Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám
1921-06-02 / 118. szám
Békéscsaba, 1921 . május 2. Csütörtök 11. évfolyam 113. szám. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hora 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Furcsa dolgok sültek ki a svájci újságírók budapesti látogatásával kapcsolatban, amelyek igazán gondolkodóba ejthetnek minden magyar embert, aki komolyan szivére veszi az ország boldogulását. Azt mondották ugyanis a svájci hírlapírók, hogy ők meg voltak győződve a Magyarországon dühöngő terrorról, reakcióról, anarchiáról szóló hírek valódiságáról, mert ezeket a híreket a nemzetgyűlésen nap-nap után történő felszóllalások igazolni látszottak. Ők, az érdektelen külföldiek, s valamennyi állam sajtója természetszerűleg nem tudja kiválasztani a magyarországi hírekből azokat, amelyek a valóságnak megfelelnek s el kell fogadniok zsinórmértékül a nemzet képviselőinek beszédeit, amelyeket a legnagyobb nyilvánosság előtt mondanak el. Ha már most ezek a beszédek nem fedik a tényeket, vagy az igazságnak meg nem felelő beállításban tárgyalnak bizonyos dolgokat, a külföldi sajtónak nem tehetünk szemrehányást, ha azt igaznak elfogadja, elitélő képet fest Magyarországról. Ellenségeink, az „emigrált" bolsevikek, „liberális" fajmagyarok amúgy is rettenetes hajszát folytatnak ellenünk az egész világon, hogy megölhessék a kereszténységében megujho Jó, önmagát megtalált nemtalált nemzetet. Kétszeres bün tehát, hogy a magyar nemzetgyűlésen hangzanak el olyan beszédek, amelyek nemcsak ellenségeink kezébe adnak fegyvert, de alkalmasak arra is, — amint a példa mutatja, — hogy az egyébként érdektelen és jóindulatu külföldi sajtót is félrevezessék az ország közállapotát illetőleg. Azok a nemzetgyűlési tagok, akik ilyen módon segítenek ellenségeink propagandájának, legszívesebben a közszabadságok vessző paripáján nyargalnak. S ime, itt az eleven és sajnálatos cáfolat, hogy a sürgetett és elnyomottnak hirdetett közszabadságoknak annyira birtokában vannak, hogy az ő szónoklataikból s a hozzájuk közelálló újságokból alkotja meg a külföld rólunk való ferde és igazságnak meg nem felelő véleményét. íme, bebizonyosodik az, hogy a destrukció vádja nagyon is indokolt. Belső ellenségeink ma is az ország érdekei ellen törnek s amit a kormány és lelkes hazafiak építenek, lerombolni igyekeznek. Résen kell tehát lennünk és meg kell akadályoznunk a jövőben még jobban, mint eddig, hogy bár ki is. bárhol is, büntetlenül támadhassa a gyógyulóban levő hazát, a keresztény Magyarországot. A közszabadságoknak mi is szószólói, elszánt harcosai vagyunk, de éppen ezért heves ellenzői minden gyengeségnek, a mely a köszabadságokkal való viszszaélést lehetővé teszi. Akkor, amikor védelmet követelünk a magyarság számára, ez nem jelenti a közszabadságok megszorításának kívánságát, csak azt, hogy intézményes biztosítékokat nyújtson a korpnánya belső ellenség aknamunkája és kifelé törekvő rágalmazásai ellen. Most kinyitották a szemünket külföldi vendégeink, s látjuk az eddig nem ismert okait a külföld idegenkedésének. Kötelességünk tehát, hogy azt a forrást, ahonnan a keresztény Magyarországot befeketítő rágalomhadjárat táplálkozik, beszüntessük, ha aszerhélyekneks azoknak, akiknek érdekük ez, fájni is fog ez az önvédelem. HalMIik a hommun Oroszországban Feltétlenül megbízható értesülések "szerint a szovjet kormány elhatározta, hogy az ipari vállalatokat, gyárakat, üzleteket visszaadják az előbbi tulajdonosaiknak Ez az intézkedés a kommunizmus elvének teljes feladását jelenti. i n a b « » Szabad lesz a lisztforgalom Hatósági ellátásra igényjogosultaiága senkinek nincs — A közélelmezési miniszter rendelete Budapest, május 31. A hivatalos lap mai száma közli a közélelmezési miniszter rendeletét az 1921—22. gazdasági évben liszttel ellátandók kataszterének öszszeállitásáról. A rendelet bö kivonatban a következő: Az országszerte helyreálló rend és mind erősebbé váló konszolidáció a magyar királyi kormányt arra az elhatározásra késztette, hogy az 1921—22. gazdasági évben a lisztellátást a szabadforgalom alapjára helyezze. Hatósági ellátásra igényjogosultsága ennélfogva a következő gazdasági évben senkinek sincs. Mégis azonban kellő megértéssel méltányolva azt a nehéz helyzetet, melyben a lakosság egyes rétegei a világháború és a forradalmak következményeképpen még mindig sínylődnek, a kormánynak szándéka közérdekből a lakosság bizonyos és pedig számszerűleg a legszűkebb keretek közé szorított kategóriáinak, a szabadforgalomra való átmenet ideje alatt, mérsékelt támogatást nyújtani, hatósági lisztellátás alakjában. E támogatás szempontjából elsősorban számításba jönnek: a nemzeti hadsereg legénysége, az állami rendőrség és csendőrség, továbbá a meghatározott (fix) fizetéssel biró osztályok közül a katonatisztek és továbbszolgáló altisztek, valamint a közszolgálati alkalmazottak, mindkét részről ugy a tényleges szolgálatot teljesítők, mint a nyugdijasok. végül pedig az ipari munkásság és a teljesen keresetképtelen és egyben vagyontalan egyének. Terszetesen a nemzeti hadsereg legénységének kivételével a felsorolt kategóriába tartozók családtagjai is részesüinek támogatásban. Ezeken kivül még csak a kórházak és csekély mértékben az egyéb jóléti intézmények számithatnak a lisztellátásnál az állam támogatására. A rendelet további részében ezután részletesen felsorolja, hogy melyik kategória milyen formában nyeri az állami ellátást s végül rendelkezik, hogy az eddig közvetlen ellátásban nem részesült ipari munkásság, valamint a teljesen vagyontalan, keresetképtelen egyének jegyzékbe vétessenek, amely jegyzékek alapján a közélelmezési miniszter j által kiutalt készletekből a közigazgatási hatóságok fogják a kiosztást végezni. Az ipari munkások kiválasztásánál szem előtt kell tartani azt, hogy csakis nem önálló iparos részesülhet hatósági lisztellátásban, aki tehát valamely önálló iparosnál (esetleg kereskedőnél ipari munkásként) vagy pedig közvetlen ellátásba nem vett üzemben mint segédszemély (szakmunkás vagy napszámos) van alkalmazásban és nem tisztviselő. Ezen kategóriába számitandók még a közüzemek nem tisztviselő munkásai is. Semmikép sem számithatók az ipari munkások kategóriájába s igy az ellátatlanok kataszterébe sem vehetők fel a kereskedelmi alkalmazottak. Ugyancsak nem les7nek felvehetők azok az ipari munkások sem, kik munkaadójuknál természetbeni ellátásban is részesülnek vagy pedig termelök. A kataszter julius hó 20-ára beterjesztendő s a visszaéléseket kérlelhetetlen szigorral fogják bünetni. 9 nemzetgyűlés ülése A mai ülésen folytatták a költségvetés vitáját. Az ellenzék is felvonult s elsőnek Rassay Károlyt küldte ki a kormány támadására. Rakovszky István elnök háromnegyed 11 órakor nyitotta meg az ülést. A költségvetés vitájához elsőnek Rassay Károly szólal fel. Azzal kezdi, hogy nem akart felszólalni, de kénytelen, mert a miniszterelnök legutóbb az egyik pártkörben megjegyzést tett az ellenzék szereplésére. Igaza van a miniszterelnöknek, hogy ők nem politikusok. Őket a vihar sodorta ide azok helyett, akik itt lehetnének. A forradalom alatt a kisebbség elnyomta a többséget és jogrend nem volt. Ez a bolsevizmus bukása után fokozatosan állott helyre. Bethlen már 1919. augusztusban is át akart venni egy kormányt egy tervezet alapján s konstatálja, hogy Bethlen akkori politikájától most követett politikája eltérő. Rassay: A miniszterekben nincs meg az erkölcsi felelősség érzete. Vass József: Van annyi mint Önben 1 Rassay követeli a sajtószabadságot, az internálások megszüntetését, a gazdasági szabadságot, a kivételes hatalom megszüntetését. Aggodalommal figyeli a pénzügyminiszter működését. Indítványozza, hogy az 1920. évi I. tc. 7—8 §-ai alapján legkésőbb szeptemberben ejtsék meg a községi és törvényhatósági választásokat. A költségvetést nem fogadja el. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter válaszol Rassaynak. Nem foglalkozik sem a kül- sem a belpolitikai kezdésekkel. A valuta ugrása megszűnt. Annak erejét nem a spekuláció, hanem a nemzet termelő ereje adja. Kijelenti, hogy a becserélésnél egy jóhiszemű ember sem fog károsodni. Az árfolyam emelkedését máskép nem mozdítja elő, mint sietteti a becserélést, hogy a hamisítások mielőbb megszűnjenek. Julius első felében az önálló jegybank is megkezdheti működését. Kéri, szavazzák meg a kültségvetést, mert arra az országnak van szüksége. Ez a költségvetés csak julius l-ig szól és felesleges rajta vitatkozni, mert már úgyis elköltötte. Jármy Béla a szőlő és bortermelés szükségességéről beszélt. Ezután az elnök szünetet rendelt el. Délután fél 17 (fél 5) órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök az ülést. Az első felszólaló Csernyus Mihály, aki kifogásolja, hogy a földbirtokreform megvalósítása késik. Helyteleníti, hogy a közélelmezési miniszter a lisztrendeletben nem gondoskodott a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák hatósági ellátásáról. Követeli a jegyzők államosítását.
