Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-03 / 71. szám

4 Körösvidék Békéscsaba, 1921. április 10

. Mi van ma ? 1921. április 3., vasárnap R. kath.: Quasim. Prot.: Keresz. A nap kel reggel 5 óra 36 perckor, nyugszik délután 6 óra 32 perckor. A hold kél éjjel 3 óra 11 perckor, nyugszik déli 1 óra 39 perckor. Este fél 8 órakor színházi előadás Este 8 órakor Vas- és Fémmunkásbál a Vigadóban. Délelőtt fél 9-kor Kisgazda Ifjak Müv. Egyleti választmányi ülés. Délután 3 órakor T. E. Sz. alakuló ülése a városháza kis tanácstermében. 1921. április 4., hétfő R. kath.: Gyümölcsoltó b. asszony. Prot. Izidor. Nap kél reggel 5 óra 35 perckor, nyugszik délután 6 óra 33 perckor. Hold kél éjjel 3 óra 41 perckor, nyugszik délután 2 óra 30 perckor. Délután 3 óra ÉME népgyűlés a Kossuth-téren. Este 8 óra Díszhangverseny a Városi Színházban. Budaváry László nemzetgyűlési képviselő nyilatkozata az aktuális politikai kérdésekről ü T. E, Sz. E három betű azt jelenti: Társadalmi Egyesületek Szövetsége. Budapesten alakult meg abból a célból, hogy a társadalmi egyesületek munkájába összhangot teremtsen. Nem uj egyesület ez hanem mintegy vezérkara az összes keresztény és nemzeti alapon álló egyesületeknek, A TESZ célja, hogy»megszüntesse azt az indokolatlan versengést, amelyet a rengeteg egyesület folytat sokszor egymással. Ezért az összes e szövetségbe lépő társadalmi egyesületek megbizottáiból egy egységes szervet létesít, amely különösen akkor nagyfontosságú, ha valami közös nágy cél érdekében kell egységes munkát kifejteni. Természetesen a TESZ nem nyul bele egy egyesület autonómiájába se. Nem is akar felettük mintegy gyámkodni, hanem tisztán az összhangot akarja megteremteni az egy cél felé törekvő társudalmi szervekben. A Békéscsabai egyesületek is megalkotják a TESz.-t. Csak helyeselni tudjuk azt a törekvést, mely az erejét, erkölcsi súlyát s hatását fogja mélyíteni a nálunk is nem mindig egységesen működő egyesületeknek. A békéscsabai ifjúsági testedző egyesület előkészítő bizottsága folyó hó 2-án dr. Korniss Géza városi tanácsos elnöklete alatt ülést tartott a városháza kistermében. Rz ülésen a propaganda célból kiküldött tagok jelentést tettek az egyes egyesületekben elért eredményről. Az iparos és kereskedőifjuság körében a szép eszme nagy hódítást tett: eddig 210-en jelentkeztek tagokul. R kisgazdák egyesülete és a Népegylet még nem küldte be a jelentkezők számát. R további teendőkre nézve hosszabb eszmecsere indult meg, melynek végeztével kimondotta az értekezlet, hogy az egyesületet megalakítja s a megalakításba a gazdatársadalom ifjúságát is bevonja. Tőzsde Magánforgalom: Bécsi korona 0 40 Dollár 305 Szokol 430 Zürichben a magyar korona 192. Békéscsaba, ápr. 3. Budaváry László nemzetgyűlési képviselő, aki az ÉME hétfői gyűlésére Csabára érkezett, a „Körösvidék" munkatársával beszélgetést folytatott, melynek során az aktuális politikai kérdésekről a következő nyilatkozatot tette : Nagyon sajnálatos, hogy most, amikor az ország súlyos érdekei várnak megoldásra, a politikai pártok pártszempontoktól vezetve bírálják el ezeket a kérdéseket s ezért nem hozhatók nyugvópontra. Nagy kérdésekben a zsidóság igyekszik ezeket a pártszempontokat kiélezni, mert igy vélik magukat mentesíteni a felelősség alól. Ez okozza a liberálisok ujabb lábrakapását is és erősödésük ma már olyan, hogy érvényesíteni tudják akaratukat. Sajnálatos tény, hogy a zsidók, — régi szokásukhoz hiven, — nem vesznek részt az aktív küzdelemben, hanem diszkeresztényeket tolnak előtérbe, akik sokkal jobban képesek a zsidó liberális gondolatnak utat törni. A nemzet azt várta volna, mikor a keresztény nemzeti gondolat megszületett, hogy politikusai szakítani fognak a régi politikai tradíciókkal és nem suba alatt fognak dolgozni, hanem nyíltan, a nemzet szine előtt és figyelembe veszik a nemzet kívánságait. Őszinteség kell a jövőben, mert most nem látja tisztán az ország, hogy a politikusok miképen akarják a politikai helyzetet szanálni. Nagyfokú gyengeség, hogy "politikusaink igen nagy része mellékes szempontoktól engedi magát befolyásoltatni. Minden kérdés elbírálásánál azt nézik: mii szól hozzá ez, vagy az, vagy amaz! A zsidókérdés megoldását is az befolyásolja, hogy mit szól hozzá a külföldi közvélemény? Pedig ez Magyarországnak kizárólagos belső ügye. A I magyarság nem antiszemita, hanem magyarbarát! A magyar antiszemitizmus csak az, hogy a magyarság a j nemzet nagy érdekeit nem engedi ' prédául és a magyarság érdekeit mindennel, mindenkivel szemben megvédi. Az pedig bizonyos tény, hogy a zsidók a nemzet érdekei ellen dolgoztak. Erre példa a kommunizmus is. A kormányban nincs meg az a nagy lendület, amit elvárhatna az ország a keresztény és nemzeti kormánytól. Az ellenzékről szólva a következőket mondotta a képviselő ur: A mai ellenzéki csoportok nem tudnak az ellenzékiesség igazi szerepébe beleilleszkedni. Csak azért ellenzékiek, hogy a kormány és a többségi pártok minden munkája elé gátatvessenek, anélkül, hogy mérlegelnék, vájjon szeperlésükből jó, vagy rosz származik-e. így azt lehet mondani, hogy minden koncepció nélkül ellenzékieskednek. A távolról szemlélők azt gondolják és azt is várnák az ellenzéktől, hogy a nagy pártoknál erőteljesebben harcoljanak a keresztény és nemzeti eszmékért, de a mai ellenzék egy része éppen a keresztény és nemzeti irány ellen fejt ki működést, különösen akkor, amikor támadásait a zsidósággal karöltve végzi. A király kérdésben szerencsétlen ( lépés volt Károly behozatala és akik ezt előkészítették, vagy végezték, bár kik legyenek, a legrosszabb szolgálatokat tették az országnak, nem gondolva meg, hogy lépésük milyen következményekkel járhat. Az egész eljárás magán viseli a puncs jellegét, mert azzal az egyhangú megállapo- f dással is ellenkeznek, hogy a királykérdést senki sem fogja forszírozni. A titok leple alatt történtek az előkészületek és a nemzet többségében ez bizalmatlanságot ébresztett fel egyes politikusok szavahihetőségével szemben. Azok nagyon tévednek, akik azt gondolják, hogy a keresztény és nemzeti irányzat vége felé közeledik, mert ennek az iránynak teljes uralomrajutását semmiféle eszközzel megakadályozni többé nem lehet. A legfőbb biztositéka ennek az Ébredő Magyarok hatalmas arányú szervezkedése, az egyesületnek az egyes kérdésekben való határozott és megtántorithatatlan állásfoglalása és az az örvendetes tény, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületének ma már több mint másfél millió lelkes,' elszánt harcosa tömörült a nemzeti eszmék zászlója alá. — Hitem szerint — fejezte be a beszélgetést a képviselő ur, — Magyarország régi határait igen rövid időn belül vissza fogja nyerni, de ehez elsősorban az szükséges, hogy minden becsületes keresztény polgár fokozott mértékben, önzetlenül munkálkodjék, apró egyéni érdekeit tegye félre és testvéri szeretetben, egyetértésben, nemzeti öntudatban forrjon össze! A román pártok felfogása a magyarság szervezkedéséről Kolozsvár, április 2. R kolozsvári „Ellenzék" irja : R kormányhoz közelálló politikus nyilatkozata szerint a hadsereg leszerelésével kapcsolatosan a jövő hónap első napjaiban Románia tartományaiban megszüntetik az ostromállapotot. Csak a határok mentén maradnak továbbra is életben a katonai intézkedések. Valószínű azonban, hogy a ma átlag 30 kilométernyi szélességű hadizónákat 45— 50 kilométernyire szélesitik ki: Rz ostromállapottal együtt feltétlenül megszűnik a gyülekezési tilalom és minden valószínűség szerint a cenzúra is. R békeállapot helyreállításával pedig politikai gyűlések tartásához sem kell külön engedély. Mindössze be keli azokat jelenteni a rendőri hatóságoknál. R gyülekezési szabadság helyreállítása után a Magyar Szövetség megyei tagozatai mindenütt megtarthatják alakuló gyűléseiket. R kiküldöttek pedig rövid időn belül összegyűlhetnek a kolozsvári alakuló gyűlésre. Ez lesz hivatva véglegesen határozni az erdélyi magyarság szervezkedésének módja felett. Ennek a gyűlésnek keil minden befolyástól mentesen kiválasztania azokat a férfiakat, akiknek kezében a magyar nemzeti kisebbség le akarja tenni jövendő sorsának intézését. R Magyar Szövetség épületének teljes kiépítésére tehát már a legközelebbi jövőben reményünk lehet. Ezzel kapcsolatban érdemes röviden foglalkoznunk azzal is, hogy a Magyar Szövetség által egységes egésszé összekovácsolt közel két millió romániai magyarnak a legközelebbi jövőben milyen politikai eredmények kivivására lehetnek kilátásai. Ez az első időben, sok egyeben kivül, kétségkívül főleg attól függ, hogy a mai parlamentben képviselt pártok a Magyar Szövetséggel szemben milyen magatartást tanúsítanak. Ezért nem árt tudnunk azt, hogy nagyobb politikai pártok milyen szemmel nézik a magyar kisebbség szervezkedését. Természetesen csak az úgynevezett hivatalos álláspontokat ismertethetjük. R kormánykörök helyesnek tartják az erdélyi magyerságnak kisebbségi alapon való megszervezését. R magyarság akcióját azért látják szívesen, mert csak a magyar szervezet teljes kiépítése után tudhatja meg a kormány azt, hogy kik a magyarság igazi vezetői, kik azok, akik jogosultak a magyar kisebbség nevében beszélni. — A kormánypárt vezetőpolitikusainak nyilatkozata szerint a kormány helyzetét a magyar kisebbséggel szemben eddig is rendkívül megnehezítette az, hogy sohasem tudhatta a magyar kérdésekben kivel állhat szóba. A kormány ezért a szervezkedés befejezéseig a magyarság felkínálkozó állítólagos vezetői közül egyetlen eggyel sem áll szóba. Várja azt, hogy a Magyar Szövetség végleges megalakítása után önmagából kiküszöbölődjék ez a nehézség az által, hogy a magyarságot érintő kérdésekben jövőben mindig a Magyaf Szövetség vezetőségéhez fordulhat. Az erdélyi nemzeti párt — információnk szerint — nem helyesli azt, hogy a magyarság kisebbségi alapon kezdett szervezkedéséhez. A párt előtt rokonszenvesebb volna, ha a magyarság a kisebbségi szempont helyeit politikai pártot alakitana. Természetesen ugy, hogy ez a politikai párt a békeszerződés kisebbségi intézkedései helyett a gyulafehérvárihatározatokra támaszkodj jék. A nemzeti pártiak szerint ez taktikai okokon kivül már csak azért is előnyösebb volna a magyarságra nézve, mert a gyulafehérvári határozatok több jogot nyújtanak a nemzeti kisebbségeknek, mint a békeszerződés vagy a párisi kisebbségi egyezmény. A párt ma is ragaszkodik a gyulafehérvári határozatok teljes végrehajtásához s igy támogatná a magyarságot az abban biztositolt jogai kivívásában. A kamara haladó csoporjánál j csak egyes politikusok felfogásáról j lehet információnk. Ugy tudjuk I azonban, hogy a halíidók nagy többsége rokonszenvezik a magyarságnak kisebbségi alapon történő szervezkedésével, mert azt remélik, hogy ez egészen demokratikus alapon valósul meg s a magyarság jövendő politikája egyébként is a demokrácia jegyében fog megindulni. A Magyar Szövetség tehát nem épen kedvezőtlen auspiciumok között kezdhetne hozzá intenzív munkájához. A munka alapfelvétele természetesen az volna, hogy az ostromállapot megszüntetésére vonatkozó hir valónak bizonyuljon s ezzel a kisebbségi szervezet kiépítésének öszszes akadályai egyszerre elháruljanak az útból. Igazgatósági gyűlés A Körösvidék R.-T. Igazgatósága f. hó 7-én, csütörtökön délután 3 órakor ülést tart, melyre az igazgató urakat tisztelettel meghívja az ELNÖKSÉG.