Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-16 / 81. szám

Békéscsaba, 1921. április 16 Szombat tmmmmmmmmmmtmmamma vwnamiwma/a II. évfolyam 8L szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szani A szerkesztőség telefon Süáma: 60 Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 lí. — Egyes szára ára 2 lorona Nyiptmopmzos sorso Azok a tárgyalások, amelyeket Nyugatmagyarország sorsáról kormányunk az osztrák kormánynyal folytatott, félbeszakadtak. Nem a nagyhét és a húsvét ünnepe, nem is a váratlan királyi látogatás és éppen nem az utóbb bekövetkezett kormányválság volt az oka a tárgyalások megszakításának, hanem oka volt az, amint hivatalos nyilatkozatokból tudjuk, hogy a tárgyaló felek nem találtak alapot a megegyezésre. A magyar kormány álláspontja az volt — s nem is lehetett más — hogy Magyarország területéből egy talpalattnyit sem enged át, ellenben hajlandó Ausztriának gazdasági kedvezményeket nyújtani annak ellenében, hogy ez lemond azokról a területi igényekről, amelyeket egyedül a reánk erőszakolt trianoni és st.-germaini békeföltételek alapján támasztott. Az osztrák kormány elvben elutasította azt az álláspontot, hogy területi igényeiről gazdasági előnyökért lemondjon s igy a további tárgyalás egyelőre eredménytelennek látszott. Most arról értesülünk, hogy a tárgyalások fonalát a felek újból fölvenni készülnek. Nagy érdeklődéssel és figyelemmel kell az egész országnak ezt az ujrafölvételt fogadnia, mert ezeknek a tárgyalásoknak jelentősége messze túlterjed annak a területnek a keretein, amelyről szó van. Maga Nyugatmagyarország is nagyon becses, történelmi múltjánál, magas kultúrájánál, gazdasági, valamint stratégiai jelentőségénél fogva igen értékes része az országnak, amelynek elvesztése fájdalmas károsodást jelentene számunkra. Ámde most már nem arról van szó, hogy esetleg, elveszitjük-e, vagy nem, Nyugatmagyarországot, hanem arról, hogy Nyugatmagyarország elvesztése egész Magyarország elvesztését jelentené. Az a megalkuvást nem ismerő, szilárd állásfoglalás, amelyet kormányunk a mult év vége óta a nyugatmagyarországi kérdésben tanúsított, fölemelő hatással volt a vitás terület lakosságára s módot adott neki, hogy Magyarországhoz való ragaszkodásának nyilian és határozottan kifejezést adjon. A kormánynak ez a politikája, amely az ország területi épségének elvi álláspontjára helyezkedett, az ország egész közvéleményében is visszhangra talált és helyesléssel találkozott. A Dunántul több városában tartott népgyűlések, sőt a városi és megyei közgyűlések is erélyesen tiltakoztak Nyugatmagyarország elszakítása ellen s az azokon összegyülekezettek tömegei lelkesülten üdvözölték a kormányt és kifejezést adtak készségüknek arra, hogy Nyugatmagyarországot — ha kell — fegyverrel is megvédik. Ez a megalkuvást nem tűrő ragaszkodás az ország területének sérthetetlenségéhez, nem maradt hatás nélkül a megszállott területen lévő honfitársainkra sem. Uj reményt ébresztett a már-már csüggedőkben, uj bizakodást keltett azokban, akiknek a zsarnoki elnyomatással és üldözéssel járó szenvedések elviselésére csakis az adja meg a lelkierőt, hogy bizva várják fölszabadításuk napját. Mindezek a remények széjjel foszlanának, mindez a bizalom megrendülne, megingana a hit, megtörnék a kitartás ereje, ha a nemzet sokat szenvedő milliói azt látnák, hogy a magyar kormány a területi épség elvi álláspontját föladta. Az elvi álláspont szempontjából mindegy, akár kicsiny, akár nagy az a terület, amelyről lemondunk, mihelyt a legkisebb területet átengedtük, az elv — a területi épség sérthetetlenségének elve — föl van adva. Nem hisszük, hogy a magyar kormány erre a sikamlós útra lépne és elhagyná az utóbbi időben elfoglalt, egyedül helyes álláspontját, amely szerint a területi kérdésben megalkuvásra nem volt hajlandó. Nem akarjuk azt elhinni, noha Mayr osztrák kancellár egyik legutóbbi nyilatkozatából erre lehetne következtetni. Nem akarjuk elhinni, mert a magyar kormánynak tudnia kell azt, hogy ilyen engedékenységgel Magyarország akkora erkölcsi tőkét vesztene, amelyet egy emberöltőn át sem volna képes visszaszerezni. Hogyan is kivánhatnók, hogy a nemzet idegen megszállás alatt élő milliói bízzanak bennünk, higyjenek nekünk és tőlünk várják fölszabadításukat, ha azt látnák, hogy még azt a területet sem tudtuk megtartani, amely birtokunkban van, hanem átengedjük minden ellenállás nélkül, kardcsapás és egy puskalövés nélkül annak, aki azt csak puszta szóval követeli. Ezt a gyáva meghátrálást, ezt az engedékenységet semmivel sem lehetne menteni, sem joggal, sem gazdasági érdekkel, sem az ellenálhatatlan kényszerrel. Jog tekintetében a mi ezeréves birtoklási jogunk áll szemben a ránk erőszakolt béke.okmány irott betűivel, amelyeket jogforrásnak soha el nem ismerünk. Gazdasági érdek szempontjából Ausztria sokkal inkább van ráutalva arra, hogy velünk a megegyezést keresse, mint mi arra, hogy neki tegyünk engedményeket. Kényszereszközöket pedig Ausztria nem alkalmazott ellenünk s nem is tud alkalmazni, mert fegyveres ereje nincs — és ha alkalmazna, ám álljunk elébe, nincs okunk tartani tőle — hisz a legrosszabb esetben is csak elvinné azt, amit magunktól nem adunk maradna a becsületünk. de akkor legalább megKommunista besszarábiai diákok Az oláhok ismét megerősítik a besszarábiai megszálló csapatokat t Kisenew, április 15. Az a tény, hogy a Dniester mentén megszűntek a csatározások, nem jelenti azt, hogy az oroszok felhagytak támadásaikkal. Sőt kiderült, hogy az utóbbi hetekben szinte hihetetlen tömegekben özönlöttek be bolsevista agitátorok Besszarábiába, akik a propaganda fegyverével veszedelmes csapásokat mérnek az oláhok besszarábiai uralmára. Tegnap Kisenewben két agitátort munkája közben fogtak el a Bukarestből odaszállított csendőrök. A letartóztatott agitátorokat nem végezték ki, hanem értékes vallomásokat csikartak ki belőlük. Többek között azt is megállapították, hogy a kisenewi felsőkereskedelmi iskola hetedik és nyolcadik osztályának a tanulói is résztvesznék a titkos kommunista gyűléseken, sőt többen közülök tagjai a kommunisták vezető bizottságának is. A diákokat az éjszaka folyamán letartóztatták. Egy diáknak sikerült közülök megszökni. Azt hiszik, hogy rejtekutakon átkelt az orosz határon. A kommunista mozgalmak élénkülése következtében az oláh hadvezetőség megerősítette a besszarábiai megszállócsapatokat. Politikai Iiirei! R kormány délelőtt 11 órakor letette az esküt a kormányzó kezébe. Ezután minisztertanács volt. R kisgazdapárt hétfőn értekezletet tart, melyen a követendő eljárásról tárgyalnak. Kovács J. István az államtitkárságot nem fogadta el. Helyébe Hermann Miksát jelölik. R nemzetgyűlés kedden tart ülést, melyen az uj kormány bemutatkozik. R miniszterelnök programmjának elmondása után Hegedűs Lóránt beterjeszti -a pénz kicseréléséről szóló törvényjavaslatot s kérni fogja annak sürgős letárgyalását. Űz uj kormány kinevezése R hivatalos lap mai számában többek között az alábbi kormányzói kéziratok jelentek meg : Kedves gróf Bethlen ! Ont magyar királyi miniszterelnökké ezennel kinevezem és a minisztérium megalakítása iránti javaslatait elvárom. Kelt Budapesten, 1921. év április hó 14. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k. R magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére magyar kir. pénzügyminiszterré dr. magyarzsákodi Hegedűs Lórántot, magyar kir. kereskedelemügyi miniszterré hegyeshalmi Hegyeshalmy Lajost, m. kir. földmivelésügyi (nagyatádi) Szabó Istvánt, m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterré dr. Köss Józsefet, m. kir. igazságügyminiszterré dr. Tomcsáuyi Vilmos Pált, m. kir. honvédelmi miniszterré Belicska Sándort újra kinevezem, illetőleg ezen eddig is viselt állásában megerősítem; továbbá losonci gróf Bánffy Miklós belső titkos tanácsost, rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert rn. kir. külügyminiszterré, rádai gróf Ráday Gedeon nyug. főispánt m. kir. belügyminiszterré, Mayer János államtitkár, nemzetgyűlési képviselőt m. kir közélelmezésügyi miniszterré és dr. haraszti Bernolák Nándor nemzetgyűlési képviselő, egyetemi tanárt m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterré kinevezem, végül a nemzeti kisekbségek minisztériumának ideiglenes vezetésével a m. kir. külügyminisztert és a kisgazdák m. kir. minisztériumának teendőivel a m. kir. földmivelésügyi minisztert megbízom. Kelt Budapesten, 1921. évi április 14. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen Isván s. k. R hivatalos lap közli ezeken kivül a kormányzónak az összes , miniszterek kinevezésére, illetőleg a régieknek állásukban való megerősítésére vonatkozó kéziratát.