Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-22 / 110. szám

Békéscsaba, 1921. rndjus 22. Körösvidék után 4 órakor Avarna herceg a Ballplatzon átnyújtotta Olaszország hadüzenetét, pár perccel utóbb az egész flotta készen állt. Egetverő hurrázás és lelkesedés száguldott végig az öbölben s mindenki repülni szeretett voina hajójával. Szigorú parancsok szóllitottak mindenkit ki­jelölt helyére s ki-ki megfeszitett izmokkal és idegekkel dolgozott, átérezve azt, hogy gyors, meglepetés­szerű elhatározásunktól függ első nagyobb tervünk sikere. Az egész flotta harcra készen mozqósittatott. Minden mozgósitható vizi, vizaiatti és vizfeletli jármüvet csatakész ál­lapotba hoztunk. Mintegy harminc nagyobb hajó, százhúsz torpedó, egy tucat tengeralattjáró és ugyan­annyi hydroplán kapott parancsot az előkészületre. Pár perc alatt a finom kardiffi antracén füstfelhőbe burkolta az egész kikötőt. Az eről­tetett tüzelésből származó füst még a nap sugarait is elhomályosította. A jóhirnevü dalmát fűtők ugyan­csak kitettek magukért; az ő érde­mük, hogy másfél óra alatt az egész flotta teljes gőz alatt állott. Így váriuk be az alkonyatot, hogy titokzatos és bizonytalan vállalko­zásunkra elindulhassunk. Horthy kontraadmirális néhány cirkálóval s mintegy szaz torpedóval s hyro­plátiokkal este hét órakor futott ki hangos üdvözlések közepett. Mi a csatahajókkal, néhány t orpedó­val s tengeralattjáróval valamivel későbben indultunk. Gyönyörű je­lenet volt az indulás, oly varázs­latos látvány, mint egy testet öltött mozgókép. Az indulás után szigorú kötelességünk annyira lefoglalt, hogy csak lopva bucsuzhattunk el azon tájaktól, melyeket annyi éven ke­resztül beutaztunk s ahol jóformán minden sziklát ismertünk. Á fasanai öbölben fölfejlődtünk, körülhajóztuk a tündéries brioni szigetet, főurak fürdőhelyét, ahol annyiszor ittunk valódi brioni borokat s töltöttünk el kellemes délutánokat. Csakhamar érintettük remek Proniontorét, hol éles lövő-gyakorlatainkat szot-tuk'tar­tani és gyorsan átvágtunk a titok­zatos dalmát szigettengerre. Senki sem tudta, hogy hová megyünk s csak meglepetésünkre szolgált, hogy flottaparancsnokunk, Hans admirális a tulajdonképpeni vezérhajóról a mi hajónkra (Habsburg) hajózta át ma­gát s igy mi mentünk legelői. — Mint regebeli sárkányok és tengeri kigyók lepték el hajóink a vizi határt. Csak körvonalaikban tüntc.k elő a szép emlékek övezte partok, a máskor élénk Lussin-fürdő, a félszigeteken épült Zára — hol annyiszor élvez­tük Vlahov eredeti marasquino ko­nyakját — majd a tipikus és jarac (birka) pecsenyéjéről hires Sebenico. De jól is esett, mikor tengeri út­jainkról fáradtan megérkezve egy-egy i.yen kikötőben bóra és sirocco csi­nálta étvágyunkat szép dalmát lányok meghívására friss jaracpecsenyévél és dalmát borral csillapítottuk. To­vább következett Spalató, majd Lissa­szigete hires borával s Tegethoff hőseinek alvó oroszlánjával, hol fél­századdal ezelőtt az olasz flotta olyan tragikus vereséget szenvedett. Te­getthoff szellemében akartuk mi is megismételni Olaszországgal való második tengeri háborúnkat, a har­mincéves szövetségi eskü cserben­hagyásának büntetését. Nagyon gyorsan mentünk s hagy­tuk egyik szigetet a másik mögött, pálmás Raguzát, a nagy hadi kikötő szerepére hivatott Cattarót a Lov­csennel, Antivárit, illetve Cettinjét, ahol két évvel azelőtt még az olasz­szal versenyt ünnepeltük Nikitát jubileuma ^alkalmával. Csakhamar a bizonytalan albán partok mellett ha­ladtunk. Gyors tempóban jutottunk el az otranti szoroshoz, a Földközi tenger kapujához s a gyönyörű Korfu szigetéhez, ahol hét évvel azelőtt a Hohenzollernek vendégei voltunk az Achilleisban. Innen lép­tünk át feladatunk tulajdonképeni szinterére, a keletolaszországi ;fpar­tokra. A távolban feltűnt Brindisi, hol öt évvel azelőtt még a szoká­sos tengerparti vendégszeretettel fo­gadtak bennünket, most pedig mint ellenség kerülgettük. Mivel az egye­sült angol-francia-olasz flottát a fél­sziget túlsó oldalán véltük, gyors elhatározással valóra váltottuk titkos terveinket. Mintegy tizenkét órai erős utazás után megérkeztünk An­conába, Keletolaszország egyik leg­nagyobb tengfcri városába. Fellépé­sünk olyan meglepetésszerű volt, hogy sikerült az alvó várost flottánk egy részéve] megközelítenünk. Ha­tártalan zavarnak voltunk szemta­núi, midőn tizenhat nagy hajónk (köztük néhány Dredneangth — „nye­bojsza") mintegy hétszáz ágyúból gránátcsővel borította el a várost. Jóllehet csak a stratégiai pontok lö­vetésére kaptunk parancsot, a ke­letkezett füst- és gázfelhő miatt nem egy ártatlan ház, sőt házsor esett áldozatul támadásunknak. Ilyen tűz­esővel vonult fel osztagunk Senigal­lio, Fano, Pezaro stb. érintésével Riminiig. Ezen világszép fürdőnek se voltak még ilyen ke lemetlen vendégei. Vakmerő támadásunk hatása bor­zasztó lehetett. Az Adria fővasutvo­nalat annyira elpusztítottuk, hogy a délolasz hadtestek mozgósítása ezál­tal mintegy két héttel eltolódott mi­alatt időt nyertünk az Isonzo vonal megerősítésére. Kijutott mégChioggia, Velence és a többi parti városoknak is. Alapos munkánk után visszatér­tünk flottabázisunkra, Pólába, az erőltetett tüzelés miatt nagyrészt el­égett kazánokkal. Azt hiszem, ez a kirándulás felejt­hetetlen marad azok előtt, akik át­élték. A hajószemélyzet emberfölötti munkát végzett, amit átláthatunk, ha megfontoljuk, hogy mit jelent huszon­négy órán keresztül a hajógépeknél a szinte hihetetlenül hangzó 65-68 C. fok melegben idegfeszítő, fele­lősségteljes szolgálatot teljesíteni. Jól végzett munkánk után örömünk­nél csak fáradságunk volt nagyobb. Kevés pihené-; után flottánknak hadiállapoti kiegészítésével voltunk elfoglalva azon tudatban, hogy a re­vanche nem marad el. Tekintve azt, hogy három tengeri hatalomnak mint­egy tízszeres flottaereje állt velür.k szemben, helyzetünk minden tekin­tetben súlyos volt. E szép siker Haus admirális nevéhez fűződik. Látogatásunkat az antant flotta nemsokára Spalatónál viszonozta ke­vesebb szerencsével, mert Amalfi és Garibaldi nevű csatahajóikat tenger­alattjáróink elsülyesztették. Ezek után főként alattomos tor­pedó-, cirkáló-, tengeralattjáró és hydroplán támadásokban merült ki a két fél harci tevékenysége, mely téren különösen Horthy contra ad­mirális szerzett haditengerészetünk­nek jó nevet. Ennyi sok hosszú és dicsőséges fáradság, vitézség és kitartás után százszoros fájdalom az a tudat, hogy mindez szerencsétlen összeomlással végződött, hatványozott utószenve­désekkel. — „Sic voluere fata!" Főszerkesztő: VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő : CSORBA BÉLA Kiadja és nyomatja: 1 Körösvidék Békésmegyei Keresztény Nyomda és Lapkiadó R. T. Békéscsaba Szent. István-tér 18 szám. A békéscsabai járásbíróság. A magyar állam nevében ! A békéscsabai kir. járásbíróság, mint büntetőbíróság árdrágító visszaélés vét­sége miatt Hajdti István ellen indított bíinügyben az ügyészségi megbízott vádja felett dr. Hankovszky Dezső kir. járás­biró és Lukács Balázs sgh. tisztv. jegy­zőkönyvvezető részvételével dr. Horváth Ferenc ügyészségi megbízott a szabadlá­bon levő vádlott jelenlétében Békéscsa­bán, 1921. évi május hó 13. napján meg­tartott nyilvános tárgyalás napján a vád­és a védelem meghallgatása után meg­hozta a következő ítéletet: Hajdú István- vádlott, 37 éves, ref. val­lású, békési születésű, békéscsabai lakos, magyar állampolgár, nős, ir, olvas, va­gyonos, bérkocsi tulajdonos bűnös az 1920, XV. tc. 1. §-ába ütköző s annak 8. pontja szerint minősülő 2 rendbeli árdrá­gító visszaélés vétségében, amelyet ugy követett el, hogy Békéscsabán, 1921. évi április 11-én mint a 18-as számú egyfo­gatú bérkocsi tulajdonosa a város belte­rületéről a vasúti állomásig terjedő útra a megállapított 48 korona helyett Szell­ner Antal békéscsabai lakostói 100 koro­nát és ugyanezen iitért ugyanazon vo­nathoz Rosenthal Ignácztól 100 koronát követelt, tehát tárgyául szolgáló munka­teljesítésnél a másik fél helyzetének ki­használásával jogtalan ellenszolgáltatást követett. A királyi járásbíróság Hajdú István vádlottat az 1920. XV-ik t.-c. 1. §-ának 3-ik pontja aiapján a Btk. 92. §-ának alkalmazásával a Btk. 96. §-ának felhívásával 300—300 (Háromszáz-Három­száz) 'íororia pénzbüntetésre núnt főbün­tetésre, ezenfelül 300—300 korüna pénz­büntetésre, mint mellékbüntetésre, össze­sen tehát liOO korona pénzbüntetésre itéli. A pénzbüntetést behajthatatlansága esetére a Btk. 53. §-a alapján 20 koro­nánként egy napi. összesen 60 (Hatvan) napi fogházra kell átváltoztatni. Ezenfelül a bíróság vádlottat az 1920 évi XXVI. t.-c. 7. §. 2-ik bekezdése értel­mében arra kötelezi, hogy az itélelet saját költségén a .,Körösvidék" cimü lap­ban közzé tegye, egyéb mellékbüntotó* kiszabását a hivatkozott törvényszakasz utolsó mondata alapján, valamint a Btk. 54. §. 2-ik bekezdése alapján mellőzi. A pénzbüntetést az itélet jogerőre emel­kedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a békéscsabai kir. járásbíróság vezetőjénél az 1892 .XXV11. t. c. 3. §-ában meghatározott célra rneg­lizetni. Indokolás : Vádlott beismerésével, valamint a ta­nuként kihallgatott Rosehthál Ignác és Szellner Antal esküvel megerősített val­lomásával a bíróság tényként állapította meg, hogy Hajdú István vádlott Békés­csabán, 1921. április lt-én reggel a vas­úti állomáshoz előbb SzeJluer Antalt, majd Rosenthál Ignácot kivitte s azoktól külön-külön 100—100 koronát követelt a fuvarért, holott a megállapított tarifa sze­rint egyfogatú bérkocsija után az éjjeli órákban s igy a jelen esetben és a vá­ros belterületéről a vasúthoz CBak 48 koronát számithatott. Vádlott ezen cselekménye az 1920. XV. tc. 1. §. ütköző s annak 3. pontja szerint minősülő két rendbeli árdrágítás vissza­élés vétségének alkotó elemeit foglalja magában. Beszámítást kizáró s büntethetőséget megszüntető ok hiányában vádlott bű­nösségét meg kellett állapítani s őt az 1920. XV. tc. I. §-ába ütköző 3. bek. ér­telmeben meg kellett büntetni. A büntetés végrehajtásánál a bíróság vádlott részben beismerését, büntetlen előéletét s azt, hogy a cselekmény elkö­vetéséuek részben sértettek voltak az okozói, mert a jogtalanul követelt össze­get kifogás nélkül kifizstték ; a bíróság olyan enyhítő körülményként mérlegelte, hogy a Btk. 92. §-ánnk alkalmazását in­dokoltnak látta s alkabnazta. Az ítélet egyébb rendelkezései a hi­vatkozott törvényszakaszokon alapulnak. Békéscsaba, 1921. május 13. Dr. Hankovszky sk., járásbiró. Kiadvány hiteléül : Lukács, sgh. liszt. HIRDETMENY A Békéscsabai Gőzfürész és Faárugyár Részvény­\ társaság 1921. évi május hó 8-án megtartott rendkí­vüli közgyűlését elhatározta, hogy a társaság eddig 2000 drb egyenként 1000 K n. é. részvényből álló 2.000.000 koronát kitévö alaptökéjét 2000 drb 1921. évi januás• hó 1-töl osztalékjogosult, egyenként lOOO K névértékű uj részvény kibocsátása utján 2.00Q.QÜ0 K.-vai 4.000.Ű00 S€.-ra emeli fel. A kibocsátás módozatai a következők: 1. A közgyűlés határozata értelmében a kibocsátásra kerülő 2000 drb uj részvényből a) a régi részvényeseknek 1000 drb ájánltatik fel oly képpen, hogy két régi részvény alapján egy uj részvény vehető át 1000 korona kibocsájtási árfolyamon ; hozzá költség és bélyeg cimén 50 korona, össze­sen tehát 1050 korona összeg ellenében; b) 1000 drb részvényt, nem­különben az előző pont szerint a részvényesek által esetleg át nem vett uj részvényeket az igazgatóság szabad kézből, de nem a fenti kibocsájtási árfolyam alatt eladhatja. 2. Tört részvények nem adatnak ki. 3. Az uj részvények birtokosai 1921. évi január hó 1-töl kezdődőleg | részesülnek a társaság üzleteredményében. 4 Az elővételi jog folyó hó 25-től junius hó 15-ig bezárólag lesz ; a Kereskedelmi Bank és Valtóüzlet (Andrássy-ut 19.) pénztáránál gyakor­| landó. Az elővételi jog gyakorlásakor a régi részvények köpenyei jegyzék 1 kíséretében bemutatandók az elővételi jog gyakorlását tanúsító záradék j rábélyegzése végett. 5. A kitűzött határidőn tul az elővételi jog többé nem gyakorolható. 6. Az elővételi jog gyakorlása alkalmával minden uj részvényért 1000 korona, ezenfelül bélyegilleték és költség cimén 50 korona, összesen 1050 korona fizetendő le, egyben pedig a kibocsátási árfolyamnak 1921. évi január hó 1-től számítandó, a tényleges befizetés napjáig járó 5 száza­lékos kamata. 7. A részvényesek teljesített befizetéseik ellenében az uj részvé­nyekről ideiglenes elismervényeket kapnak, melyeket fent nevezett pénz­intézet az uj részvények elkészülte után végleges részvényekre fog ki­cserélni. Békéscsaba, 1921. évi május hó 8-án. Az igazgatóság. Női kalapokat bármilyen szinre r Jkiwat*!* bármilyen formára Panama ós giraldi kalapokat tisztit rövid idő alatt, saját módszere szerint kalapos, Baross-utca 14. BÚTOR Kész bútor és nagyobb pallótokos ab­lakok (egyes tokkal is) raktárról kapható. Továbbá keveset használt bútort mo­dern és teljesen uj bútorral átcserélek. Boűorik Antal asztalosmester, Csaba, Orosházi-utca 89. sz

Next

/
Oldalképek
Tartalom