a Magjar-ölasz Bank nagyjelentőségű vállalkozása Békéscsaba, junius 22. Még ma is vannak kishitű emberek, akik nem biznak Hegedűs program mjában és nem biznak Magyarország gazdasági talpraállásában sem. Pedig gazdasági helyzetünk lényeges javulásának előjelei már is mutatkoznak. A talpraállás folyamatát természetesen nagymértékben hátráltatja az erőszakos béke, amely ipari és mezőgazdasági termelésünk legfontosabb kellékeitől csaknem teljesen megfosztott, az a nagy, természetes erő azonban, amely a magyar földben és a dolgozó magyar népben van, keresztül küzdi magát a mesterségesen elébe épitett akadályokon és meghozza gyümölcsét. Egyik bizonysága gazdasági életünk élénkülésének az a körülmény, hogy az ipar és a kereskedelem igényeit már nem elégíti ki az a — sajnos még mindig igen korlátolt — vasúti személy- és teherforgalom, amelyet a MÁV ma fentartani képes. Ezeknek a forgalmi akadályoknak gazdasági életünkből való kiküszöbölésére nagy terveket készített elő a „Futura" (Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi R. T.) a Magyar-Olasz Bankkal karöltve. Örömmel halljuk, hogy ezek a tervek már megvalósítás előtt állanak. A „Futura" és a Magyar-Olasz bank elhatározta ugyanis, hogy egészCsonkamagyarországot behálózza autojáratokkal. Ezt a tervet már jóval ezelőtt, amikor vasúti forgalmunk a nagy téli szénhiány miatt még sokkal hiányosabb volt, a „Körösvidék" vetette fel. Megvalósítására is tett előkészítő intézkedéseket, amikor azonban arról értesült, hogy a „Futura" is magáévá tette a nagyfontosságú tervet, sőt rövid időn belül meg is tudja valósítani, a „Körösvidék" az ügy sikerét biztosítva látta a „Futura" kezében és csupán támogatására szorítkozott attól kezdve. Ma megnyugvásunkra szolgál, hogy a „Futura" fáradozásait siker koronázta, amit nagy mértékben könynyitett meg az a körülmény, hogy a Futura és a Magyar-Olasz bank megvette a franciák által a Délvidéken hagyott autóparkot, amelyeknek erős teher- és személykocsijai kitűnően alkalmasak minden tekintetben az országos autóforgalom lebonyolítására. Az üzem megkezdéséhez az érdekeit városok és községek közönségének pénzbeli támogatása szükséges, minthogy a „Futura" és a Magyar-Olasz bank a helyi érdekeltségek bevonásával akarja megvalósítani az országos autoforgalmi vállalatot. Az ország különböző, kereskedelmi és ipari szempontból fontos városaiban központokat szervez, amelyek az illető városok környékével fentartanák a közvetlen forgalmat. Ilyen központot kapna többek között Békéscsaba is. Parkja naponta 2—3 járatot tartana fenn a környék különböző utvonalain. A járatok megindításához körülbelől 5 millió koronányi tökére volna szükség, amit a bevonandó helyi érdekeltek szolgáltatnának. A polgármester már értekezletre hivta össze ez ügyben a helybeli pénzintézetek, ipari és kereskedelmi vállalatok és a iöbbi érdekeltek képviselőit, illetőleg vezetőit, akiknek körében értesülésünk szerint nagy érdeklődés nyilvánul meg a tervezet iránt. KSBBanHBB^aiBaiagiiaiaaaaa Lassú a wmep Ezzel a címmel a Körösvidék junius 16-iki számában foglalkoztunk egy miniszteri rendelet késedelmes végrehajtásával. A közlemény, mely szelíd hangú figyelmeztetés volt a közigazgatási hatóságok számára — sajnos — nem érte el célját, csak indokolatlan neheztelésre vezetett. Szóvátettük, hogy az üszőborjuk levágására vonatkozó miniszteri rendelet, mely a hivatalos lap junius 1-i számában jelent meg, junius 14-én, tehát két héttel később végrehajtva nem volt s az illetékesek hivatalosan erről tudomással netn bírtak. Mikor erről irtunk, jól tudtuk, hogy van egy mindenható ügyviteli szabályzat, mely megengedi, hogy lassabban is intéztessék el egy-egy ügydarab, de jól tudtuk azt is, hogy kivételeknek is van helye, hiszen ilyen kivételekre, amikor az ügyviteli szabályzatot nem magyarázták betű szerint, nem egy példa van. A tény az, hogy a hivatalos lap közleményére támaszkodva, tenyésztők eladtak, mészárosok vásároltak jószágot, de — bár joguk lett volna — le nem vághatták, mert ... az ügyrend sérthetetlen valami. Hogy aztán a 10—12 napos tartást a fogyasztó közönségen hajtották be, ez természetes. Ebben az ügyben egyébként az alispán úrtól helyreigazító közleményt kaptunk, mely lényegében a következő: Az üsző-borjuk levágására vonatkozó miniszteri rendelet folyó évi junius 3-án lett az előadónak kiosztva, az ügydarab másnap, vagyis 4-én elintéztetett, az elintézési tervezetet junius 5-én, — tehát amint az feladatott hozzám — azonnal aláirtam és azután az ügydarabot leírásra és expediálásra a kiadóba leadtam. Az alispáni és miniszíeri rendelet, amely utóbbit a litografgépen sokszorosítani is kellett, már junius 9-én postára adatott, a főszolgabirák és polgármesterek részére. Ezen ténymegállapítás szerint, amelynek valódiságáról az iratokból bárki meggyőződhetik, a szóban levő ügynek az elintézése körül a vármegyét nemcsak hogy semmi késedelem nem terheli, hanem az elintézés sokkal rövidebb idő alatt megtörtént, mint azt az ügyviteli szabályzat előírja. Jelentéktelen kicsiség az egész dolog s jelentőséget csupán az ad az ügynek, hogy az alispán ur védekezni tartotta szükségesnek, holott mi a megyét nem támadtuk, mert erre okunk sem volt. Konstatáltunk egy tényt, amit megcáfolni nem lehet, azt, hogy a bürokratizmus adott esetekben kárt is okozhat. A hivatalos lap minden hatóságnak jár s igy — ügyviteli szabályzat nélkül is lehetne annak alapján intézkedni, ideiglenesen, amig az akta a kötelező hivatalos utat megjárja. Ez a mi szerény véleményünk. Egyebekben készségesen megállapítjuk, hogy a junius 1-én megjelent rendelet Békéscsabán junius 15-én végre lett hajtva s igy ez a szerény kis ügy közmegnyugvásra befejezést nyert. 9 Tisza-per A Tisza-per mai tárgyalásán dr. Nagy Károly főkapiíányhelyettest hallgatták ki. Az elnök közölte vele, hogy a főkapitány felmentette a hivatalos titoktartás kötelezettsége aló 1. Dr. Nagy elmondta, hogy a kommün bukása után felsőbb parancsra átvette a budapesti detektivtestület vezetését. Ismertette ezután annak a vizsgálatnak a részleteit és. eredményeit, amelyet ő folytatott le a Tisza-per előkészítése ügyében. Az ügyész és a védők több kérdést intéztek hozzá, végül pedig Friedrich, Hüttner és Sztanykovszky tették meg vallomására vonatkozó észrevételeiket. Hüttner kijelentette, hogy legutóbb tett vallomásán nem változtat. Kisgazdák gyűlése Léván (Prága, junius 22.) Léván a magyar és tót kisgazdaközönség a cseh hatóságok tiltó rendelkezései ellenére nagygyűlést tartottak, amelyen hangoztatták Magyárországhoz való törhetetlen ragaszkodásukat. A gyűlést követő este gazdabál volt, a melyen a gazdaifjak mind magyar ruhában jelentek meg. A pocsai választás eredménye (Pocsa, junius 22.) A választási küzdelem befejeződött. Még csak Nemesrád község 400 szavazata nem érkezett be. A pocsai mandátum sorsa enélkül is eldőlt. Drózdi a leadott 14 ezer 380 szavazatból 10 ezer 390-et, Sebestyén 3115-öt, Molnár pedig 875-öt kapott. Barrabas balandorfilm a Városi Mozgóban.
