Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-26 / 89. szám

4 Körös vidék Békéscsaba, 1921 . április 9 0. rin Károly, Korom György, Zaho­rán Pál, Timár Endre, Saguly Jó­zsef, Bónis Pál, Fialkovszky László, Aszódy N., Keresztes Jenő. A köz­gyűlés utasította a választmányt, hogy legközelebbi ülésén önmagát hölgyválasztmánnyal is kiegészítse. A közgyűlés ezután a Himnusz el­éneklésével végetért. A népgyűlés. Jóval 3 óra előtt sürü tömeg lepte el a Hunyady-teret. Dacára a szitáló esőnek, mintegy háromezer ember demonstrált a destruktív lapok ellen. A népgyűlést dr. Sailer Vilmos ügyvéd, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének elnöke nyiíotta meg szép szavakkal, majd Saguly József főgimnáziumi tanár, az ÉME alel­nöke beszélt. Hallott olyan kijelen­lentéseket, hogy meg kell bocsátani azoknak, akik a forradalom előké­szítésében résztvettek. Ha kigyullad egy falu, mindenki köteles oltani s aki nem olt, hanem gyújtogat, meg­érdemli a büntetést. A zsidó sajtó lángbaboritotta az országot s most megbocsátást remél. Bün volna a kímélet. A gyűlés feladata, hogy hallassa tiltakozó szavát a destruk­tív sajtó romboló munkája ellen. Dr. Wolff Károly beszélt ezután, j Én a keresztény testvérekhez aka- Í rok szólni keresztény megerősítés- j sel — úgymond. Pénzünkre vigyá­zünk, de nagyobb kincsünket nem őrizzük. Hetvenhárom év aiatt rend­szeres munkával elrabolták az em­beriség lelkét. 48-ban a magyar nép kikialtotta a sajtószabadságot, de azt hitték, hogy ebből a szabad sajtóból a magyar lélek fog szólni. S mi történt hetvenhárom év alatt ? A sajtószabadság vázába idegen elemek szivárogtak be s ma idegen hang szólal felénk. Azt hirdették, hogy a vallás magánügy, nincs Is­ten, a templomokat le kell rom­bolni, sőt Az Est azt is irta, hogy Jézus egy forradalmár zsidógyerek volt. Nemcsak a vallást, de a trónt is felrúgták, megnyitották a hatá­rokat az ellenseg előtt s most itt áll Csonkamagyarország. Ók en­gedték be a csehet, az oláht, a szerbet és csonkává tették Szent István koronáját. S ezek az újsá­gok, amelyek megírták nyíltan, hogy nincs haza, ma is itt vannak. Kö­vetelnünk kell, hogy a sajtó szol­gálja nemzeti feltámadásunkat. Ne vegyétek kezetekbe a rom­boló lapokat. Követeljétek, hogy a krisztusi igazságokat hirdessék a lapok is. Álljon össze Békéscsaba népe és hozzon határozatot, hogy élni akar, élni pedig csak a kereszt jelében tudunk. Éljen a keresztény feltámadt Magyarország! Gyarmathy János tábori lelkész szólalt fel ezután. Zadravecz püs­pök és a Move üdvözletét hozza Békéscsaba lakosságának. Ezután gyönyörű beszédben mutatott rá a hazánk szomorú sorsát előidéző okokra. Beszédét igy fejezte be : Fényes jövőt látok ! Egységes, a kereszténységben megújhodott ma­gyar hazát! Csilagfényes éjszakán Cs^ba királyfi elindítja hadát uj ott­hont szerezni az üldözötteknek s visszaadja az erdélyieknek magyar nyelvét. Ugy segítsen meg bennün­ket az Isten, hogy addig nem lesz sem éjjelünk, sem nappalunk, ha­nem örökös éjszakánk, nem lesz husvétunk, hanem mindig csak nagy­péntekünk, mig teljesen vissza nem állítottuk régi hazánkát! Vagy visz­szaszerzünk mindent, vagy megha­lunk! Isten minket ugy segéljen! Dr. Sailer Vilmos elnök köszö­netet mondott az előadóknak gyújtó beszédeikért s előterjesztette a kö­vetkező határozati javaslatot: 1. Ugy a fővárosi, mint a vidéki sajtóorgánumok forradalmi tevékeny­ségükért felelősségre vonandók. A TESz memoranduma értelmében a felelősség elbírálása egy, a nemzet­gyűlés által felállítandó magasrangu bíróság kezébe teendő le. 2. Törvény hozassék, amely ^ki­mondja, hogy a forradalom előtti időben elkövetett sajtódeliktumok számára uj elévülési határidőt álla­pit meg és ily módon büntető eljá­rás alá vonassanak a vállalatok és egyének, akik a sajtó utján büntet­tet követtek el a haza ellen. 3. A destruktív irányú újságok megjelenése tiltassék el. 4. Szigorú társadalmi bojkott alá vonandók a megszüntetésig is a destrukció újságai : Az Est, Pesti Napló, Magyarország, Világ, Nép­szava, A Nap, Az Újság, Békés­megye, Békésmegyei Közlöny. 5. Uj sajtótörvény alkottassék, mely kellő védelemben részesítse a nemzetet, a vallást. Alkottassék meg a sajtókamara, a nemzetvédelmi biz­tosítékok figyelembevételével. 6. A határozat közlendő: a kormányzó ur őfőméltóságával, a nemzetgyűlés elnökével, a m. kir. miniszterelnök úrral. Ezt a népgyűlés egyhangúlag el­fogadta s az óriási tömeg a himnusz eléneklése után lassan eloszlott. A határozati javaslatot eljuttatták a Kormányzó ur Őföméltóságához, a nemzetgyűléshez és a kormányhoz. Mentelmi jogi sérelmek e nemzetgyűlés előtt Budapest, április 25. Rakovszky István elnök fél 11 órakor nyitotta meg a Ház mai ülését. A vagyonváltsági javaslatot har­madszori olvasásbari is elfogadták, majd áttértek a mentelmi ügyi be­jelentések tárgyalására. Gadl Gaszton mentelmi jogát fel­függesztették, mert engedélynélküli őröltetésért eljárást indítottak ellene. Dinits Viktor mentelmi jogát nem látták inegsértettnek. Rappert Rezső mentelmi jogát Szappanos József alhadnagy súlyo­san megsértette. Zákány Gyula mentelmi jogát nem függesztették fel, mert nem látták teljesen indokoltnak azt a rágalrna­zási pert, amelyet egy Bartóki nevü belügyminisztériumi tisztviselő in­dított ellene. A kérdés felett hosz­szas, heves vita után szayazással döntöttek. A Ház holnapi ülésén a pénz for­galmának ideiglenes szabályzatáról szóló javaslatot tárgya ják. Békéscsaba képviselőtestületének reniiili közgyűlése Elfogadták a Liptáh-féle fiirdőépitési ajánlatot Békéscsaba, ápr. 25. Nagy érdeklődés mellett, hosszas vitákkal tarkitottan folyt le a kép­viselőtestület rendkívüli közgyűlése. Szinte hihetetlen, pedig valóság : egy teljes napig tartott! Különösen a fürdő ügye és az orvosválság elintézése váltott ki he­ves természetű eszmecserét, amely­ben az elmaradhatatlan felszólalók valamennyien tevékeny részt vettek. Az áll. el. iskolák gondnokságá­ban a tanács javaslata ellenére No­vak György indítványa alapján vá­lasztottak 7 tagot. A gyermekvédő telep-bízottságot a tanács javaslata szerint alakítot­ták meg. Öí szótöbbséggel tudomásul vette a közgyűlés azt az alispáni átiratot, amelyben Reisz Miksanak városi szol­gálatba való átvételét rendeli el. A mérgeshangu vita szereplői Vértes, Szeberényi, Madarász, Ges­mey Soma, Lipták L. Pál, Fábry Károly, Kraszkó Mihály, Haan Béla, Pollák Arnoid, Nóvák György és Korosy László voltak. Zsiros György és Lázár Pál in­dítványára elhatározták, hogy az összes kéményseprőket díjszabással látják el. Lipták G. Pálnak közfürdő léte­sítésére vonatkozó ajánlatát Varga Elek, Kiszely Pál, dr. Vértes, Bo­hus M. György, Könyves T. Kál­mán, Reisz Hermán, Tóth László, Áchim László, Madarász György, Ádám Gusztáv, Novak György és Lipták L. Pál hozzászólása után 6 szótöbbséggel elfogadták, azzal a kikötéssel, hogy az évi 50 ezer K szubvenciót megválthassa a város akkora összeggel, amekkora a meg­váltáskor megfelel a szubvenció tö­kéjének. A házhelyrendelet végrehajtásának előkészítése ügyében elfogadták a tanács javaslatát, amely szerint a város 29 telket (á 200—250 négy­szögöl) ad át az igényjogosultaknak négyszögölenként 10 koronáért. Megállapították az igénylők név­jegyzékét, amely szerint 28 első- és 36 másodosztályú igénylő jelentke­zett. A városi telkeket elsősorban hadirokkantak, hadiözvegyek és hadi­árvák kapják. Nóvák György a rendelet gyors végrehajtása ügyében szólalt fel. Tudomásul vették a pénzügymi­niszter rendeletét, amely szerint a városi szeszfőzde üstjeinek haszná­lati diját a jövőben óránként kell fizetni. Az építkezési engedélyek diját 50 négyszögöles telken való épitkezesfe 100 koronában, 100 négyszögölig 200 K-ban, 150 négyszögölig 300 K-ban, 250 négyszögölig 400 K-ban, 350 négyszögölig 500 K-ban állapí­tották meg. A házhelyrendelet értel­mében telekhez juttatott hadirok­kantakat mentesitik az építkezési engedély dijának lefizetése alól Fábrfy Károly indítványára. Szavazással elfogadták Horváth Mihály, Fábry Károly, Korosy, Ádám Gysztáv és dr. Hollánder Lipót fel­szólalása után az állatvásártérnek a Kazinczy-, Szendrei- és Szabolcsi­utcák között elterülő barakkok he­lyére leendő áthelyezézét. A hősök ligetének létesítésére 29 hold területet engedtek át a Szarvasi müut és a budapesti vasútvonal közöttr szögben. A Glóbus betonmü és építési részvénytársaságnak 2040 négyszög­ölnyi területet négyszögölenként 100 koronáért ajánlottak fel a Szikesen. Azzal a kikötéssel, hogy 3 éven fje­iül felépiti és üzembe helyezi a gyárat. Az Előre MTE részére a VI. Ke­leti-sor előtt elterülő 4500 négyszögöl területet évi 200 K bérért 10 évre átengedték sporttelep céljaira, azzal a kikötéssel, hogy 3 éven belül kö­teles az egyesület a telepet berendezni. Erzsébethelynek vizzel való el­látása ügyében Darida Károly több­szöri felszólalásának megfelelő in­tézkedések sürgős megtételét hatá­rozták el. A török cukorkaárusoknak hely­hatósági és bódéépitési engedély iránti kérelmét elutasították, i békéscsabai ipartestület közgyűlése A békéscsabai ipartestület vasár­nap délután a városháza nagytermé­ben tartotta meg a mult vasárnapról elhalasztott rendes közgyűlését. Timár Endre üdvözölte a megje­lenteket és emelkedett hangú meg­nyitó beszédet mondott, amelyben rámutatott az elmúlt közgyűlés óta eltelt esztendő eseményeire, vázolta az iparosság és az ipar helyzetét és rámutatott arra a magasztos hiva­tásra, amely az ország újjáépítésében a termelő iparosokra vár. Az ülést a nemzeti imával nyitotta meg, amelynek minden szavát fel­állva mondták utána a jelenvoltak. A tárgysorozat első pontja az évi jelentés volt, amelynek keretében Horváth Mihály jegyző az 1920-ik év eseményeiről és az elöljáróság tevékenységéről számolt be. Rámutatott arra, hogy az anyag­és áruhiány, a pénzügyi helyzet, a lakásnélküliség és a műhelyek hiánya, valamint a nagy drágaság sok tevé­keny iparost késztetett tétlenségre. Fontos eseménye volt az évnek, hogy a kereskedelemügyi miniszter a vendéglős-, kávés- és szállodás ipart is képesítéshez kötötte, ami ál­tal az ipartestület tagjainak létszáma tetemesen növekedett. Az évi statisztika szerint 1920 ele­jén a testületnek 892 tagja volt. Az év végére 1013-ra szaporodott a ta­gok száma. A segédek száma 367-ről 539-re, a tanoncoké 491-ről 681-re emelkedett. A ipartestület hivatalában az év folyamán 608 ügydarabot intéztek el. Az évi jelentést tudomásul vette a közgyűlés. A számvizsgáló-bizottság jelentése következett ezután, ameM szerint a s mult év pénztári maradv«ya 5971 "70 korona. A vagyoni kimutatás szerint a testület összvagyona 31004"35 korona. Az 1921. évi költségelőirányzat ismertetése és tudomásulvétele után Pataj Mihály indítványozta az ipartestületi szolga fizetésének 100 százalékkal való felemelését. Hosszas vita fejlődött ki e körül a kérdés körül, amelyben Timár elnök, Lilin­ger István alelnök, Horváth Mihály jegyző, Madarász György, Fikker Károly és Gubicza István vettek részt. Végül kimondta a közgyűlés, hogy utasítja az uj elöljáróságot a kérdés megvizsgálására és méltányos elintézésére. Dorri József a munkásbiztositó­pénztár államosítása érdekében való akcióra szóllitotta fel a közgyűlést. Az elöljáróság indítványára ki­mondta a közgyűlés, hogy a segéd­bejelentési dijat az eddigi 40 fillérről 1 koronára emeli fel. Lilinger István alelnök ismertette az elöljáróságnak ipartestületi ház­alap létesítésére vonatkozó indít­ványát. Timár Endre, Kiszely Pál és Zle­hovszky János felszóllalása után ki­mondta a közgyűlés, hogy gyűjtést indít az Ipartestület házalapjának megteremtésére. Elfogadták az elöljáróság harma­dik indítványát is, amely szerint minden tagtól 1—1 koronát szednek

Next

/
Oldalképek
Tartalom