Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-29 / 115. szám

Körösvidék ESékcscsaba, 1921. mrijus 29. Terhelő vallomások Gertner ellen Budapest, május 28. A Tisza-per tárgyalását fél 10 órakor nyitotta meg dr. Gadó István elnök. Schreiber László csendőrhadnagy azt vallja, hogy a Keleti-kávéházban hallotta Dobót dicsekedni, hogy ő gyilkolta meg Tiszát. Dr. Fráter Sándor ügyvéd a diktatúra alatt meglátogatta Hock Jánost, aki azt mondta neki, hogy Tiszát Pogány gyilkolta meg. Kenessey Béla elmondja, hogy 1918. október 31-én a Mária Terézia laktanyában megjelent egy civil gummiköpenyes ember (Gertner) és öt-hat katonát kért. A tanú szembesítésénél Gertner botrányt csinált, ugy, hogy az elnök megvonja tőle a kérdezés jogát. A tanút megesketik. Sztanykovszky Tiborné, sz. Papp Róza kijelenti, hogy vallani akar. Elmondja családi életét. Férje sohasem beszélt olyat, amiből következtetni lehetett volna, hogy részes a bünügyben. Ezután Sztanykovszky olyan botrányosan viselkedik, hogy az elnök kivezetteti a teremből. Szünet után Kovács Jenő volt katonai nyomozót hallgatják ki. 1918. október 3I-én a Károlyipártkörben hallotta egy fiatalembertől, hogy „most mentek el Tiszáért." Dr. Fidos Jenő törvényszéki jegyző Ruzicska századoshoz volt beosztva. Ott Gertner megjelent és Ruzicskát keresve, kérkedett vele, hogy délelőtt Tiszánál is járt. Lukács Jenő cukrász is terhelöen vall Gertnerre. A tárgyalás folytatását ezután hétfőre halasztották. Ostraui kokszot kapunk (Prága, május 28.) A közmunkaügyi minisztérium közli, hogy a magyar kormánnyal megegyezést létesített ostraui koksz szállítására vonatkozólag. Elfogták a legutóbbi betörések tetteseit. A csabai rendőrség fogása. — Helybeliek a tolvajok. Az utóbbi hetekben mind gyakrabban adtunk hírt álkulcsos és betöréses lopásokról. A rendőrség nyomozott, lázasan kutatta a tetteseket, de a betörések nem szűntek meg. A lopások elkövetésének módja egy bandára vallott és a detektivtestület ezen az alapon folytatta tovább a nyomozást, amíg végre fáradtságukat siker koronázta s elfogták Varga József 24 éves nőtlen hentessegédet, Povázsay János 24 éves nőtlen hentessegédet és Jellinek Géza 26 éves nős hentessegédet, akik számtalan betöréses lopást ismertek be, igy többek között egy vasúti waggonból egy zsák lisztet, a Kisgazdák telepérő! ugyancsak lezárt vasúti kocsiból 6 zsák búzát, Schwarcz Miklós bankár üzletéből ruhanemüeket loptak el. A nyomozás során elfogták Gábor János 24 éves hentessegédet is, akit, miután tettét beismerte, a katonai parancsnokságnak adtak át, mert katonaszökevény. A lopott holmik értékesítését Szabó Gábor vasúti segédfékező végezte, a búzát pedig Kocziszky Jánosné, szül. Patai Ilona szülésznő vette meg 1200 koronás áron. Az eljárás ellenük is megindult. Vargát és Povázsait, miután rendes lakásuk nincs, letartóztatták és átkísérték a gyulai ügyészség fogházába. Lóverseny lesz Csabán. Békéscsaba székhellyel, Békés-, csonka-Arad-, Csanád- és Biharvármegyék lótenyésztőiből egyesület aiakuit „Alföldi Lovas Egylet" néven, mely célul tüzle ki maga elé, hogy részint a háború és a vörös uralom, de különösen az oláh megszállás által tönkre tett lótenyésztésünket, anyag kiválasztás, lóvásárok, lódijazás, kocsi versenyek és távhajtások stb. által arra a színvonalra emelje, ahol, az a háború kitörése előtt állott. Hogy a Lovas Egylet kitűzőit célját elérhesse, természetesen a gazdaközönség tömörülésére, azok pártfogására és támogatására van szüksége, mert csak ugy tudja a továbbtenyésztésre alkalmas lóanyagot kiválasztani és a lótenyésztőket a tenyésztésben helyesen irányiiani, ha a tenyésztők lovaikat az Egylet által évenkint rendezendő díjazásokhoz elővezetik, valamint a rendezendő versenyekben résztvesznek. Mint értesülünk az Egylet attól sem zárkózik el, ha a gazdaközönség keiió pártfogásban részesiti, hogy vármegyénkben egy erre alkalmas helyen csikó telepet létesítsen, mely telep különösen azoknak a lótenyésztéssel foglalkozó gazdáknak az érdekeit lenne hivatott szolgálni, kiknek csikaik felneveléséhez nincs meg a szükséges hely, ugy, hogy a csikó mozogni nem tud s igy fejlődésében hátramarad s az állandó istáiózastól és kevés mozgástól lábai már a használat előtt elromianak. Az Alföldi Lovas Egylet, melynek szabályait a oelügyminiszter már jóváhagyta, első ilyen lódijazását és kocsi versenyét az idén augusztus hó folyamán fogja Békéscsabán meg rendezni; melynek programmját annak idején falragaszok és a Körösvidék utján fogja a gazdaközönség tudomására hozni. Azt mondanunk sem kell, hogy lótenyésztésünkre milyen hatása iesz az egylet működésének s igy megvagyunk győződve arról, hogy mindenki tehetségéhez képest támogatására fog sietni a kezdő intézménynek. Mi van ma ? 1921. május 29., vasárnap Róm. kath.: Pazzi M. Prot.: Maxim. A nap kel reggel 4 óra 9 perckor, nyugszik délután 7 óra 46 perckor. A hold kél éjjel 12 óra 1 perckor, nyugszik d. e. II óra 13 perckor. Reggel 7 órakor: Kisvasúti kirándulás. D. u. fél 6 órakor: Footballmérkőzés. Este fél 9 órakor: Mozi előadás a Városi Színházban. t921. május 30.j hétfő R. kath.: A sz. Jobb felt. Prot.: Nándor. A nap kél reggel 4 óra 9 perckor, nyugszik este 7 óra 47 perekor. A hold kél éjjel 12 óra 31 perckor, nyugszik delben 12 órakor. Este 7 órakor : Keresztény daloskör összpróbája, BIMB dalárda férfikar próbája. Este fél 9 órakor: Mozielőadás a Városi Színházban. Csonka Magyarország — aem ország. Egész Magyarország — mennyország! Japán kivonul Szibériából (London, május 28.) A Japán gyarmati konferencia elhatározta, hogy a japáni csapatokat kivonják Szibériából. Csak az a kikötésük, hogy Khina elismerje a japán gazdasági érdekek jogát és kellő biztosítékot adjon a bolsevísta-agitáció megakadályozására. Levél Afrikából Egy kis vadászkaland Gajdács Mátyás, a csabai Afrikautazó hűségesen fel-fel keres bennünket, hogy élményeiről a Körösvidék utján számoljon be barátainak s mindazoknak, akiket érdekel a vad vidékeken kóborló csabai fiuk élete. A napokban a következő levelet kaptuk tőle: K. B. Mégis csak nagyszerű ország Abesszínia. Kissé vad, de legalább nem kell attól tartani, mint odahaza, hogy egyszer csak hirtelen kialszik a villany. A lakásviszonyok is nagyszerűek. Rekvirálásról még nem is hallottak az emberek. Ha megunom valamelyik helyet, szedem a sátorfámat és megyek tovább egy házzal. Ott ütöm fel a sátramat, ahol épen jólesik. Most valami ideális helyre akadtam a Hora-Salló tónál, amely elnevezését a partján tanyázó flamingóktól kapta. (Hora-Salló ugyanis flamingók tavát jelenti). Annyi madarat még sehol sem találtam együtt, mint itt. Van itt vadkacsa, óriási vadliba, pelikán és flamingó ezrivel. Marabu és kócsag is akad, de ez már jóval ritkábban. Én leginkább az utóbbiaknál szoktam levizitelni s hacsak tehetem — kedves emlék gyűjtése céljából — megskalpolom őket. Megérkezésemkor, bár meglehetősen fáradt voltam 8 órai gyaloglás után, addig meg sem pihentem, még egy párat le nem szedtem a széptoliu madarakból. A lövések zajára óriási robajjal szállt fel a sokezernyi madár. Legszebb látvány voit a flamingókból alakult rózsaszínű felhő. Nem csoda, ha a fantáziám mozgásba jött s túlszárnyalta a madarakat. Ott képzeltem magam a rózsaszínű felhők mögött mosolygó szép tündérek közt. Elbűvölve az isteni látványtól, tehettem egy pár lépést az égre bámulva s csak akkor konstatáltam kínosan, hogy a földön vagyok s minden, amit kábult agyam elképzelt, csak muló álom — amidőn nekimentem egy fának, mint a cserebogár a falnak. Amint felocsúdtam, észrevettem, hogy a parttól vagy 100—150 méternyire, korhadt fák törzse* áll ki a vizböl, megrakva egy sajátságos Afrikában is ritkán előforduló madárfaj fészkeivel. Azt lehetett látni, hogy költés ideje van, mert a madarak ott ültek a fészkeken. Mivel gyűjteményemből hiányzott az ilyen tojás, azért elhatároztam, hogy kiszedek néhány fészket. Meggyőződvén arról, hogy nincsen krokodil a vízben, csakhamar a törzsek felé tartottam. A viz valami nagyszerű volt fürdésre, ivásra azonban nem, mert keserű, sós ize volt. A kristálytiszta vízben lubickolva, eszembe jutottak a jó csabaiak. Vájjon ti hogyan fürdőtök majd a nyáron a rekkenő hőségben. Odahaza is elkelne egy ilyen hűs vizű tó. — Itt a fürdés annyiból kellemetlen, hogy nem lehet levenni a tropikus kalapot napszúrás miatt, de viszont meg van a kalapnak az a haszna, hogy alája lehet rakni a kiszedett tojásokat. (E jó szokást különben még gyerekkoromban tanultam meg.) Az első fészekhez könnyűszerrel eljutottam, derékig se' ért a viz, de már a többit csak úszással tudtam elérni. t Épp javában dézsmálom a fészkekét egy fa tetején, amikor egyszerre csak alig pár méternyire tőlem, egy hatalmas viziló dugja ki a fejét és nagyokat fújva bámul a fán levő csodára — reám. Bár a nap ugyancsak pörkölte habtestemet, mégis ugy éreztem, mintha a vér meghűlt volna ereimben. Mit tehettem mást? Sóhajtoztam, sőt — mea culpa — káromkodtam nagyokat és vártam a fejleményeket. Lemenni nem igen volt kedvem, de viszont a fán sem maradhattam óraszámra. Azt pedig tudtam, hogy a vizilónak nincs sürgős dolga s képes akár egy napig is gyönyörködni bennem. A java csak most kezdődött. Néhány perc alatt teljesen körülvett a nem nagyon kívánatos nézőközönség. Egy ravasz vizilómama még a kis babuskáját is elhozta a hátán. Nem tudom ijeszteni akarta-e velem a rossz gyermekeket, vagy látványossággal akart kedveskedni kedvencének ? Akármi volt a szándékuk, én mégis ugy láttam, hogy nagyon veszedelmesen pislognak felém e 20—30 mázsás özönvizeiőtti hustömegek. Szárazföldön már gyakran találkoztam velük, de vízben, ilyen közeiről még nem volt szerencsém hozzájuk. Hirtelen mentő ötletem támadt. Tudtam, hogy a viziló alapjában véve békés és gyáva állat, mely nem szereti a meglepetéseket. — Fogtam a tojásokat és püff! paff! — a nézőközönség fejéhez csapkodtam egyiket a másik után. A hatás leírhatatlan volt. Pár perc múlva már lőtávolon kivül voltak, mire én csendesen lemásztam a vízbe s neki a partnak. Borzasztó nehéz volt abban az átkozott keserüsós vizben úszni. Erőm annyira elhagyott, hogy azt hittem, vizben fejezem be földi pályafutásomat. Valahogy mégis csak kivergődtem a partra és csak akkor értettem meg, hogy mit jelent az : „kinn vagyok a vizből". Egyebekben itt nagy háború van készülőben Tigré ellen. Abessziniát egész nyugodtan lehet az örökös harcok hazájának nevezni. Üdvözlöm a csabaiakat. Mátyás.