Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám
1921-04-26 / 89. szám
4 Körös vidék Békéscsaba, 1921 . április 9 0. rin Károly, Korom György, Zahorán Pál, Timár Endre, Saguly József, Bónis Pál, Fialkovszky László, Aszódy N., Keresztes Jenő. A közgyűlés utasította a választmányt, hogy legközelebbi ülésén önmagát hölgyválasztmánnyal is kiegészítse. A közgyűlés ezután a Himnusz eléneklésével végetért. A népgyűlés. Jóval 3 óra előtt sürü tömeg lepte el a Hunyady-teret. Dacára a szitáló esőnek, mintegy háromezer ember demonstrált a destruktív lapok ellen. A népgyűlést dr. Sailer Vilmos ügyvéd, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének elnöke nyiíotta meg szép szavakkal, majd Saguly József főgimnáziumi tanár, az ÉME alelnöke beszélt. Hallott olyan kijelenlentéseket, hogy meg kell bocsátani azoknak, akik a forradalom előkészítésében résztvettek. Ha kigyullad egy falu, mindenki köteles oltani s aki nem olt, hanem gyújtogat, megérdemli a büntetést. A zsidó sajtó lángbaboritotta az országot s most megbocsátást remél. Bün volna a kímélet. A gyűlés feladata, hogy hallassa tiltakozó szavát a destruktív sajtó romboló munkája ellen. Dr. Wolff Károly beszélt ezután, j Én a keresztény testvérekhez aka- Í rok szólni keresztény megerősítés- j sel — úgymond. Pénzünkre vigyázünk, de nagyobb kincsünket nem őrizzük. Hetvenhárom év aiatt rendszeres munkával elrabolták az emberiség lelkét. 48-ban a magyar nép kikialtotta a sajtószabadságot, de azt hitték, hogy ebből a szabad sajtóból a magyar lélek fog szólni. S mi történt hetvenhárom év alatt ? A sajtószabadság vázába idegen elemek szivárogtak be s ma idegen hang szólal felénk. Azt hirdették, hogy a vallás magánügy, nincs Isten, a templomokat le kell rombolni, sőt Az Est azt is irta, hogy Jézus egy forradalmár zsidógyerek volt. Nemcsak a vallást, de a trónt is felrúgták, megnyitották a határokat az ellenseg előtt s most itt áll Csonkamagyarország. Ók engedték be a csehet, az oláht, a szerbet és csonkává tették Szent István koronáját. S ezek az újságok, amelyek megírták nyíltan, hogy nincs haza, ma is itt vannak. Követelnünk kell, hogy a sajtó szolgálja nemzeti feltámadásunkat. Ne vegyétek kezetekbe a romboló lapokat. Követeljétek, hogy a krisztusi igazságokat hirdessék a lapok is. Álljon össze Békéscsaba népe és hozzon határozatot, hogy élni akar, élni pedig csak a kereszt jelében tudunk. Éljen a keresztény feltámadt Magyarország! Gyarmathy János tábori lelkész szólalt fel ezután. Zadravecz püspök és a Move üdvözletét hozza Békéscsaba lakosságának. Ezután gyönyörű beszédben mutatott rá a hazánk szomorú sorsát előidéző okokra. Beszédét igy fejezte be : Fényes jövőt látok ! Egységes, a kereszténységben megújhodott magyar hazát! Csilagfényes éjszakán Cs^ba királyfi elindítja hadát uj otthont szerezni az üldözötteknek s visszaadja az erdélyieknek magyar nyelvét. Ugy segítsen meg bennünket az Isten, hogy addig nem lesz sem éjjelünk, sem nappalunk, hanem örökös éjszakánk, nem lesz husvétunk, hanem mindig csak nagypéntekünk, mig teljesen vissza nem állítottuk régi hazánkát! Vagy viszszaszerzünk mindent, vagy meghalunk! Isten minket ugy segéljen! Dr. Sailer Vilmos elnök köszönetet mondott az előadóknak gyújtó beszédeikért s előterjesztette a következő határozati javaslatot: 1. Ugy a fővárosi, mint a vidéki sajtóorgánumok forradalmi tevékenységükért felelősségre vonandók. A TESz memoranduma értelmében a felelősség elbírálása egy, a nemzetgyűlés által felállítandó magasrangu bíróság kezébe teendő le. 2. Törvény hozassék, amely ^kimondja, hogy a forradalom előtti időben elkövetett sajtódeliktumok számára uj elévülési határidőt állapit meg és ily módon büntető eljárás alá vonassanak a vállalatok és egyének, akik a sajtó utján büntettet követtek el a haza ellen. 3. A destruktív irányú újságok megjelenése tiltassék el. 4. Szigorú társadalmi bojkott alá vonandók a megszüntetésig is a destrukció újságai : Az Est, Pesti Napló, Magyarország, Világ, Népszava, A Nap, Az Újság, Békésmegye, Békésmegyei Közlöny. 5. Uj sajtótörvény alkottassék, mely kellő védelemben részesítse a nemzetet, a vallást. Alkottassék meg a sajtókamara, a nemzetvédelmi biztosítékok figyelembevételével. 6. A határozat közlendő: a kormányzó ur őfőméltóságával, a nemzetgyűlés elnökével, a m. kir. miniszterelnök úrral. Ezt a népgyűlés egyhangúlag elfogadta s az óriási tömeg a himnusz eléneklése után lassan eloszlott. A határozati javaslatot eljuttatták a Kormányzó ur Őföméltóságához, a nemzetgyűléshez és a kormányhoz. Mentelmi jogi sérelmek e nemzetgyűlés előtt Budapest, április 25. Rakovszky István elnök fél 11 órakor nyitotta meg a Ház mai ülését. A vagyonváltsági javaslatot harmadszori olvasásbari is elfogadták, majd áttértek a mentelmi ügyi bejelentések tárgyalására. Gadl Gaszton mentelmi jogát felfüggesztették, mert engedélynélküli őröltetésért eljárást indítottak ellene. Dinits Viktor mentelmi jogát nem látták inegsértettnek. Rappert Rezső mentelmi jogát Szappanos József alhadnagy súlyosan megsértette. Zákány Gyula mentelmi jogát nem függesztették fel, mert nem látták teljesen indokoltnak azt a rágalrnazási pert, amelyet egy Bartóki nevü belügyminisztériumi tisztviselő indított ellene. A kérdés felett hoszszas, heves vita után szayazással döntöttek. A Ház holnapi ülésén a pénz forgalmának ideiglenes szabályzatáról szóló javaslatot tárgya ják. Békéscsaba képviselőtestületének reniiili közgyűlése Elfogadták a Liptáh-féle fiirdőépitési ajánlatot Békéscsaba, ápr. 25. Nagy érdeklődés mellett, hosszas vitákkal tarkitottan folyt le a képviselőtestület rendkívüli közgyűlése. Szinte hihetetlen, pedig valóság : egy teljes napig tartott! Különösen a fürdő ügye és az orvosválság elintézése váltott ki heves természetű eszmecserét, amelyben az elmaradhatatlan felszólalók valamennyien tevékeny részt vettek. Az áll. el. iskolák gondnokságában a tanács javaslata ellenére Novak György indítványa alapján választottak 7 tagot. A gyermekvédő telep-bízottságot a tanács javaslata szerint alakították meg. Öí szótöbbséggel tudomásul vette a közgyűlés azt az alispáni átiratot, amelyben Reisz Miksanak városi szolgálatba való átvételét rendeli el. A mérgeshangu vita szereplői Vértes, Szeberényi, Madarász, Gesmey Soma, Lipták L. Pál, Fábry Károly, Kraszkó Mihály, Haan Béla, Pollák Arnoid, Nóvák György és Korosy László voltak. Zsiros György és Lázár Pál indítványára elhatározták, hogy az összes kéményseprőket díjszabással látják el. Lipták G. Pálnak közfürdő létesítésére vonatkozó ajánlatát Varga Elek, Kiszely Pál, dr. Vértes, Bohus M. György, Könyves T. Kálmán, Reisz Hermán, Tóth László, Áchim László, Madarász György, Ádám Gusztáv, Novak György és Lipták L. Pál hozzászólása után 6 szótöbbséggel elfogadták, azzal a kikötéssel, hogy az évi 50 ezer K szubvenciót megválthassa a város akkora összeggel, amekkora a megváltáskor megfelel a szubvenció tökéjének. A házhelyrendelet végrehajtásának előkészítése ügyében elfogadták a tanács javaslatát, amely szerint a város 29 telket (á 200—250 négyszögöl) ad át az igényjogosultaknak négyszögölenként 10 koronáért. Megállapították az igénylők névjegyzékét, amely szerint 28 első- és 36 másodosztályú igénylő jelentkezett. A városi telkeket elsősorban hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák kapják. Nóvák György a rendelet gyors végrehajtása ügyében szólalt fel. Tudomásul vették a pénzügyminiszter rendeletét, amely szerint a városi szeszfőzde üstjeinek használati diját a jövőben óránként kell fizetni. Az építkezési engedélyek diját 50 négyszögöles telken való épitkezesfe 100 koronában, 100 négyszögölig 200 K-ban, 150 négyszögölig 300 K-ban, 250 négyszögölig 400 K-ban, 350 négyszögölig 500 K-ban állapították meg. A házhelyrendelet értelmében telekhez juttatott hadirokkantakat mentesitik az építkezési engedély dijának lefizetése alól Fábrfy Károly indítványára. Szavazással elfogadták Horváth Mihály, Fábry Károly, Korosy, Ádám Gysztáv és dr. Hollánder Lipót felszólalása után az állatvásártérnek a Kazinczy-, Szendrei- és Szabolcsiutcák között elterülő barakkok helyére leendő áthelyezézét. A hősök ligetének létesítésére 29 hold területet engedtek át a Szarvasi müut és a budapesti vasútvonal közöttr szögben. A Glóbus betonmü és építési részvénytársaságnak 2040 négyszögölnyi területet négyszögölenként 100 koronáért ajánlottak fel a Szikesen. Azzal a kikötéssel, hogy 3 éven fjeiül felépiti és üzembe helyezi a gyárat. Az Előre MTE részére a VI. Keleti-sor előtt elterülő 4500 négyszögöl területet évi 200 K bérért 10 évre átengedték sporttelep céljaira, azzal a kikötéssel, hogy 3 éven belül köteles az egyesület a telepet berendezni. Erzsébethelynek vizzel való ellátása ügyében Darida Károly többszöri felszólalásának megfelelő intézkedések sürgős megtételét határozták el. A török cukorkaárusoknak helyhatósági és bódéépitési engedély iránti kérelmét elutasították, i békéscsabai ipartestület közgyűlése A békéscsabai ipartestület vasárnap délután a városháza nagytermében tartotta meg a mult vasárnapról elhalasztott rendes közgyűlését. Timár Endre üdvözölte a megjelenteket és emelkedett hangú megnyitó beszédet mondott, amelyben rámutatott az elmúlt közgyűlés óta eltelt esztendő eseményeire, vázolta az iparosság és az ipar helyzetét és rámutatott arra a magasztos hivatásra, amely az ország újjáépítésében a termelő iparosokra vár. Az ülést a nemzeti imával nyitotta meg, amelynek minden szavát felállva mondták utána a jelenvoltak. A tárgysorozat első pontja az évi jelentés volt, amelynek keretében Horváth Mihály jegyző az 1920-ik év eseményeiről és az elöljáróság tevékenységéről számolt be. Rámutatott arra, hogy az anyagés áruhiány, a pénzügyi helyzet, a lakásnélküliség és a műhelyek hiánya, valamint a nagy drágaság sok tevékeny iparost késztetett tétlenségre. Fontos eseménye volt az évnek, hogy a kereskedelemügyi miniszter a vendéglős-, kávés- és szállodás ipart is képesítéshez kötötte, ami által az ipartestület tagjainak létszáma tetemesen növekedett. Az évi statisztika szerint 1920 elején a testületnek 892 tagja volt. Az év végére 1013-ra szaporodott a tagok száma. A segédek száma 367-ről 539-re, a tanoncoké 491-ről 681-re emelkedett. A ipartestület hivatalában az év folyamán 608 ügydarabot intéztek el. Az évi jelentést tudomásul vette a közgyűlés. A számvizsgáló-bizottság jelentése következett ezután, ameM szerint a s mult év pénztári maradv«ya 5971 "70 korona. A vagyoni kimutatás szerint a testület összvagyona 31004"35 korona. Az 1921. évi költségelőirányzat ismertetése és tudomásulvétele után Pataj Mihály indítványozta az ipartestületi szolga fizetésének 100 százalékkal való felemelését. Hosszas vita fejlődött ki e körül a kérdés körül, amelyben Timár elnök, Lilinger István alelnök, Horváth Mihály jegyző, Madarász György, Fikker Károly és Gubicza István vettek részt. Végül kimondta a közgyűlés, hogy utasítja az uj elöljáróságot a kérdés megvizsgálására és méltányos elintézésére. Dorri József a munkásbiztositópénztár államosítása érdekében való akcióra szóllitotta fel a közgyűlést. Az elöljáróság indítványára kimondta a közgyűlés, hogy a segédbejelentési dijat az eddigi 40 fillérről 1 koronára emeli fel. Lilinger István alelnök ismertette az elöljáróságnak ipartestületi házalap létesítésére vonatkozó indítványát. Timár Endre, Kiszely Pál és Zlehovszky János felszóllalása után kimondta a közgyűlés, hogy gyűjtést indít az Ipartestület házalapjának megteremtésére. Elfogadták az elöljáróság harmadik indítványát is, amely szerint minden tagtól 1—1 koronát szednek