Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-18 / 132. szám

Békéscsaba, 1921. junius 277. Szombat II. évfolyam 126. szám. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent istván-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Füsg&Qttesn keresztény poüfskai napilap Előfizetési arak­Egy hóra 35 K, negyedövre 100 IC, félévre 200 K. — Eifyes szám ára 2 kjrona Uj egyetemi élet ii. Tegnap e helyen rámutattunk arra a romlott és veszedelmes szellemre, mely az egyetemi ifjúságot az utolsó évtizedben hatalmába kerítette. E romlásnak főként a Galilei kör volt az oka, ahol idegen fajtához tartozó emberek — akik maguk nem érez­nek semmi közösséget a keresztény etikával s a magyar nemzeti szel­lemmel — a hatalmukba került ma­gyar ifjúságból „világpolgárt" csinál­tak. Mit jelentett az ő világpolgár­ságuk? Megvetni mindent, ami ma­gyar és nemzeti, kigúnyolni a ke­resztény vallást, lábbal taposni az erkölcsöket s hirdetni az egyén ab­szolút szabadsagát. Az ifjúságnak természetes tulaj­donsága, hogy szereti a szabadsá­got. Ha a Galilei-kör csak szabad­ságra nevelte volna tagjait, nem kö­vetett volna el bünt. Hiszen Petőfi, Jókai s a többi nagy márciusi ifjak is lelkesedtek ezért, de ők a szabad­ságot egy fenköit ideálhoz fűzték, e legszentebb jogot nem a saját én­jükhöz, hanem a nemzet szabadságá­hoz kötötték. Az ő eszméjük a ha­zának, a tudománynak, a vallásnak szabadsága volt, ez eszmei szabad­ságon belül azonban ők fegyelmezett polgárok akartak lenni. Ezzel szemben a galileisták az egyén szabadságát követelték min­denekfelett. Mit törődtek ők a hazá­val, a vallással, az erkölcscsel, ezek­kel a'„középkori" fogalmakkal! Meg­vetették azokat, mert a hazaszeretet, vallásosság és erkölcstisztelet ter­mészetszerű korlátokat von az-egyén féktelen szabadossága elé. A haza­szerető embernek nem lehet szidni és megvetni mindent, ami magyar, a vallásos lélek nem űzhet csúfot abból, ami évszázadokig szent volt az emberiség előtt, az erkölcsös ifjú nem lelkesedhetik a szabad szere­lemért s nem orgiázhat a bűnök mocsarában. Meg kellett vetnie a „modern" ifjúnak minden szent ideát, hogy leszállhasson a fertőbe, vagy, hogy — amint ők mondták — mate­rialista lehessen minden ténykedé­sében. Itt volt a legnagyobb bűne a faji szellemnek. Abban, hogy lecibálta az ifjúságot az eszmék tiszta biro­dalmából s materialistává és ezzel kimondhatatlanul érzékivé tette. Az ifjúságnak életszükséglete az, hogy idealista legyen. A fiatal kor­nak hinnie kell egy szebb, egy jobb világban. Biznia kell abban, hogy ezt a jobb világot ö fogja megte­remteni. Kell, hogy tudjon lelkesedni nagy eszmékért, melyek közös, szent célok felé törnek. Kell, hogy az ifjú higyje: szeob és jobb a világ, mint amilyennek mi látjuk; vagy legalább is legyen szent meggyőződése arról, hogy az embereknek jobbaknak kell lenniök, mint amilyeneknek mutat­koznak. Hiszen épen ez az ideálok­ba vetett hit ad az ifjúságnak gyö­nyörű hevületet, ez lelkesíti a harcra, ösztönzi a munkára. Aki az ifjúságot ideáljaitól fosztja meg, az megakadályozz?, a jövő nemzedék előrejutását. Aki lerom­bolja a fiatalság előtt a tekintélye^ ket, elrabolja attól a célt jelző osz­lopot s arra kényszeríti; hogy öntu­datlanul bukdácsoljon az élet szöve­vényes utján. Aki az ifjúság vallá­sosságát, erkölcsösségét teszi tönkre, lelki egyensúlyát veszi el annak, megfosztja az istenképüségtől s bele­taszítja egy olyan életbe, amelyben eltűnik egészen az emberi méltóság fensége, ahol az embert tényleg nem látjuk másnak mint homo bes­tianak (állatnak). Ezt meg kell értenie mindenkinek, aki az ifjúságot s ezzel a magyar jövendőt szereti. Ha jobb, szebb jövőt akarunk, vissza kell adnunk az egyetemi ifjúságnak azt, amit el­raboltak tőle lelkiismeretlen, gaz ve­zetői: vissza kel! adnunk ideáljait, fel kell állítanunk a régi tekintélye­ket, lelkébe újra bele kell plántál­nunk a magasztos eszméket, vissza kell vezetnünk a vallás és erkölcs útjára. Mert csak ezen az uton le­het az egyetemi hallgatóságnak gaz­dagabb benső élete. Lloyd George állása megrendült Londonból jelentik: Az egész világsajtót bajár'a az a hir, hogy Lloyd George angol miniszterelnök egészségi állapota annyira megren­dült, a megfeszített munka ugy kifárasztotta, hogy hosszabb pihenésre lesz szüksége. A párisi Le'Figaro most feltétlenül beavatott es megbízható forrás­ból azt a hirt közli, hogy Lloyd Georgénak nemcsak egészségi állapota, de állása és főleg politikája tényleg mnyira megrendült, hogy a külpolitikai bonyadalmak elkerülése feltétlenüL szükségessé teszik a miniszterelnöki székből való sürgős távozását. ii nemzetgyűlés Budapest, junius 17. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Harmadszori olvasásban elfogad­ták a magyar államadósságokról törvényjavaslatot. Ugyancsak elfo­gadták Ternesvdry Imre ismertetése után a zárolt szeszmennyiség fel­használása és értékesítéséről szóló pénzügyminiszteri jelentést. Nikovcnyi Jenő, a mentelmi bi­zottság előadója jelentést tesz Séllei János menlelmi ügyében. A bizott­ság javaslatához képest a képviselő mentelmi jogát nem függesztik fel. Következett az 1921 évi XIV. t. c. értelmében az államjegykibocsátás ellenőrzésére kiküldött bizottság tag­jainak megválasztása. Rendes tagok lettek: Emst Sándor, Fertsák Jenő, Meskó Zoltán, Sztankovics Mihály és Ugrón Gábor. Póttagok: Rup­reclit Olivér és Ternesvdry Imre. Ugyanezen t.-c. 16. §-a alapján a m. kir. államjegy intézet számadásait felülvizsgáló bizottságba Órfy Imrét, Gadl Gasztont és Wirter Lászlót küldték ki. A mentelmi bizottság előadója Sándor Pál és Grieges Miklós men­telmi jogának felfüggesztése ügyében terjesztette elő jelentését, amelynek értelmében az emiitett képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére nincs ok. Az elnök napirendi indítványt tett, amely szerint a Ház 21-én, azaz kedden délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését. Szilágyi Lajos azt indítványozta, hogy szombaton is tartson ülést a Ház. Indítványát elutasították és változatlanul elfogadták az elnök napirendi javaslatát. Rádai Gedeon gróf belügyminisz­ternek Szűcs Dezső interpellációjára adott válaszával ért véget a Ház mai ülése. Gróza minisztert megfosztották tárcájától {Bukarest, junius 17.) Ma este kelt hivatalos távirat közli : Gróza Péter minisztert, aki most fejezte be erdélyi körútját, megfosztottak miniszteri tárcájától, mert útjában kijelentette az erdélyi nemzeti ki­sebbségek eiőtt, hogy jogaikat ol­talmazni fogja. • Hegedűs elfogadja a Hisgaz­iu\i javaslatait az őrlési ren­delet módosítása ügyében Budapest, junius 17. A kisgazdapárt tegnap este 6 óra­kor értekezletet tartott, amelynek legfontosabb tárgya az őrlési ren­delet eredeti tervezetének módosí­tása, illetőleg a módosításokra vo­natkozó javaslatok elkészítése volt. Az értekezlet döntései még nem véglegesek és a tárgyalásokat ma is folylatják. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter az értekezleten kijelentette, hogy a tervezet szószerinti szövegéhez nem ragaszkodik és szívesen veszi a kis­gazdapárt módosító javaslatait, ame­lyek a rendelet szellemét és lé­nyegi részét nem érintik. Wilsont nem értették meg (Koppenhága, junius 17.) A New­york Times munkatársa beszélge­tést folytatott Wilsonnal, a volt el­nökkel a békéről, melynek során Wilson a következő, elkeseredett hangú nyilatkozatot tette : — A következmények azt mu­tatják, hogy én nem értettem meg Európát és Európa nem értett meg engem. Minisztertanács (Budapest, junius 17.) A kormány tagjai ma este minisztertanácsot tar­tanak, amelyen a gabona szabad­forgalmának ügye kerül tárgyalásra. Mayer János véleménye szerint a rendelet rövidesen kiadásra kerül. A baranyai munkásság is sürgeti a szerbek kivonulását [Baja, junius 16) A Magyar Táv­irat; Iroda magántudósitása arról számol be, hogy a szerbek kivonu­lását a baranyai lakosság körében és a bajai háromszög minden községében türelmetlenül várják. A munkásság félrevezetett része is meggyülölte már a Lovászyék ál­tal teremtett viszonyokat és felsza­baditásképen várja a magyar csa­patok bevonulását. A kiürítés mun­káját 3—4 héten belül teljesen be­fejezik a szerbek. A MOVE harmadik országos gyűlése Budapest, junius 17.) A Magyar Országos Vederő Egyesület ma délelőtt tartotta harmadik országos nagygyűlését, amelyen a kormányzó is jelen volt. Báró Perényi Zsigmond beszéde után az elnökség és a vidéki szer­vezetek jelentését olvasták fel, vé­gül Gömbös Gyula, mijd Wollf Ká­roly beszélt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom