Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-26 / 139. szám

Békéscsaba, 1921. junius 26. Vasárnap 11. évfolyam 139. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 6G Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szára ára 2 korona a néphepviseii V. A legfőbb támaszai a népképviselőknek rendszerint a kisemberek és ezek között elsősorban a munkásosztály. Ez a rétege a népnek ugyanis legfogékonyabb a demagógia iránt, leghamarabb hisz a leglehetetlenebb Ígéreteknek és leghamarabb hajlandó készpénznek venni minden hangzatos szóvirágot ami nagy általánosságban mozog és tulajdonképpen nem jelent semmit. A szociáldemokrácia iskolája arra nevelte, hogy folytonosan jogokat emlegessen és evvel szemben kötelességekre ne gondoljon. Hamarosan emberének ismeri el azt, aki ujabb jogok kivívását emlegeti előtte és hogy ezt indokolttá tegye, folytonosan azt hangoztatja, hogy a munkásosztály kisebb jogot élvez a társadalom többi osztályánál, sőt ezt könnyű szerrel el is hiteti munkás népével, noha Magyarországon olyan jogegyenlőség van, amilyen kevés más országban és a törvény előtt mindenki egyforma. Minél többet követel a népképviselő az államtól a munkásság részére, annál nagyobb bizalommal veszik körül, holott az állam nem fejős tehén, hogy eltartani tudja polgárait, hanem a nemzetnek olyan szerves egésze, amely biztosítani hivatott mindenki részére a szabadon dolgozást, keresményének szabad felhasználását és minden polgára személyének és vagyonának megóvását jogtalan támadásokkal szemben. Ezt kell látnia minden polgárnak az államban és sammi egyebet, mert a jólétet nem az állam van hivatva nyújtani, hanem csak intézményesen biztosítani, hogy jólétét mindenki saját verejtékes munkájával önmagának megteremthesse. A kommunizmus rettenetes nyomora folytán derengeni is kezdett a munkásság előtt, hogy az állam nem lehet hivatott a munkanélküliek eltartására, mert erre természetesen képtelennek kellett, hogy bizonyuljon. Hisz az államot kell polgárai munkájának fenntartania, — mert hisz az állam a polgárok összesége — és nem megfordítva, mert az állam csak azt nyújthatja, amit neki polgárai juttatnak adó alakjában. Tehát minél kevesebbet dolgoznak az állam polgárai, annál kevesebb igényt támaszthatnak az állammal szemben és minél szorgalmasabban munkálkodnak, annál^többet juttathatnak munkájuk gyümölcséből az összességnek és annál több üdvös intézményt követelhetnek az államtól. Elvárhatták volna tehát a munkások, hogy megtérésük kezdetén a rettenetes tévelygésből kézen fogja őket a „nép . barátja" és gyengéd atyai szeretettel, jóakaró felvilágosítással, önzetlen oktatással, sőt ha kell, jóindulatu feddéssel is vezetni fogja őket az uj eszmék ismeretlen és ezért idegenszerű világába vezető taposatlan uton egy boldogabb, szebb, magyarabb, keresztényebb és nemzetibb, tehát jobb és nemesebb jövő újjászületése felé. Elvárhatták volna, hogy apostola lesz a nemzetgyűlésen és mindenhol ott, ahol szava súllyal bír a munkásjóléti intézmények sürgős megvalósításának és sürü megjelenésével közöttük szóval, tanáccsal és tettekkel fogja támogatni a nagy betegségből lábbadozó és az ismeretlen utakon még csak tétován, bizonytalan léptekkel járó munkásság haladását a keresztény és nemzeti nyílegyenes utján, melynek tanai minden égető kérdés megoldásánál legbiztosabb, mert krisztusi erkölcsökön és a magyar becsületességen alapuló megvalósítói. Es mit tett Balla Aladár a munkásság érdekében? Egyszer-kétszer talán leült vezetőivel a fehér asztal mellé borozni, de ezzel azután ki is merítette minden tevékenységét. A nemzetgyűlésen, ott senki sem hallotta, hogy érdemesnek tartotta volna az őt megválasztó munkásság érdekében csak egy árva szót is vesztegetni. Megint csak a nagytőke szócsöve „a gyűlölködő" Körösvidék volt az, amely a tőke és a munka megbékülését, a munka és a munkás megbecsülését, a munkásság részesítését a vállalatok jövedelmében, a munkásegyesülés törvényes rendezését, a munkásság érdekei és bajai iránt több megértést és általában a munkásosztály felemelését és velük, érdekeikkel behatóbb foglalkozás szükségességét sürgette ismételten hasábjain, nem mulasztva el időnként reáviiágitani arra az egyedül biztos jövővel kecsegtető útra, mely alkalmas végleg kivezetni minden munkást a szociáldemokrácia tekervényes, hazug csillámokkal elvakító, rettenetes következményeket magában rejtő természetellenes tévtanainak útvesztőjéből. Melyik rétegét szolgálta hát az ő népének az ő képviselője ? Oh Te szegény, hiszékeny, balga népem ! Hát érdemes-e ilyen kérdést csak felvetni is? Hát nem láttad, mintahogy mi láttuk, hát nem íudtad, mintahogy mi tudtuk, hát nem hallottad meg, mikor mi hangosan kiáltottuk a Körösvidék soraiban nap mint nap feléd, hogy Balla Aladárnak nem azért kell a nép, hogy annak érdekeit szolgálja, a nép „igaz barátjának" azért kellett volna ez az Isten adta becsületes, jóhiszemű nép, hogy az ő saját egyéni érdekét, az ő fényes reményeit, az ő felemelkedését a legmagasabb polcig, egészen a miniszteri székig szolgálja, mert oda szeretett volna és oda remélt eljutni, ahová saját erejéből soha fel nem juthat, ha csak „imádott népe" nem tartja szelíden türelmes hátát, hogy azon felkapaszkodhasson, végig sétálhasson egészen a neki földi üdyösséget nyújtó kényelmes bársony székig. A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, junius 25. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor Bottlik József alelnök nyitotta meg. A büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló igazságügyminiszteri javaslat vitáját folytatták. Hornydnszky Zoltán hangoztatta, hogy a javaslat kellő megismerésére nem volt idejük a Ház tagjainak, tehát az kellő előkészítés nélkül került megvitatás alá. Általánosságban nem fogadja el a javaslatot. Bedö Sándor is a javaslat ellen szóllalt fel. Tasnddi-Kovdcs és Rupert Rezső felszólalásával szemben Héjj Imre védelmezte a javaslatot. Tomcsányi V. Pál igazságügyminiszter fejtegette és indokolta ezután javaslata főbb pontjait a felszólalásokra válaszolva. A Ház a javaslatot elfogadta általánosságban a részletes tárgyalások alapjául. A részletes tárgyalás során Tasnádi-Kovács a 8-ik §. módosítását indítványozta. Brődi Ernő a 10. §. módosítása ügyében szóllott. Héjj Imre felszóllalása után Tomcsányi igazságyügyminiszter válaszolt a felszóllalásokra és hozzájárult Héjj Imre módosító indítványához. A 10. szakaszt Bródy Ernő indítványával Héjj Imre módosítása szerint fogadták el, a 11. szakaszt változatlanul. Ezzel a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot a nemzetgyűlés általánosságban és részleteiben is elfogadta. Elnök indítványára elhatározzák, hogy a iegközelebbi ülés 30-án, csütörtökön lesz. Hegedűs György interpellált, mire Ráday belügyminiszter megnyugtató választ adott, Szilágyi Lajos a nyugdíjas katonatisztek súlyos helyzetéről, Karafiáth Jenő a tejellátásról, Szádeczky Lajos az adógabona be nem szolgáltatásáról, Tasnááy-Kovács József a köztársasági agitáció ügyében interpellált. Ez utóbbit kiadták a belügyminiszternek, a többire az illetékes miniszterek válaszoltak. ü liispdoft háza A Békéscsabai Kisgazdák Egyletének ügyésze dr. Sailer Vilmos a minap cikket irt e tárgyról, amely szükségessé teszi, hogy a kisgazdák házi ügyét én is e helyen megvilágítsam. Az egyleti ház mostani birtokosainak én is köszönettel adózom, amiért az egyletnek állandó lakást biztosítottak, de azt hibáztatnom kell, hogy nem történt gondoskodás arról, hogy az egylet helyiségei és berendezése a tagok számának és igényének megfelelően idejében bővíttessenek és hogy a kiszolgálás megfelelő legyen, mert ezek nélkül nincs igazi egyleti élet. Az egylet fejlődése mai állapotában örökre meg van bénítva. Még öt drb széket sern szerezhet be, mert nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel. A berendezés nagyon primitív és csak pár tucat ember részére van elegendő hely s ha a közel másfélezer tagnak csak a fele járna be, ami nagyon is szükséges volna, nyolctized része még álló helyre sem akadna. A kisgazdák szempontjából életkérdés az, hogy az egyletnek valamennyien tagjai legyenek s vegyék ki részüftet a közös munkából s ha ezt elérné az egylet, legalább ötezer tagja volna. A megfelelő egyleti helyiség a legbiztosabb eszköz a sokszor hangoztatott többtermelés elérésére, mert ott szóval lehet sok ezer olyan termelőt a helyes termelési módokra rábeszélni, akik a betűnek nem hisznek. Ott teremnek egészséges eszmék s ott lehet azok végrehajtásához szükséges megfelelő embereket verbuválni. A kisgazdatársadalom műveltségi fokának és a termelés eredményének emelése országos érdek, annyira, hogy a rosszakaratú vagy felületes akadékoskodókkal, még nagy fáradsággal is meg kell értetni a dolog óriási fontossággal. A békéscsabai kisgazdák jelenleg olyan uton haladnak #a kisgazdabankkal és a termelőszövetkezettel oldalukon, amely a nyugoti államok termelési rendszeréhez és annak eredményeihez fog vezetni, de addig még sok ambiciózus ember fog a fárasztó munkából kidőlni, hacsak megfelelő egyleti élet azt meg nem könnyíti. Lehetővé kell tehát tenni azt, hogy az egylet kezébe vegye sorsának intézését, de nem békéjének feldulásával, hanem egyetértéssel és jó akarattal. E cél elérését szolgálná a közgyűlésen tett indítványomnak alábbi módosított formája : Az egylet összes tagjai örökáron megvásárolnák az egylet házát s alakitanának részvénytársaságot Békéscsabai Kisgazdák Egylete Bérháza R. T. céggel és pedig 4000 drb. 200 koronás részvénnyel. Minden egyleti tag jegyezne felvétele alkalmával legalább egy rész-