Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-24 / 88. szám

Békéscsaba, 1921. április 24. Csütörtök 11. évfolyam 85. szám. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Szeretettel köszöntjük vendégeinket, akik eljöt­tek, hogy magyar szivük melegét, magyar lelkük erejét átsugározzák belénk, kishitű, önző emberekbe. Széttépett országunk kétségbeejtő helyzete rettenetes napokat adott és igér mindannyiunknak s mi tu­nyán várjuk, hogy más segítsen raj.­tunk. A segítség eljött, ha más for­mában is, mint mi szerettük volna, mert hiszen nem a helyettünk való küzdést hozzák, csak felráznak ben­nünket mély álmunkból. Élénkbe tárják majd* multunkat, jelenünket, bűneinket, erényeinket s megmutat­ják az utat, amelyen haladnunk kell, ha magyaroknak akarjuk magunkat uevezni, ha igényt tartunk arra, hogy ismét régi fényében, régi nagy­ságában ragyogva foglalja el az őt megillető helyet sokat szenvedett nemzetünk. Vetkőzzük le mindazt, amit bü­nünkül rónak fel, vetkőzzünk le mindent, ami vétek hazánk, magyar­ságunk ellen s akarjunk méltó utó­dai lenni őseinknek, akik ezer esz­tendeig őrizték meg épen számunkra Magyarországot, amit mi vesztettünk e! gyáván, férfiatlanul. Súlyos kór őrölte meg a nemzet testét évtizedeken át. A liberalizmus álarcában lopakodott közénk s az egyenlőség szent jelszava mögé bújva kezdte meg pusztító munkáját az idegen faj. Vele született gyáva ke­gyetlensége nem ismert határt a rombolásban s faji sajátságai bom­Iasztólag hatottak az elgyengült ma­gyarságra. A magyar társadalom szertezüllött, a magyar középosz­tály vagy elpusztult, vagy rabszol­gája lett az idegen hóditóknak, a magyar paraszt verítékén ök szerez­ték meg könnyelmű főuraink föld­jét, de szívósan magukhoz ragad­ták ugyanakkor a kis parcellákat is, mig Magyarország nagyobb része nem került körmeik közé. Ráültek a magyar kulturára, befurakodtak az iskolába, hogy mérgezhessék az ifjú, fogékony gyermeklelkeket; ke­zükbe vették kereskedelmünket, hogy igy mindenünkből kfjoszthassanak; iparunk nekik dolgozott. A millió és millió munkáskéz az ő aranyhe­gyeiket növelte s a magyar mun­kás véres verítékéből ö vásárplt pa­lotákat. Vámszedője volt a háborús vérzivatarnak s ügyesen szembe ál­lította a magyart a magyarral akkor, mikor azt hitte, hogy az ő ideje elérkezett. De rosszul számított! A nemzet felébredt és meglátta rettentő helyzetét. Látja, tudja, hogy milyen sors vár rá, ha minden ereje megfeszítésével ki nem irtja az ország testén éiősködő férgekeí Minden magyar embernek önálló, külön har­cosnak kell lenni, aki tudatosan halad a kitűzött cél felé és tudato­san egybemunkál a keresztény Ma­gyarország újjáépítésén. Vendégeink, apostolai az eszmének, vezérei a keresztény magyarságnak, zászlót adnak kezünkbe, utat, irányt mutat­nak, amelyen haladnunk kell, hogy elérjük a célt, a szabad, független, nagy Magyarországot! Legyünk bizó harcosai a szent eszmének. Forrjon egybe megdönt­hetetlen akarásban városunk minden polgára és győzni fogunk. Magyarország ezer éven át magyar volt, magyarrá kell tehát tennünk s magyar marad mindörökké! Budapest, április 23. A nemzetgyűlés mai ülését Bottlik József nyitotta meg^ Szddeczki Lajos napirend előtt a lengyel vendégek látogatásáról szólott. Az elnök üdvözölte, a Ház meg­éljenezte a lengyeleket. Erödi-Harrach Béla a pénzfor­galom ideiglenes szabályozásáról szóló pénzügyminiszteri javaslatot terjesztette be, amelyre kimondták a sürgősséget. A vagyonváltsági javaslat során Ruppert Rezső szólott elsőnek. A javaslatot kisebbjelentőségü módo­sításokkal elfogadták. Az elnök napirendi javaslatának megfelelően kimondta a Ház, hogy legközelebbi ülését hétfőn tartja, amelyen a vagyonváltsági javaslat­nak harmadszori olvasásban való elfogadása kerül napirendre. A pénzkicserélésről szóló javaslat tárgyalását a pénzügyminiszter kérel­mének megfelelően a keddi ülésre tűzték ki. Szünet után Bozsik Pál a gyön­gyösi kormánybiztos eltávolítása^ ügyében interpellált. Tárgyalnak az angol bányászok London, április 23. A bányászok és bányatulajdonosok ismét meg­kezdték a békéltető tárgyalásokat, amelyek előreláthatólag még sokáig fognak eltartani. Meghosszabbítják a magyar-osztrákgazdasági egyezményt Budapest, ápr. 23. Az osztrákokkal kötött ideiglenesgazdasági egyezmény április 28-án lejár. Már megkezdőd­tek a tárgyalások a kompenzációs szerződésnek még egykét hónapra való meghosszabbítása ügyében. Bajok az oláh földreform körül Az oláh parlamentben két képviselő interpellált a földbirtokreform végrehajtása ügyében. Az interpellálok éles hangon vetették a kormány szemére azokat a mulasztásokat, amelyek a földosztás végrehajtása körül történtek. Azl hangoztatták, hogy a bukaresti kormány nem földbirtokreformot, hanem földbirtokdemagó­giát csinál, ami által felizgatta a kedélyeket. A tömegek igényeinek kielégítésére még semmit sem tettek. Földet csak ott adtak, ahol nem a sajátjukból kellett adniok, hanem a másét osztogathatták el bőkezűen. Idáig még csak Erdély­ben, Bánátban és Besszarábiában parcelláztak. Az uj birtokosokként kijelölt oláhok azonban még ezeken a területeken sem vehették véglegesen bir­tokukba a nekik szánt parcellákat. A földmivelésügyi miniszter válaszolt az interpellációkra. Kifejtette, hogy a földoirtokreform végrehajtása sokkal nagyobb munka, mint ami­lyennek laikus embér látja. Ugy pedig soha sem lesz elvégezhető, hogy mindenki meg legyen elégedve vele. A régi királyság területén 2486 község van. Ebből 1776 fekszik művelhető területen. A többinek hegyes, sziklás, erdős a határa. Az 1776 község közül 1140-ben már elvégezték a földreform végrehajtásának elő­munkálatait. Már csak a kisajátítás és a parcellázás van hátra. A többi községekbőn is rövidesen megkezdik az előmunkálatokat. A képviselők nem vették tudomásul a miniszter válaszát, hanem az abban foglalt adatok helytelenségét igyekeztek bizonyítani. Elfogadtáh a vagyonváltsági javaslatot GONDOLATOK Miifelháborodás. A tivornya­helyeknek is akad ime védelmezőjük. Hogy amilyen véleménnyel vagyunk az ilyen tág erkölcsi felfogású, ál­humanitásról, azt elhallgatjuk. Cso­dálkozunk azonban, hogy ép ér­zékkel, józan gondolkodással mikép lehet ezekre a büntanyákra kultur­misszió teljesítést ráfogni és micsoda álhumanitás az, amely az erkölcs­telenséget a tisztesség ruhájába akarja öltöztetni, hogy igazát bizonyítsa. Nem tudjuk, mit szólnának hozzá azok, akik — elismerjük — vélet­lenül, vagy kíváncsiságból beleke­rültek a mulatók „életébe," ha meg­rovás helyett ártatlanul igy írnánk ezekről a helyekről: A bárok és ker­tek fényes műsorát gyönyörködve hallgatták városunk előkelőségei, akik közül ott láttuk X. Y. és Z. urakat is. Müfelháborodás! * Sporterkölcsök. Valami nem jól van ott, ahol a sport ügyeit főzőcskézik. Saj­nos, a magyar amatőr-sportnak mindég voltak kellemetlen illatú pontjai, de vég­eredményben valami látszatot fentartottak. Pld. a MTK és a FTC. bizony soha sem szerették egymást. A hires zöldfehérek le­nézték a zsidó kékfehéreket, akik megté­pázták dicsőségüket s bizony elragadták a sokáig bírt elsőséget — s első játékosát. A látszatot azonban fentartották, mert sport­szerűek voltak. Nálunk is van két rivális, az Előre és a CsAK. Ezek azonban még a sportszerűség látszatát sem tartják fenn csúnya marakodásuk közben. Most is olyan sportbotrányt rendeztek, amelyért szégyelheti magát mindkét egyesület, mert nem szabad annyira menni, hogy ilyen is előfordulhasson. Kíváncsian várjuk a MLSZ döntését s ez előtt az a nézetünk, hogy a bűnös egyesület játékjogát tavaszig fel kel­lene függeszteni, akik pedig egyénileg kap­hatók ilyen sportszerűtlen paklizásra, azok \ kitaszitandók volnának a sport szinteréről. Igy talán rend lenne és béke. * Beniczky. Van min rágódni min­den újságnak, minden zöld vagy fehér asztalnak, minden politikus­nak és politikai csizmadiának. Be­niczky Ödön ismét odavetette a csámcsogok közé a már teljesen le­rágott csontot, a király kérdést. — Miért ? A képviselő ur mentelmi jo­gát megsértették. Elhisszük s helyes is, ha ezt a sérelmet bejelenti. De! S itt van az ö részéről a hiba. Ezt * a bejelentést nem volt szabad ugy beállítani, nem volt szabad ennek a komoly dolognak theatrális színe­zetet adni. Beniczky használni akart az ügynek, amelynek fanatikus híve, de bizony sokat, nagyon sokat ártott neki. Hagyjuk már el a királykérdést! Itt van nekünk, ha kérdés kell, meg­oldandó, sürgősen megoldandó kér­dés: a kenyérkérdés, a pénzkérdés, az integritás kérdése .. . Vasárnap (/. u. népgyűlés a Csirkepiacon I Mindenki ott legyen I

Next

/
Oldalképek
Tartalom