Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-21 / 109. szám

Békéscsaba, 1Q21. május 21. Szombat II. évjolvam 109. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telel on száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Nincs kereskedelijm Mikor Hegedűs Lóránt á:vette a pénzügyi tárcát, bizony gazdasági helyzetünk súlyos beteg volt A pénz iránti bizalom elveszőben volt s an­nak a bankóprés szakadatlan műkö­dése folytán mindjobban sziporodó tömege egészségtelenül befolyásolta kereskedelmünket és iparunkat, olyan fantasztikus árakat idézvén e ő, amik előbb-utóbb katasztrófára vezettek volna. Kétségtelen, hogy Hegedűs munkájának tudható be az a bizo­nyos stabilizálódás, amely ma meg­állapítható, de a sok szinfóniának, a mézédes humorba csomagolt ke­serű orvosságnak visszahatása is lett. Ma már megállapítható, hogy az államháztartás ügyeinek rend Dehoza­talán kivül a pénzügyminiszter min­den gondja a fixfizetéses polgárság segítése volt. S amig ezt a munkát végezte, nem vette észre, hogy a leg­fontosabb adóalany, az egyeiüli jö­vedelemforrása az államnak : i gazda és a kereskedő, lassan elsorvadnak, elerőtlenednek. Ugy járt H;gedüs, hogy a súlyos lázbeteg lázát addig­addig gyógyította, szorította le in­tézkedésekkel, adókkal, amig a hő­mérséklet a normális alá sülyedt. Ez pedig éppen olyan súlyos baj, mint a lázas állapot. Kétségtelenül örvendetes :ény és Hegedűs dicsekszik is vele fennen, hogy 25—30 százalékkal „lenyomta" az őstermelési (mezőgazdasági) ter­mények árát. Az is tény, hogy egyes iparcikkek is követték ezt az árcsök­kenést, amely nemcsak 25—00 szá­zalékos, de nagyrészben 50—70 százalékos. Ellenben az is tény, hogy a 300 százalékos adóemelke­dések arra a jövedelemre voltak alapozva, ami volt és ké'déses, hogy az az adóalany, a mezőgaz­daság és a kereskedelem, nely az adójövedelemnek több mint 80 szá­zalékát adja, képes lesz-e a nem természetes alapon előállott jövede­lemcsökkenés után, ebből a csök­kent jövedelemből fizetni a felemelt terheket ? A mezőgazdaság ma a kenyér­magvakon kivül semmiféle terményét értékesíteni nem tudja. Nem tudja pedig egyszerűen azért, mert a fix­fizetésüeknek csak akkor lehet vásá­rolni, ha az áresés a 90 százalékot eléri, a kereskedő pedig, aki állandó és egyedüli vásárlója volt a gazdá­nak, szintén nem vásárolhat, mert egyetlen fogyasztója: a gazda, szin­tén nem tud vásárolni, mert — nem tud eladni. Ismételjük: az általános európai, sőt az egész világon észlelhető ár­esések nem katasztrofálisak s ezek­nek a polgári munka felvételekor természetszerűleg be kellett követ­kezni. De az bizonyos, hogy az egyoldalú erőszakos nyomás bénitó­lag hat s ha a közgazdasági vér­keringésnek, a pénzforgalomnak csak egyetlenegy útját is megnehezítjük, meg kell bénulnia az egész organiz­musnak. A pénzügyminiszter, akinek, mint csodadoktornak, mindenre van orvos­sága, sietnie kell, hogy megtalálja az ellenszerét a kereskedelmi elgyen­gülésnek, amig még nem késő. Mert a mezőgazdaság és a kereskedelem teherbírásától függ az egész ország teherbírása is. Ukrajnában újra kitört az ellenforradalom Elpusztult a IZ-ik ööröshadosztály — Elszállítják a uorös csapatokat a román határról Lemberg, május 20. Az ukránok első nagyobb ellenforradalmi kísérleteit nem régen foly­totta vérbe az orosz szovjetkormány. Az ukrán felkelők részben elpusztultak a vörös hóhérok kezei között, részben pedig román területekre menekültek. A felkelés leverése után a szovjetkormány terrorcsapatokat helyezett el Ukrániában, amelyek a legnagyobb kegyetlenséggel állították vissza uralmát. A sok kegyetlenkedés természetesen fokozta az elnyomott ukrán töme­gek elkeseredését, amely most elemi erővel tört ki. A terrorcsapatok nyomában érkezett orosz sorkatonaság nagy részét, amely szintén elégedetlen nehéz helyzetével, a felkelők rövidesen meg­nyerték céljaiknak. Az uj ukránfelkelés szervezői az ukrániai megszálló­csapatok felszerelési raktáraiból fegyverezték fel katonáikat, akikhez az ellenük kirendelt vőröskatonák nagyrésze is csatlakozott mind­járt a felkelés első napjaiban. A szovjetkormány intézkedett a terrorcsapatok visszarendelése érde­kében és ujabb nagy erőket összpontosított az ukrán határon. Kiewben 30 ezer vöröskatonát helyeztek el. Az ukránok heves támadásokkal fogadták a bevonuló vörösöket, akiknek jólfelszerelt, de fegyelmezetlen egységeit egymásután teszik harc­képtelenné. A 12-ik szovjethadosztályt teljesen megsemmisítették. Ennek helyébe a román határról a tíO-ik gyalog­hadosztályt rendelte ki a vörös hadvezetőség. Az ukránok éjnek idején giegtámadták a hadosztály parancsnokságá­nak a vonatát és a hadosztály vezérkarát felkoncolták. üázsonyi Vilmos kudarca a nemzetgyűlés mai Illésen a Ház 8 órás üléseire vonatkozó javaslatot Az ülést Bottlik József alelnök nyitotta meg. Előterjesztésére elfogadtak azt a javaslatot, amelynek értelmében a Ház ezentúl nyolc órás üléseket tart. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter beterjesztette az uj indemnitási ja­vaslatot és kérte a Házat, hogy a költségvetés vitáját szerdára szakítsa meg, a szerdai ülésen pedig tárgyalja le az indemnitási javaslatot és a többi beérkezett kisebb javaslatokat. Az elnök kijelentette, hogy Hege­dűs kérelme most még nem tehető határozat tárgyává. A költségvetési vita során Vázsonyi Vilmos szólalt fel. Helytelennek ta­lálja, hogy a kormány kivételes, háborús hatalommal rendelkezik még Budapest, május 20. A nemzetgyűlés hosszú ünnepi szünet után ma tartotta meg első ülését, amelyen megtörtént Vázso­nyi Vilmos bemutatkozása. Hatal­mas neszedet mondott, amelyet azon­ban nem a legnagyobb megértéssel fogadott a ház. Bebizonyosodott, hogy a destrukció illusztris oszlo­pai mögött a félrevezettek és a kü­lönböző más okok következtében tévelygők igen kis tábora áll, amely nem tud irányító befolyást gyako­rolni a nemzetgyűlés egyetlen cso­portjára sem. Éz a magyarázata an­nak, hogy Vázsonyi Vilmost egyál­talában nem részesítették elisme­résben mai beszédjéért, sőt zajos közbekiáltásokkal is sürün zavar­ták meg. ma is, holott már két esztendő telt el a bolsevizmus bukása óta. Elismeri, hogy büntetni kell a bolsevizmus részeseit, de véleménye szerint Magyarországon már nincs mit tartani a kommunista agitációtól, amely Bajorországban és nálunk már örökre hatástalan marad. Nem kivételes intézkedéseket vár, hanem erős fegyveres hatalmat és belső békét. A belső béke teljes mértékben való helyreállítása az ország integri­tása szempontjából is legfontosabb feladata a kormánynak. Az internálás fenntartásában a közszabadság veszélyeztetését látja. Állításait adatok felsorolása által igyekszik valószínűvé tenni, a mi­niszterelnök azonban rögtön meg­cáfolja adatait és utasítja, hogy nézzen utána a tényeknek, mielőtt nyilvánosság előtt beszélni akar ró­luk. A gyülekezési és egyesülési sza­badságról, valamint a sajtócenzura megszüntetéséről is hasonló szeren­csével szólott. Minden oldalon a beszédjét za­varó közbekiáltókat éljenezték. Ráday Gedeon gróf belügyminisz­ter á mozirendelet végrehajtásának felfüggesztése nyomán támadt álta­lános izgalomra hivta fel a ház fi­gyelmét. •Hangsúlyozta, hogy nem akar a rendelet ügyével részletesen foglal­kozni, mert semmi különlegességet nem talál benne. Különös azonban, hogy óriási pénzösszegeket moz­gatott meg. Ma délelőtt egy ur járt nála, (aki nagy szerepet játszott az ellenforradalomban) és arra kérte, hogy a mozisok három tagu kül­döttségét fogadja. Azt is megállapította, hogy 400 ezer koronát helyezett kilátásba a mozisok egyik érdekeltsége, arra az esetre, ha sikerül a rendelet vég­rehajtásának egy évre való felfüg­gesztése. A nála jelentkezett küldöttség három tagja: dr. Pollák Gyula, dr. Gelléri Miklós és Dézsi Gyula volt. Egy nemzetgyűlési képviselőt kér­tek meg a nála való közbenjá­rásra. Gömbös Gyuia személyes kérdés­ben szolalt fel. Bejelentette, hogy napokkal ezelőtt nála jártak urak, akik őt kérték arra, hogy eszkö­zölje ki számukra, hogy a belügy­miniszter fogadja és hallgassa meg őket a mozirendelet ügyében. Cseh himnusz magyar iskolában (Pozsony, május 20.) A pozsonyi iskolai referens rendeletet intézett az összes felvidéki magyar isko­lákhoz, melyben meghagyta a cseh és szlovák himnusznak betanítását és ünnepi alkalommal való énekel­tetését. A tanfelügyelök szigorú rendeletet kaptak e rendelet ke­resztülvitelének ellenőrzésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom