Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-16 / 81. szám

Körösvidék Békéscsaba, 1921. április ló. GONDOLATOK * * * Akik már nem tanúskodhatnak, minden áron azokat akarják koronatanúnak beállítani a Tiszaper nagy vádlottjai. Kéri és Fényes már több izben beszéltek Kovács vizsgálóbíróról. Ha valami nem tetszik nekik, ha valamit régi vallomásaikból vissza akarnak vonni, rögtön előállnak azzal, hogy Kovács egyoldalulag vezette a tárgyalást. Természetesen hivatkoznak másokra is, akik azóta meghaltak. Csudálatos, hogy ép azok volnának az ő igazaik bizonyítói, akik már nem tanúskodhatnak. Ellenben az a sok száz ember, aki ott sürgött-forgott azokon az izzó napokon az ő közelükben — az mind megbízhatatlan, rosszakaratú, vagy rossz emlékező tehetségű. Szomorú dolog az, amikor igazunkat már csak a halottak tudnák támogatni.. * Szélhámosok Fényes László vallomásában többek között ezt mondta: „Csernyákról tudtam, hogy szélhámos fráter, de azért érintkeztem vele, mert forradalmi időkben az ember nem lehet válogatós." Ennél rövidebben és találóbban aligha lehetne jellemezni az októberi forradalmat. Valóban nem volt az egyéb, mint néhány szélhámos garázdálkodása, akik nagy szavakkal az orruknál fogva vezették a hi-. székeny tömeget. Csak azt nem értem, hogy nem gondolta Fényes akkor, hogy a szélhámosokkal való szövetkezés nem történhetik meg az összes szövetkezők lealjasodása nélkül ? De azt sem értem, hogyan képzelt Fényes jó munkát olyan társaságtól, amelynek hangadóit már akkor is szélhámosoknak tudta? Nekem valahogy ugy tetszik, hogy azoknál a szélhámosoknál is nagyobb bűnösök e mosakodó urak, akik velük szövetségre léptek. Hiszen azok a szélhámosok nem tudták volna talán még sem felforditant az egész országot, ha nem állnak melléjük olyanok, akiket még akkor becsületes és magyar embereknek hitt sok ember. Bizony ez a mondat nemcsak a forradalmat jellemzi, hanem mindazoknak erkölcsi súlyát, akik forradalmároskodtak. Klerikális konzervatív újságokról ir vastag betűvel a derék Világ. Igaz, hogy sveici lapokról beszél, de természetesen a magyar keresztény lapokra is ugyanezt az elnevezést alkalmazza. Ha a keresztény lapokban megjelenik ez a kifejezés: „szabadkőműves zsidó sajtó" ez természetesen felekezeti izgatás, amely ellen a legfájdalmasabb an a nemes Világ tiltakozik. Ő azonban és faji társai nagyon szeretik az összes keresztény lapokat „klerikális konzervatív" jelzővel illetni. Bizonyos, hogy ők maguk sem hiszik ezt, de jól tudják, hogy az > egységes jelző alkalmazása bizalmatlanná teheti a kereszténység egy részét újságjai iránt. Szerencsére a kereszténység nem ül fel az ilyen nagyon is észrevehető alattomos támadásnak, mert hiszen jól látja, ép az újságjai irányából, hogy a keresztény irányzat nem egy a maradisággal s a szűkkeblű klerikálizmussal. (Jól tudja azt is, hogy e szót a zsidó sajtó találta ki s tette ellenszenvessé.) Ellenben azt már igazán nehéz volna elvitatni, hogy a liberális szabadkőművesség más, mint zsidó irányzat. Csonka Magyarország — nem ország, A Tisza-gyilkosság tárgyalása Budapest, április 15. Gertner Marcell kihallgatásával kezdődik a mai tárgyalás. Az általános kérdések után: Elnök: Ön a Tisza-gyilkosság napján délelőtt járt a Roheim-villában ? Gertner: Tiszánál nem keresett senkit, az volt a célja, hogy Tiszát értesítse a veszedelemről, amely fenyegeti. Elnök: A rendőrségen azt is vallotta, hogy a Mária Terézia-laktanyában 8 embert kért. Gertner: Ezt tagadhatnám, de nem tagadom. Elnök: Miért akart megszökni, ha nem bűnös? Gertner: Féltem, hogy ártatlanul lecsuknak. Szünet után Lengyel Lászlót hallgatják ki. Nem érzi magát bűnösnek. A gyilkosságról semmit nem tud. Erről csak a lapokból értesült. 1918. október 25-én került a fővárosba. Csak a Károlyi bécsi utja után volt szó forradalomról. Csernyák emiitette, hogy Lukachichot, Tiszát és Szterényit le kellene tartóztatni. Ő 31-én a József-utcai laktanyában volt szolgálatban Sztanykovszkyval, aki délután elment s csak 7 után jött vissza. Hogy hol járt, azt nem tudja. Ők aztán a kelenföldi ruharaktárhoz mentek, hogy a fosztogatásokat megakadályozzák. November 2-án Fényessel Nyíregyházára utazott, ahol szintért fosztogattak. Ezután Csernyákkal külföldi propaganda útra ment, ahonnan Nyíregyházára tért vissza s ott élt egészen letartóztatásáig. Fényessel október 26-án beszélt a karhatalomról. Elnök: Tudnia kellett a Nemzeti Tanácsnak arról, hogy a Katonatanács létezik. Lengyel: Feltétlenül. Elnök: Érinlkezett-e Friedrichchel ? Lengyel: A forradalom után találkoztam vele. Elmondja ezután az elnök kérdéseire, hogy Kérivel sohasem beszélt. Összetévesztette Héderváry Lehellel. A Nemzeti Tanácsból akkor vonult ki a Katonatanács, amikora katonarendőrség nyomára jött. Kormányválságot akartak csak, hogy Károlyi legyen a miniszterelnök. 31-én éjjel hallott először a köztársaságról. A Tiszti Tanács arra való volt, hogy a karhatalmat és rendőrséget megnyerjék, nehogy vérontás legyen. Mindenkinek ki volt osztva a szerepe s meg volt jelölve a laktanya, ahol a forradalom kitörésekor a parancsnokságot átveszik. Tanú szaporította, toborozta a |tömeget Károlyi fogadtatásánál és a lánchidi tüntetéshez. Elmondja, hogy Csernyák az utasításokat Károlyitól kapta. A forradalom kitörését az idézte elő, hogy két menetszázadot a keleti pályaudvarnál visszafordítottak. Tagadja azt, mintha Nyíregyházán azt vallotta volna, hogy Hőttner tudott a gyilkosságról. Horváth—Janovicsot ismerte. Gertnert nem ismeri, Vágóval akkor találkozott, amikor Fényessel Nyíregyházáról visszatért. Fogalma sem volt, hogy volt-e részük a gyilkosságban. Amikor Fényessel Nyíregyházára ment, velük utazott Berend tanár is, aki azt mondta, hogy a forradalom legpiszkosabb cselekedete volt Tisza megf

;yilkolása. Fényes ugyanakkor még óbban elitélte a gyilkosságot, mint Berend. Dobót csak a forradalom után látta s előtte nem dicsekedett Tisza megölésével. Fényesnél, a Reáltanoda-utcában és ,a Lovas-féle vívóteremben nem volt s nem vett részt a Katonatanács ülésein. Tudja azt, hogy a Nemzeti Tanács és a Katonatanács kö zött összeköttetést létesítettek. A Katonatanácsot Csernyák képviselte s a Nemketi Tanácsot Friedrich és Fényes. De sohasem látta őket a Katonatanácsban. Azt, hogy a forradalom kitörésekor századosi rendfokozatot varrjanak fel, Csernyák parancsolta. Vágó-yWilhelm Jenőt vezették elő. A vádat megértette, bűnösnek nem érzi magát. Panaszolja, hogy 19 hónapja ártatlanul szenved. Ő a forradalom alatt is csak élelmező volt és soha nem politizált. Október hó 26-án ismerte meg Fényest. Akkoriban találkozott lógós katonákkal s mert ő is lógós volt, velük ment a Reáltanoda-utcába. Fényes itt beszédet mondott, amelynek tartalma az volt, hogy itt az ideje, hogy elszakadjunk Ausztriától és megteremtsük a független magyar hadsereget és a független magyar királyságot. Kérit csak másnap ismerte meg. Arról nem tud, hogy Dobót rábeszélte volna a gyilkosságra. Önként jött a törvényszékre s eljárt a szája, azért van itt.. Ő csak a Nemzeti Tanács és a lógósok élelmezője volt. Fényest ugy ismerte, mint aki ir.ózik minden egyéni akciótól. Friedrichet október 22-én ismerte meg. Annyit tud róla, hogy forradalmár volt és résztvett a lánchidi tüntdtésben. Kétszer vagy háromszor találkozott vele összesen. Elnök ezután befejezi Vágó kihallgatását s a tárgyalást felfüggeszti. Románia nem töri, hogy o boiprofi megtámadjál; Görögországot Már megérkezett rendeltetési helyére a román kormánynak az a jegyzéke, amelyben támogatásáról biztosítja Görögországot és kijelenti, hogy nem fogja tűrni, hogy a bolgárok esetleg megtámadják Thráciát, amig a görög hadsereg Kisázsiában harcol. * Konstantin király ünnepélyes formában hirdettette ki a román jegyzék tartalmát ,és a görög-román barátság örömére több nagyobb városban ünnepélyes tüntetést rendeztetett. Intézkedett az iránt is, hogy háláját haladéktalanul tolmácsolják Bukarestben. Bulgáriában semmiféle változást sem idézett elő az oláhok jegyzéke az általános hangulaton. Kikerülhetetlen ai angliai általános sztrájk London, április 15. A hármas munkásszövetség képviselői megbeszéléseket folytattak Lloyd George miniszterelnökkel, aki kijelentette, hogy a felajánlott munkabéreket nem fogadhatja el. Felszóliitotta a vasúti és szállítómunkásokat, hogy panaszaikat vigyék a nemzet elé s a kormány is a nemzethez fog fordulni igazával. Thomas munkásvezér a tárgyalások után kijelentette, hogy nem lát kivezető utat s az általános sztrájk fegyveréhez kell nyúlni. 9z uj kormány Amilyen hirtelen, váratlan jött a Teleki kabinet lemondása, éppen olyan, a válság megoldásoknál szinte szokatlan gyorsasággal alakította meg Bethlen István gróf a kabinetjét. Rz uj kormány tagjainak névsorát már közölte tegnap a Körösvidék s ahogy most a névsort látjuk, megállapíthatjuk, hogy úgynevezett erős kabinet vette kezébe az ország ügyeinek vezetését. Akik az elmúlt kormányban is benne voltak, már ismeretesek a közönség előtt. Vannak azonban az uj kormánynak tagjai, akik az aktív politikának még nem állottak annyira homlokterében, hogy közismertek lennének. Ezeknek rövid életrajzát itt adjuk: A miniszterelnök Gróf Bethlen István 1874-ben, Gernyeszegen, Marostordamegyében született. Középiskoláit a bécsi Therézianumban végezte; Budapesten jogot hallgatott, Magyaróváron pedig a Gazdasági Akadémiát végezte el. Először 1901-ben választották képviselővé a mezőségi kerületben s ezt a kerületet az összeomlásig képviselte. A kommün alatt a szegedi kormány részére Bécsben dolgozott s igen hasznos szolgálatokat tett az ellenforradalomnak. Most a hódmezővásárhelyi I. kerületet képviseli. Egyik pártnak sein tagja, amióta az egységes kormányzópárt szétvált. Álint az Országos Menekült ügyi Hivatal kormánybiztosa sokat fáradozott a menekült magyarság szomorú sorsának enyhítésén. A külügyminiszter Dr. gróf Bánffy Miklós kolozsváron született 1873-ban. Államtudományi doktorrá a budapesti tudományegyetemen avatták fel. Rövid ideig Berlinben működött, mint gazdasági szaktudositó. Irodalmi munkássága jó nevet szerzett neki s Kisbán név alatt megjelent írásai és színdarabjai értékes alkotások. Egy időben az Opera kormánybiztosa volt s itt is kitűnt tehetségével. 1901-ben a tekei kerület képviselője, 1906-ban Kolozsmegye és Kolozsvár főispánja lett. Erről az állásáról 1909-ben lemondott s 1910-ben Kolozsvár II. kerülete ismét a parlamentbe küldte. A belügyminiszter Gróf Ráday Gedeon, született 1872-ben Budapesten. Örökös főrend. Iskoláit a Therézianumban Bécsben végezte. Tisza Pest vármegye főispánjává nevezte ki, mely állását a Wekerle-kormány alatt is megtartotta. A kommün bukása után újra Pestmegye élére került. Kiváló közigazgatási szaktekintély és neves administrátor. Neve minden kormányválságnál kombinációba került, hol mint miniszterelnök, hol mint belügyminiszter-jelölt. Politikai pártállására nézve a disszidens csoporthoz tartozik. A népjóléti miniszter Dr. Bernolák Nándor egyetemi tanár, debreceni képviselő. Hires büntetőjogász, aki eddig jobbára a tudománynak élt. A keresztény-párt tagja s ennek keretén belül, de a nemzetgyűlésen is tevékeny részt vett minden szociálpolitikai alkotásban, vagy mozgalomban. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I