Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-22 / 86. szám

Síőrősvidlék Békéscsaba, 1921. április 22. 8z Ébredő Magyarok választmányi ülése Szerdán, folyó hó 20-án tartotta rendes választmányi ülését az ÉME békéscsabai csoportja. Az ülésnek két fontos tárgypontja volt. Egyik a szerencsi református tempplom felépítésének az ügye, a másik pedig a „Dénes-bar"-ral szemben való állásfoglalás. A szerencsi református templomot nem régen tüz rongálta meg. Gyűjtés indult meg a történelmi nevezetességű templom felépítésének céljaira. A szerencsi reformátusok a zsidó hitközséget is adakozásra szólították fel. Az ébredő magyarok azonban visszautasították a zsidók adományát és az alábbi felhívást bocsájtották ki: Ébredő Magyarok! Keresztény Testvérek! A szerencsi református templom leégett .. . Azon a helyen, hol Árpád a vezérekkel együtt a honfoglaláskor gyönyörködve megpihent, 1220-ban épült ez a íemplom, mely 1271-ben már a bencések apátságáé, azután pedig századokon át a Rákócziak birtokában volt. Itt tartott Bocskay 1605-ben országgyűlést és ebben a templomban őrizzük kegyelettel még ma ís földi maradványait Rákóczi Zsigmondnak, annak az erdélyi fejedelemnek, akinek áldozatkészségéből jelent meg a szentírásnak első, Károli-féie magyar fordítása és aki súlyos sebeket kapva a szikszói csatában fegyverrel is harcolt a törökök ellen a kereszténységért és a magyar haza szabadságáért. A magyar történelemnek dicső harcokkal és szenvedésekkel sokszorosan szent emlékévé avaiott, ez a templom azonban teljesen cl fog pusztulni, ha nem sietünk gyors és hathatós segéllyel helyreállítani a tüz által okozott rongálásokat. A szerencsi ref. egyház már megkezdte a gyűjtést; a presbitérium azonban —feltételezzük, hogy jóhiszemű, de megfontolatlan — határozatában a szerencsi zsidó hitközséget is felhívta a gyűjtésre I Ez a határozat megdöbbent minket! . . .• Krisztus gyilkosai a kétezerév előtti zsidók voltak; Magyarország megölője pedig a mai zsidóság, mely a kommunizmus vezető állásaiban elkövelett bűnös cselekedetekkel darabokra szakgatta a magyar haza testét . . . Attól a zsidóságtól tehát, mely a templomokból kidobta az oltárt és elárulta a magyar hazát, keresztény és hazafias célra adományt elfogadni, sőt kérni: kigunyolása a kereszténység eszméjének és megcsúfolása a magyar hazafias érzésnek. Az Ébredő Magyarok Egyesülete szerencsi csoportjának felkérésére és indokaink alapján a szerencsi ref. egyház presbitériuma emiitett határozatát, hatályon kívül helyezte. Ezért tehát — hogy a szerencsi és környékbeli zsidóság júdás pénzének elmaradása miatt az egyház károsodást ne szenvedjen — csoportunk választmánya elhatározta, hogy a leégett szerencsi református templomnak, mely a történelmi műemlékek közé van sorozva, helyreállítása céljaira gyűjtést rendezünk akként, hogy valamennyi csoportot felkérünk arra, miszerint erre a keresztény és hazafias célra a csoport minden tagjától fejenként J 2 (kettő) korona adományt gyűjteni szíveskedjék. Ébredő Magyarok! Keresztény Testvérek ! A kért adományok egyénenkéntiösszege csekély ugyan, de végösszegében mégis elegendő lesz annak a szégyenünknek a meggátlására, hogy a zsidók azzal dicsekedhessenek, miszerint a szerencsi református templomot ók építették fel és a dicső magyar Rákóczi-emléket a zsidóság pénzéből tartják fenn." Az ÉME minden csoportja magáévá tette már az ügyet. A gyűjtés ? folyik és a közel kétmillió ébredő | magyar kétkoronás adománya csak- j nem 4 milliót jelent, ami bőven ele- j gendő az értékes tefnplom ujjá- | építésére. Az ülés másik fontos pontja volt i a „Dénes-bar" ellen való állásfoglalás. Az ÉME helyi csoportja felhívja a j rendőrség figyelmét a Dénes-féle mulatóra és felszólítja a keresztény ? társadalmat, hogy tartózkodjék a f látogatásától. Bányászatunk és az ország feldarabolása Egyik régebbi számunkban részletesen számoltunk be arról, hogy mennyi gyárat vesztettünk el a trianoni béke következtében. Most megjelent hivatalos kimutatás alapján módunkban van nem kevésbé' gyászos statisztikát összeállítani elrablott bányáink adatairól. Ezek az adatok nyilvánvalóvá teszik, hogy az éhes oláhok, szerbek és csehek tulajdonképen nem is „leigázott" fajtestvéreiket akarták felszabadítani országunk feldarabolása által, hanem az elszakított területek kincsein akartak osztozkodni. A csehek a felvidéki magyar szénbányászatot akarták régtől fogva megfojtani. Minthogy ez a tervünk nem sikerült, kapóra jött nekik az osztozkodás. Megkapták a szénbányákat. Sőt a szénbányákkal együtt a még sokkal fontosabb vasércbányákat is. Csehországnak nincsen vasérce és a hatalmas cseh vasipar a magyar vasércből táplálkozott. Németország is elég nagy mennyiségben dolgozott fel magyar vasércet. Minthogy pedig a cseh vasiparnak veszedelmes versenytársa volt a német és a magyar vasipar, a felsőmagyarországi bányák elrablásával egy csapásra kettős nyereség érte. Megszabadult mindkét versenytársától és közvetlenül jutott nyersanyaghoz, amellyel eddig csak behozatal utján láthatta el gyárait. Ezenkívül Gömörben magnezitet, Sárosban nemes opált, világszerte hires magyar kincseket vettek el. Az ungi és sárosi sóbányák is nagy gondot hárítanak el a cseh rablók nyakáról. Az oláhok még a cseheknél is éhesebben ragadták magukhoz az erdélyi bányákat, mert Havasalföldön a bányászat meglehetősen ismeretlen fogalom volt. Eddig alig volt egy-két sóbányájuk az oláhoknak, most meg egyszerre aranyat, rezet, ólmot, gipszet, márványt, kőszenet és vasércet raboltak maguknak! Ezek a rablások számokban kifejezve, siralmasan tárják elénk azt az állapotot, amelybe bányászatunkat a trianoni béke juttatta. A csehek 30,000 bányamunkást, 30,000 hektár bányaterületet és évi 300 millió aranykorona értékű bányaterméket, az oláhok 41,000 bányászt, 40,000 hektár bányaterületet és évi 140 millió aranykorona értékű bányaterméket, a szerbek 6500 bányászt, 20,000 hektár bányaterületet és 15 millió aranykorona értékű bányaterméket raboltak el. Szegény megcsonkított Magyarországunknak istenadta kincseiből igen kevés, úgyszólván semmi sem maradt meg. A bányászoknak csak 14 százaléka maradt magyar területen és bányaterületeinknek csak 6 százaléka maradt meg birtokunkban ! Szomorúan tapasztaljuk naprólnapra, hogy milyen súlyos csapást jelent nagy veszteségünk. Értékes emberanyagot és elképzelhetetlen vagyont vesztettünk! Elveszítettük azokat a termékeket, amelyek iparunk fenntartásához, vasutforgalmunk lebonyolításához és legközönségesebb mindennapi szükségleteink előállításához szükségesek. Elvették kincseinket, hogy kifosztottan és koldusbotra jutva, évrőlévre utolsó filléreink árán legyünk kénytelenek megvásárolni azt, ami ezer éven át a mienk volt! ifleiser Lajos vizsgahongversenye Wieser Lajos zongoratanár, a városi színház karmestere gazdag müsoru, szépen sikerült hangversenyt rendezett vasárnap délután a Kultúrpalotában. Tanítványai nagy technikai készséget és alapos tudást tanúsítottak, ami Weiser meslernek válik dicséretére elsősorban. Müsoranak kimagasló pontjait saját kompozíciói képeztek, amelyek egyikét Paukert Hugó hegedű kíséretével maga játszotta le. Dalait („Ó édes illatú tarka virág" és „Pompás virágnál") Ballyné, pákosi Paxy Margit, a városi színház tagja énekelte el (nagy hatással. Weisert azért is külön dicséret illeti, mert a hangverseny jövedelmét 659 koronát a háziezred zenekara javára adományozta. OLVASSUNK KERESZTÉNY U3SÁB0KAT! S vendéglősök szervezkedése Békéscsaba, április 21. Nagy jelentőségű szervezkedés történt a békésmegyei vendéglős és rokonszakmáju iparosok körében. Megalakították a „Békésmegyei szállodások, vendéglősök, kávésok és italmérők ipariarsulatát". Az egész megyéből igen szép számmal gyűltek össze az alakuló gyűlésre, melyet a Fiume-vendéglő éttermében tartottak f. hó 21-én d. u. 3 órakor Madarász György szervezőbizottsági elnök vezetése alatt. Az alakuló közgyűlés megnyitásakor 92 tag volt jelen, kiknek száma a gyűlés tartama alatt százon felülre emelkedett. Madarász György a szervező-bizottság megbízásából üdvözölvén a megjelenteket, az első szavaival a hazafiúi fájdalomnak adott kifejezést, mely hazánk feldarabolása miatt átjárja az itt egybegyűltek szivét is s hangoztatta, hogy soha bele nyugodnunk nem szabad a trianoni békébe. Szólott arról, hogy szervezkedésüket, programmjukat ez az egy szó meríti ki: munka. Dolgozni akarnak egyesült erővel iparuk felvirágoztatásán, de szervezkedniük kell azért is, hogy megvédjék érdekeiket. Jól tudja, hogy viselniök kell a vendéglősöknek is a terhet, mely megsokasodva szakadt ez ország polgáraira, de küzdeni kell az ellen, hogy a rendeletek, melyek sokszor nagyon sérelmesek, tönkre ne tegyék iparukat. A nagy tetszéssel fogadott lelkes szavak után dr. Vértes Andor ismertette az ipartársulat megalapításának indokait. A vendéglősöknek s rokonszakmáju iparosoknak volt már szakosztályuk az ipartestületben, de az nem birhat kellő erkölcsi súllyal. Szükséges a külön szervezkedés. Ujabban különösen sok rendelet jelent meg, amely súlyosan sérelmes volt erre az iparra s nem volt elég erős szervezet, amely védelmébe vehette volna a vendéglősöket, kávésokat, stb. Szükséges ez a szervezet nemcsak védelmi szempontból, hanem azért is, hogy tanácsadó szervül szolgáljon a hatóságoknak s minden vonatkozásban támogatója legyen a kartársaknak. Majd az alapszabálytervezetet olvasta fel, melyet Gerő Lajos, Popovics László, Pollák Arnold, Jancső M. és még többek hozzászólása után változatlanul elfogadott a közgyűlés. A megalakulás kimondása után, a tisztikart a következőkben választották meg: Elnök : Madarász György (Csaba), Alelnökök : Schwézner Károly (Békéscsaba), Szabó Imre (Orosháza), Vámos Imre (Gyula). Pénztáros Gerő L'-tjos (Csaba.) Számvizsgáló bizottság tagjai: Karácsonyi József, Fehérvári Károb, Singer Károly, Kovács Lajos. Választmányi tagot választottak : Békéscsabáról 16, Orosháza 4, Gyula 4, Bckés 1, Szarvas 1, Újkígyós 1, Vésztő 1, Szeghalom 1, Mezöberériu 1, Körösladány 1, Tóikomlós 1, Doboz, 1 és Köröstarcsáról 1. Több választmányi tagsági helyet üresen hagytak arzal, hogy még nem jelentkezett megyei községek kiküldöttjeivel töltsék be azokat. Egyebekben hosszú vita után ugy határoztak, hogy a választmány 30 tagig kiegészítheti magát eddig még a társulatba be nem lépett érdemes tagokból. Többek hozzászólása után elhatározták, hogy az ipartársulatba felveszik nemcsak a békesmegyei, hanem a csonka vármegyei kartársakat is, amennyiben azok más hasonló szervezetnek nem volnának tagjai. A közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a szervező-bizottság tagjainak az előkészítés nagy munkájáért. Timár Endre ipartestületi elnök szeretettel üdvözölte az uj iparos társulatot s az ipartestület részéről a legőszintébb érdeklődést és testvéri támogatást biztosította. Az ipartestület helyiségét gyűlések tartására felajánlotta. Madarász György elnök köszönetet mondva a megválasztottak nevében a beléjük helyezett megtisztelő bizalomért, ígéretet tett, hogy minden igyekezetei, teljes lelkesedéssel szolgálják az ügyet, odaadással, önzetlenül. Majd megköszönve az érdeklődést, az alakuló közgyűlést berekesztette. A népes gyűlés az elnök leikes éltetésével oszlott szét.