Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-02 / 118. szám

Békéscsaba, 1921 . május 2. Csütörtök 11. évfolyam 113. szám. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hora 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Furcsa dolgok sültek ki a svájci újságírók buda­pesti látogatásával kapcsolatban, amelyek igazán gondolkodóba ejt­hetnek minden magyar embert, aki komolyan szivére veszi az ország boldogulását. Azt mondották ugyanis a svájci hírlapírók, hogy ők meg voltak győződve a Magyarországon dühöngő terrorról, reakcióról, anar­chiáról szóló hírek valódiságáról, mert ezeket a híreket a nemzetgyű­lésen nap-nap után történő felszól­lalások igazolni látszottak. Ők, az érdektelen külföldiek, s valamennyi állam sajtója természetszerűleg nem tudja kiválasztani a magyarországi hírekből azokat, amelyek a valóság­nak megfelelnek s el kell fogadniok zsinórmértékül a nemzet képviselői­nek beszédeit, amelyeket a legna­gyobb nyilvánosság előtt mondanak el. Ha már most ezek a beszédek nem fedik a tényeket, vagy az igaz­ságnak meg nem felelő beállításban tárgyalnak bizonyos dolgokat, a kül­földi sajtónak nem tehetünk szemre­hányást, ha azt igaznak elfogadja, elitélő képet fest Magyarországról. Ellenségeink, az „emigrált" bol­sevikek, „liberális" fajmagyarok amúgy is rettenetes hajszát folytat­nak ellenünk az egész világon, hogy megölhessék a kereszténységében megujho Jó, önmagát megtalált nem­talált nemzetet. Kétszeres bün tehát, hogy a magyar nemzetgyűlésen hang­zanak el olyan beszédek, amelyek nemcsak ellenségeink kezébe adnak fegyvert, de alkalmasak arra is, — amint a példa mutatja, — hogy az egyébként érdektelen és jóindulatu külföldi sajtót is félrevezessék az ország közállapotát illetőleg. Azok a nemzetgyűlési tagok, akik ilyen módon segítenek ellenségeink pro­pagandájának, legszívesebben a köz­szabadságok vessző paripáján nyar­galnak. S ime, itt az eleven és saj­nálatos cáfolat, hogy a sürgetett és elnyomottnak hirdetett közszabad­ságoknak annyira birtokában van­nak, hogy az ő szónoklataikból s a hozzájuk közelálló újságokból alkotja meg a külföld rólunk való ferde és igazságnak meg nem felelő véle­ményét. íme, bebizonyosodik az, hogy a destrukció vádja nagyon is indo­kolt. Belső ellenségeink ma is az ország érdekei ellen törnek s amit a kormány és lelkes hazafiak építe­nek, lerombolni igyekeznek. Résen kell tehát lennünk és meg kell aka­dályoznunk a jövőben még jobban, mint eddig, hogy bár ki is. bárhol is, büntetlenül támadhassa a gyó­gyulóban levő hazát, a keresztény Magyarországot. A közszabadságok­nak mi is szószólói, elszánt harco­sai vagyunk, de éppen ezért heves ellenzői minden gyengeségnek, a mely a köszabadságokkal való visz­szaélést lehetővé teszi. Akkor, ami­kor védelmet követelünk a magyar­ság számára, ez nem jelenti a köz­szabadságok megszorításának kíván­ságát, csak azt, hogy intézményes biztosítékokat nyújtson a korpnánya belső ellenség aknamunkája és ki­felé törekvő rágalmazásai ellen. Most kinyitották a szemünket külföldi vendégeink, s látjuk az ed­dig nem ismert okait a külföld ide­genkedésének. Kötelességünk tehát, hogy azt a forrást, ahonnan a ke­resztény Magyarországot befeketítő rágalomhadjárat táplálkozik, be­szüntessük, ha aszerhélyekneks azok­nak, akiknek érdekük ez, fájni is fog ez az önvédelem. HalMIik a hommun Oroszországban Feltétlenül megbízható értesülések "szerint a szovjet kormány elhatározta, hogy az ipari vállalatokat, gyárakat, üzleteket visszaadják az előbbi tulajdonosaiknak Ez az intézkedés a kommunizmus elvének teljes feladását jelenti. i n a b « » Szabad lesz a lisztforgalom Hatósági ellátásra igényjogosultaiága senkinek nincs — A közélelmezési miniszter rendelete Budapest, május 31. A hivatalos lap mai száma közli a közélelmezési miniszter rendele­tét az 1921—22. gazdasági évben liszttel ellátandók kataszterének ösz­szeállitásáról. A rendelet bö kivo­natban a következő: Az országszerte helyreálló rend és mind erősebbé váló konszolidáció a magyar királyi kormányt arra az elhatározásra késztette, hogy az 1921—22. gazdasági évben a liszt­ellátást a szabadforgalom alapjára helyezze. Hatósági ellátásra igény­jogosultsága ennélfogva a következő gazdasági év­ben senkinek sincs. Mégis azonban kellő megértéssel méltányolva azt a nehéz helyzetet, melyben a lakosság egyes rétegei a világháború és a forradalmak következményeképpen még mindig sínylődnek, a kormánynak szándéka közérdekből a lakosság bizonyos és pedig számszerűleg a legszűkebb keretek közé szorított kategóriáinak, a szabadforgalomra való átmenet ideje alatt, mérsékelt támogatást nyújtani, hatósági lisztellátás alak­jában. E támogatás szempontjából első­sorban számításba jönnek: a nem­zeti hadsereg legénysége, az állami rendőrség és csendőrség, továbbá a meghatározott (fix) fizetéssel biró osztályok közül a katonatisztek és továbbszolgáló altisztek, valamint a közszolgálati alkalmazottak, mind­két részről ugy a tényleges szol­gálatot teljesítők, mint a nyugdija­sok. végül pedig az ipari munkás­ság és a teljesen keresetképtelen és egyben vagyontalan egyének. Ter­szetesen a nemzeti hadsereg legény­ségének kivételével a felsorolt ka­tegóriába tartozók családtagjai is részesüinek támogatásban. Ezeken kivül még csak a kórházak és cse­kély mértékben az egyéb jóléti in­tézmények számithatnak a lisztellá­tásnál az állam támogatására. A rendelet további részében ez­után részletesen felsorolja, hogy melyik kategória milyen formában nyeri az állami ellátást s végül ren­delkezik, hogy az eddig közvetlen ellátásban nem részesült ipari mun­kásság, valamint a teljesen vagyon­talan, keresetképtelen egyének jegy­zékbe vétessenek, amely jegyzékek alapján a közélelmezési miniszter j által kiutalt készletekből a közigaz­gatási hatóságok fogják a kiosztást végezni. Az ipari munkások kiválasztásá­nál szem előtt kell tartani azt, hogy csakis nem önálló iparos részesül­het hatósági lisztellátásban, aki tehát valamely önálló iparosnál (esetleg kereskedőnél ipari munkásként) vagy pedig közvetlen ellátásba nem vett üzemben mint segédszemély (szak­munkás vagy napszámos) van alkal­mazásban és nem tisztviselő. Ezen kategóriába számitandók még a köz­üzemek nem tisztviselő munkásai is. Semmikép sem számithatók az ipari munkások kategóriájába s igy az ellátatlanok kataszterébe sem vehetők fel a kereskedelmi alkalmazottak. Ugyancsak nem les7nek felvehe­tők azok az ipari munkások sem, kik munkaadójuknál természetbeni ellátásban is részesülnek vagy pe­dig termelök. A kataszter julius hó 20-ára be­terjesztendő s a visszaéléseket kér­lelhetetlen szigorral fogják bünetni. 9 nemzetgyűlés ülése A mai ülésen folytatták a költ­ségvetés vitáját. Az ellenzék is fel­vonult s elsőnek Rassay Károlyt küldte ki a kormány támadására. Rakovszky István elnök három­negyed 11 órakor nyitotta meg az ülést. A költségvetés vitájához el­sőnek Rassay Károly szólal fel. Azzal kezdi, hogy nem akart felszólalni, de kénytelen, mert a miniszterelnök legutóbb az egyik pártkörben meg­jegyzést tett az ellenzék szereplé­sére. Igaza van a miniszterelnöknek, hogy ők nem politikusok. Őket a vihar sodorta ide azok helyett, akik itt lehetnének. A forradalom alatt a kisebbség elnyomta a többséget és jogrend nem volt. Ez a bolseviz­mus bukása után fokozatosan állott helyre. Bethlen már 1919. augusz­tusban is át akart venni egy kor­mányt egy tervezet alapján s kons­tatálja, hogy Bethlen akkori politi­kájától most követett politikája eltérő. Rassay: A miniszterekben nincs meg az erkölcsi felelősség ér­zete. Vass József: Van annyi mint Önben 1 Rassay követeli a sajtószabad­ságot, az internálások megszünte­tését, a gazdasági szabadságot, a kivételes hatalom megszüntetését. Aggodalommal figyeli a pénzügy­miniszter működését. Indítványozza, hogy az 1920. évi I. tc. 7—8 §-ai alapján legkésőbb szeptemberben ejtsék meg a községi és törvény­hatósági választásokat. A költség­vetést nem fogadja el. Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­ter válaszol Rassaynak. Nem fog­lalkozik sem a kül- sem a belpo­litikai kezdésekkel. A valuta ugrása megszűnt. Annak erejét nem a spe­kuláció, hanem a nemzet termelő ereje adja. Kijelenti, hogy a becse­rélésnél egy jóhiszemű ember sem fog károsodni. Az árfolyam emelkedését máskép nem mozdítja elő, mint sietteti a becserélést, hogy a hamisítások mi­előbb megszűnjenek. Julius első fe­lében az önálló jegybank is meg­kezdheti működését. Kéri, szavazzák meg a kültségvetést, mert arra az országnak van szüksége. Ez a költ­ségvetés csak julius l-ig szól és felesleges rajta vitatkozni, mert már úgyis elköltötte. Jármy Béla a szőlő és borterme­lés szükségességéről beszélt. Ezután az elnök szünetet rendelt el. Délután fél 17 (fél 5) órakor nyi­totta meg Bottlik József alelnök az ülést. Az első felszólaló Csernyus Mihály, aki kifogásolja, hogy a földbirtokreform megvaló­sítása késik. Helyteleníti, hogy a közélelmezési miniszter a lisztrende­letben nem gondoskodott a hadi­rokkantak, hadiözvegyek és hadi­árvák hatósági ellátásáról. Követeli a jegyzők államosítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom