Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-26 / 89. szám

Békéscsaba, 1921. április 26. Csütörtök 11. évfolyam 85. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaban, Szent István-tér 18. szain A szerkesztőség telefon száma: 60 Függetiers keresztény p@!itikai napiSap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Békéscsaba o forradalmi sajtó ellen Megslahult az Égésűit Keresztény Nemzeti Liga — moll! Hároiy Békéscsabán May piispeii levele A békéscsabai Társadalmi Egyesületek Szövetsége tegnap impozáns keretek között nagygyűlést tartott, melyen határozati javaslatot fogadtak el, melyben követelik a forradalmat előkészítő sajtóorgánumok és személyek felelősségre vonását és megbüntetései. A nagygyűlésre Békéscsabára érkeztek dr. Wolff Károly, az udvarnagyi bíróság elnöke, az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga ügyvezető elnöke, továbbá Biber Gyula dr. közig, biró, Tasnddy Szüts András, a Máv. .elnökhelyettese, dr. Halász Lajos kir ügyész, Gyarmathy János tábori lelkész és Bánó László mérnök, kiket a csabai TESZ. fogadott a vasútállomásnál. A vendégek reggel templomban voltak, majd résztveitek a Liga csabai osztályansk alakuló közgyűlésén, délután pedig a népgyűlésen. Délután az Ébredő Magyarok látták vendégül a budapesti kiküldötteket, este a Fiúméban társasvacsora volt, mely után a Szociális Misszió társulat teaestélyére mentek fel. Ugy volt tervbevéve, hogy agyülésekre dr. Raffay Sándor ev. püspök, a Liga társelnöke is Csabára jön, közbejött akadályok miatt azonban csak egy meleghangn levelet küldött, melyet itt közlünk: Békásába Polgáraihoz! Szivből sajnálom, hogy másnémü hivatalos elfoglaltságom miatt . az Egyesült Ker. Nemzeti Liga alakuió gyűlésére, mint annak társelnöke el nem mehetek. Készséggel tettem volna az alakuló gyüiésnek ezúton köszöntött tiszteletreméltó közönsége előtt vallomást nemcsak a Ligához való ragaszkodásomról, hanem a Ligába vetett bizodalmamról is. Ragaszkodásom alapja az a meggyőződés, hogy a Liga nemzetépítő törekvései helyesek, mert a magyar és a keresztyén lélek öröklött hagyományai és kipróbált erkölcse alapján kivanja újra felépíteni rombadült hazánkat. Bizodalmamat pedig azokra a tapasztalatokra épitem, melyeket a Liga eddigi működéséből meríthettem. Az Egyesült Ker. Nemzeti Liga ugyanis teljes komolysággal és bensőséges őszinteséggel munkálja a keresztyén Magyarország együttérzését és testvéries összesimulását. Erre pedig a nemzet életének mai válságos állapotában és a ránk váró nagy feladatok terheltetéseiben nélkülözhetetlen szükségünk van. Ezért is a Ligát a legmelegebb szeretettel és a legteljesebb bizalommal ajánlom a békéscsabai keresztyén társadalom felkaroló érdeklődésébe és hathatós támogatásába. Hazafias üdvözlettel Dr. Raffay Sándor, püspök, az EKNL. társelnöke Részletes tudósításunk a gyűlésekről a következő : Az alakuló gyűlés. Délelőtt 11 órára zsúfolásig megtelt a városháza nagyterme. Az alakuló közgyűlést dr. Berthóty István polgármester nyitotta meg, ki meleg szavakkal üdvözölte a vendégeket és felkérte Wolf Károlyt, hogy a Liga céljait ismertesse. A közönség zajos tapssal üdvözölte a Liga elnökét, aki a következő beszédet mondotta: — Keresztény testvéreim! Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga nevében köszöntelek benneteket. Mi nem ismerünk társadalmi különbségeket, nem ismerünk urat vagy parasztot, nem ismerünk sima vagy kérges kezet, mi csak becsületes vagy becstelen lelkeket ismerünk. Én a becsületes lelkekhez akarok szólni. — Vájjon hogyan fogunk kilábolni ebből a nagy országvilágégésből? Ha felsir a hadiözvegy, hogy miért van egyedül,, ha az árva imádkozik atyjáért, aki elesett, ha ezek az Istenhez fordulnak, rámutatva Csonkamagyarország térképére : miért volt mindez ? Amíg a lélek igy tépelődik, ott settenkednek a bujtogatok, akik azt suttogják, hogy mindennek a keresztény nemzeti irányzat az oka; jöjjetek velem, a megváltás keletről jön í Bizonyára itt is vannak, akiket igy megkörnyékeztek. De igaz-e, amit Ígérnek? Az emberi életben mindig volt szenvedés. A szegénység mindég nagyobb volt, mint a gazdagság. De lehetséges volt régen, a háború előtt, hogy szorgalmas munkával szerezzen valamit, kis házat, ahol megpihenhet a munkás élet alkonyán. Ezt a szellemet kikezdték-^ azt hirdették, a vallás magánügy, Isten nincs, a templomokat le kell rombolni . . . Csak az az igazság, amit meg lehet fogni. Ez anya*giasság volt és most az anyagiasság csődjében vagyunk. Az ember nemcsak testből, de lélekből is áll. Hiába gyűjtünk pénzt, zsákszámra, azt nem vihetjük magunkkal a túlvilágra és a szenvedés könnyei megkeserítik az élvezetet. S most nézzük, honnan jött ez a szellem? A mig mi küzdöttünk, titkos éjjeli tanácskozások voltak a szabadkőmives páholyokban. Sajátságos munkát végeztek itt. Most, hogy kinyíltak a páholyok ajtói, megláttuk mit csináltak. írásos bizonyítékokat találtunk, hogy kimondották: nincs Isten, le kell rombolni a templomokat, le kell dönteni a trónokat! Világköztársaságót kell csinálni! Sokan felültek ennek a szellemnek, de a résztvevőkből száz közül kilencven izraelita volt. A szabadkőműves munkát még jobban megvilágítja egy Oroszországban megjelent könyv, mely leírja'az 1897-ben Baselben tartott cionista világkongresszus határozatait. Ugyanakkor a szabadkőmives páholyok is gyűléseztek és pedig azok, amelyeknek csak zsidók lehettek a tagjai. Határozatot hoztak itt, de ezeket nem • mindenki ismerte. Az orosz kormány megtudta a dolgot s amikor a kiküldöttek Frankfurtba utaztak, ügynökeivel megvásarolta s lemásoltatta a határozatokat. Ezeket 1901-ben könyvalakban közreadták. Természetesen nagy megrökönyödést keltett a leleplezés és a zsidók megvásárolták az első kiadást. A másodikat a félrevezetett munkások máglyába rakva elégették. Összesen két példány van ebből a könyvből. Egy Németországban és egy Londonban. Most uj kiadást rendeztek, amelynek egy példánya a Liga birtokában van. Most láttuk, mit határoztak. — Nekünk hivatásunk van! Izrael népe uralkodni fog a földön s szolgálni fogják az összes népek. Hogy céljukat elérhessék, beoltják az elégedetlenséget a munkásokba, a szegény emberekbe. Kívánságukat azonban sohasem fogják teljesíteni, hogy az elkeseredés barrikádra hajtsa a munkásságot. Ha minden arany a kezükben lesz, megindítják a világháborút, ledöntik a trónokat, drágaságot csinálnak, elégedetlenséget támasztanak a munkásság és a középosztály között s azután átveszik a hatalmat s Dávid házának jogara alatt egyesitik az egész világot. S ez nem mese, ezt ők maguk irták! 1897-ben határozták el és ime, minden beteljesedett. Kérdezem a bénákat, az özvegyeket, az árvákat, akarták-e a világháborút? A magyar királyok, a magyar kormányok sem akarták. Mi csak ezeréves országunkat akartuk megtartani. Miért lett mégis világháború, elviselhetetlen drágaság ? Mert 1897-ben Baselben elhatározták, hogy megindítják! És hol van az arany? Papírpénz van a földmíveseknél is, de aranya nincs, nincs a munkásnak, nincs a közép osztálynak. S mi van az orosz vizeken ? Minden hatalmi polcon zsidók vannak. 757 népbiztos közül hétszáz zsidó. Megvalósították a munka terrorját. Oroszországban ötven millió ember halt meg ezekben a kísérletezésekben. Nem a munkások uralma ez, hanem Troczkij uralma. Melyik utat kövessük mi ? Az ur Jézus azt tanította: szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Ezt a császárnak, a szolgának egyaránt követni kell. S most megtagadják Troczkij, Kunbéla zsidók kedvéért. Pedig a megváltás a Jézuson keresztül jön. Nem kell uj tanokat keresni; Jézust kell követni. Követeljük, hogy a keresztény erkölcs legyen az uralkodó az egész világon. Szeretjük felebarátainkat, de nem türhetjük, hogy közöttünk egy idegen faj uszítson keresztényt a keresztények ellen. Mindnyájan összefogunk. Nem ismerünk protestánst, vagy katholikust, csak Krisztust hivő Magyart! Az nem lehet, hogy eltiporják a Krisztust ezen a világon. Nem az a bukott, aki szegény, mert aki Krisztusi életet él, az igazán boldog s a Krisztusi élet az, mely megváltja az emberiséget. Akkor tudjuk megmenteni az országot, ha a kereszthez ragaszkodunk. Ezekért szükségesek az ilyen védelmi szervezetek. Azt nem engedhetjük, hogy akik Jézust felfeszitték, azok uralkodjanak felettünk ! Vigyázzunk, nehogy gyermekeinknek rabszolgasorsa legyen. Követeljük a keresztény és nemzeti irány érvényesülését s ne engedjük sárba tiporni Krisztus zászlaját. De a Keresztény Nemzeti Liga mást is akar. Országunkat feldarabolták. Ezt a széttépett hazát vissza kell szerezni. Azt mondták: nincs haza! Azt mondták: mindegy a faj! De ők előtérbe helyezik fajtájukat. Ne csak ők segítsék egymást, mi is egymást támogassuk a magyar haza felépítésének munkájában. A feltámadás a faji gondolat, a nemzeti eszme ápolásával lehetséges. Azt akarom, hogy a lelkekkel foglalkozzanak. Krisztust és a hazát nem adjuk. Szervezkedni kell, -ha azt akarjuk, hogy a krisztusi szeretet a tróntól a legkisebb emberig uralkodó irányzat legyen. Oda kiálltom, hadd hallják meg a csinált demarkációs vonalon tul szenvedő testvéreink és bízzanak, mert vannak, akik meghalni is tudnak a magyar hazáért! Házrólházra járva kell a felvilágosítás munkáját végezni. Krisztus nevében Hungáriáért — előre keresztény magyarok! Az előadást óriási tapssal köszönte meg a közönség. Ezután a gyűlés megalakította az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga békéscsabai osztályát. Vidovszky Kálmán előterjesztette a tisztikar névsorát, mit a gyűlés egyhangúlag elfogadott. E szerint a Liga tisztikara a következő: Elnök : Gajda Béla felsőleányiskolai igazgató, társelnök : dr. Gally Károly ügyvéd, alelnökök : Bartoss Ferencz rkath. plébános és Koppányi Gyula ref. lelkész, főtitkár: Csorba Béla, szerkesztő, titkár: Szeberényi Gusztáv ev. lelkész, pénztáros: Budai János, jegyzők : Király László főgymn. tanár és Mokos József polgári iskolai tanár. A választmány tagjai lettek : Dr. Sailer Vilmos, dr. Rell Lajos, ifj. Kocziszky Mátyás, dr. Láng Frigyes, Horváth István, dr. Molnár György, Lehoczky Igor, Bohus László, dr. Medovarszky Mátyás, Szalay Gyula, Wandlik László, Sólyomi Lipót, Tantó József, Uh-