Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-15 / 80. szám

2 Bíörösvitíék Békéscsaba, 1921. április 15. GONDOLATOK * * * A hullám. Valamikor a hullámot ugy ismertük, amely csolnakokat ringat, vagy bőszen csapkodja hajóóriások bordáját. Ujabban a hullám egy uj fajtáját ismertük meg, az úgynevezett „olcsósági hullám"-ot. Ez abban áll — gondolom — hogy az olcsóság bőszen csapkod bennünket és elnyeléssel fenyeget a potom pénzen, háború előtti árakon felénk hömpölygő árutömeg. De hát az ember néha gondolatban is tévedhet. Ugy jártam én is. Ugyanis az olcsósági hullám első fodra csakugyan megérkezett. Leeseu a malac ára. De másnak az ára nem. Aztán olvastam az olcsóságra való tekintettel az ármaximálásokat. Még ki sem örültem magamat, már — tekintettel az éló állat árának emelkedésére — felemelték a fekete kavé árát 33 százalékkal. Eddig azt hittem, hogy a kávé növényi termék s csak most tudom, hogy állati . . . Szép hullám ez az olcsósági hullám, csak az a baj, hogy toronymagasságba csapkod s az árak mindég a taréján vannak. * — Esőt kérünk! Lassan megszoktuk, hogy minden embertársunk sorsa érdekeljen bennünket. Most például nagyon együttérzünk a gazdákkal, amikor egy kis jó kiadós esőért könyörgünk az egek Urához. Mert ugyan szép volt az, amikor szavalták néhány éve, hogy Magyarország sorsát nem lehet a tavaszi esőtől függővé tenni, mégis függ az, mert mi, ha a fejünk tetejére állunk is, kenyértermö ország maradunk. És mert ma különösen százszorosan fontos az, hogy mit fizet az édes anyaföld, mindenki aggódva nézi az eget s a nincstelenek talán jobban várják az esőt, mint maguk a gazdák. Bizony mondom : nem fontos, hogy ki lesz a miniszterelnök ; az sem fontos, hogy a legitimisták, vagy. a szabadkirályok vannak-e többségbe ; nem fontos semmi, csak az, hogy megeredjenek az ég csatornái és hulljon a megtermékenyítő áldás a zsendülő vetésre. * Barkóczy. Valamikor fogalom volt ez a név. Ha a zsidók a keresztény vallásosságot, a fajszereietet csúfolni akarták, akkor Barkóczyt vették elő. ízléstelen kuplék, még Ízléstelenebb viccek és képes ábrázolások kerültek elő a szíriai koponyákból s éveken keresztül csámcsogták Barkóczy becsületes kereszténységének pellengérre állításán. Ez akkor volt, amikor még remélték, hitték, hogy itt örökre urak maradnak. De fordult a világ kereke. A keresztény magyarság felébredt s undorodva igyekszik lerázni magáról a szipolyozó férgeket — s akkor Barkóczy neve újra felbukkan. Nem. Most nem a kereszténységét vetik a szemére, most más a bűne: Barkóczy a zsidó internáltakkal cimborál! Megvesztegetik! . . . Vizsgálat, fegyelmi s kiderül, hogy aljas rágalom, piszkos hajszája annak a zsidóságnak, amely nem tudja megbocsátani, hogy Barkóczy már akkor hivő keresztény volt, amikor ezért héber csúfolódás járt. Gratz Gusztáv külügyminiszter felmentése Budapest, április 14. A hivatalos lap mai számában kormányzói kézirat jelent meg, amely szerint a kormányzó Gratz Gusztáv külügyminiszter lemondását tudomásul vette és őt a külügyminisztériumnak, továbbá a nemzeti kisebbségek minisztériumának vezetésétől felmentette. Fényes ' kihallgatása A Tisza-per mai tárgyalása Budapest, ápr. 14. A Tisza-per mai tárgyalásán folytatták Fényes László kihallgatását. Részletesen irta le a forradalmi eseményeknek vele kapcsolatos mozzanatait. Azt állította, hogy a katonatanács nem a nemzeti tanács intenciójára alakult és a fiatalok jutottak benne túlsúlyra. Azért nem a régi politikusokkal működött a nemzeti tanács, mert a nép Tiszában a háború felidézöjét, Wekerlében pedig a folytatóját látta. A velük való együttműködés a szélsőségesek dühét hivta volna ki a nemzeti tanács ellen. Szünet után epizódokat mondott el az október 30-ki eseményekből. A telefonforgalom megszüntetésére vonatkozó rerdelkezésről nem tudott. Tisza István meggyilkolásáról a Nagymező-utcai telefonközpontban értesült. Azonnal „Az Est" szerkesztőségébe ment, ahol elmondta a történtekről szerzett információit. Az elnök kérdésére kijelentette, hogy 31-én délután 5 és 6 óra között nem járt a keleti pályaudvaron. A Nemzeti Tanácsban kilépése után csak két izben járt. Egyszer akkor, amikor az a hir terjedt el, hogy a kenyérmezői fogolytáborból kitörtek az orosz foglyok és Budapest felé vonulnak. Pogányt nem ismerte teljesen. Semmiféle titkos, vagy bizalmas összeköttetést nem tartott fenn vele, mert egészen más világban élt, mint ő. Ezért nem fogadtatta el Pogánynak azt a javaslatát, amelyben a statárium kihirdetését indítványozta. Gártnert sohasem látta. Friedrich Istvánt régebbtől fogva ismerte. Még 1918. tavaszán egy fiatalember Friedrich megbízásából Károlyi Mihály gróftól levelet vitt neki. Károlyi arra kérte őt a levélben, hogy jelenjen meg Friedrich kerületében és tegyen valamit megválasztatása érdekében. Ekkor találkozott Friedrichchel először. Szenvedélyes politikusnak ismerte, aki azonban első perctől kezdve szemben állott a Pogány-féle frakciókkal. A forradalom napjaitól kezdve állandóan tiszti karhatalmat, riadószázadokat akart szervezni, hogy azokkal akadályozza meg a kilengéseket. Egy alkalommal azért ment Friedrichhez, mert nem kapott fizetést és pénzre volt szüksége. Ekkor értesült arról, hogy Friedrichhez zsarolók, apró gazemberek jártak, akikről listát vezettek. Ezek közül Heltai volt a legveszedelmesebb, aki ellen azonban senki sem mert tenni semmit. Friedrich István volt az egyedüli, aki megmerte mondani nyiítan, hogy Heitai közönséges csirkefogó és le kell tartóztatni haladéktalanul. A kommunisták később Friedrichet is elfogták. A kommün bukása után, mikor Friedrich a miniszterelnöki székbe került, több emberbaráti kéréssel fordult hozzá, amelyeket Friedrich teljesített is. Később csalódott benne. Erős politikai ellenfele lett. Fényes kihallgatásával az elnök a mai tárgyalást befejezettnek nyilvánította. m hir m IsppnniG-félB pfippfi! Hady Untai ipzptó nyiiattata Békéscsaba, április 14. Egyik mult számunkban megírtuk, hogy az „Aradi Hírlap" beszámolt a Hady—Ispravnic-féle rsgalmazási perrő). Az aradi lapok egybehangzóan Ispravnic György, oláh vasúti főtisztvise'.őt tüntetik fel rágalmazóként. Munkatársunknak ma alkalma volt beszélgetést folytatni Hady Antal igazgatóval, aki az ügyre vonatkozólag az alábbi kije'entést tette : Tény, hogy a per folyamatban van. A rágalmazók azonban volt aradi főnökeim voltak, akik az oláh megszálló csapatoknak Aradra történt bevonulásakor Ispravnic György CFR. igazgatósági megbízottnak ugy jelentettek fel, mint az aradi szovjetek előkészítőjét. Elmondotta továbbá Hady, hogy Ispravnic másfél év után közölte ezt vele. Ő erre azonnal feljelentést tett volt főnökei ellen. Ebben a perben tehát Ispravnic nem mint rágalmazó, hanem mint koronatanú szerepel. A két volt főnököt pedig nem mint tanút, hanem mint vádlottat hallgatták ki. Levelei; a szerheszfohoz i. Tekintetes Szerkesztő ur, engedje meg, hogy a Körösvidék mai számának egy közleményére reflektáljak. A Sok pénze van a városnak . . . cimü cikkben Írottakról van szó. A cikk lényegben megfelel a tényeknek s az is bizonyos., hogy nem volt szabad a pert megindítani, mielőtt annak vihetésére tárgyi okok nem merültek fel, a főügyészség azonban nem itt csinálta a hibát. Annak idején, amikor az ajándékozás megtörtént, mindenki tudta, amint most is tudja, hogy mi volt a város intenciója. Az t. i., hogy egy termény- és áruraktár álljon a közönség rendelkezésére s az a magánvállalkozás, amely ezt az ajándéktelken létesiti, soha azt ettől a rendeltetésétől el ne vonhassa s ha mégis, bármi okból megtenné, vagy az ajándékot más jogi személyre átruházni megkisérlené: az ajándékozás ténye szűnjön meg, vagyis a terület azonnal a város birtokába és birlalatába szálljon vissza. Ezt — mondom — mindenki tudta és tudja, csak az nem tudta óh, aki ezt az ominózus jogügyletet a város nevében annak idején megkötötte. A város tehát nem most, nem a per elvesztésével károsodott, hanem akkor, amikor a telket — kívánságainak félremagyarázhatatlan telekkönyvi feljegyzése nélkül az alakuló rt.-nak átadta. Szerkesztő urnák stb. Dr. Juris Maurice. II. Kedves Szerkesztő öcsém! Csak most, az ebéjJutáni pihenőnél olvasom az újságjában az Ábcről írott gondolatot. Akár ki irta, nem értek vele egyet — már tudniillik a gondolat első felével, amit az írásról ir. Azt írja a gondolkodó, vagy gondol kozza az iró, hogy a tanár, az iró, tanító, könyvelő, újságíró stb ir. Ez az, ami arra késztet, hogy én is írjak, habár csak levelet. Az egyetlen a politizálás, ami nemcsak a politikusok számára van fenntartva, hanem — a csizmadiák számára is. Az irás azonban csak a hivatottaknak való, mert a betű nemcsak tanít, hanem öl is. Maguknak Öcsém, akiknek kenyere az irás mestersége, küzdeni kellene azért, hogy —

1 ne csak az ur ne írjon, hanem senkise irjon, akinek legfeljebb csak olvasni, sokat olvasni volna szabad. Ha tehát arra törvényt szereinének csinálni, hogy csak az beszéljen,-akinek valami mondanivalója is van, még szigorúbb törvényt kellene hozni arra is, hogy csak az írhasson, akinek irnivalója van és főleg: aki tud. Jóakaratú, atyafiságos üdvözlettel vagyok kedves öcsémhez Egy ur, aki nem ir, de olvas. aBABiiiiBaiiaiiiaiiiiiiiai ÓPáFóI-íráFü súlyosabb 0 helyzet Bnglioban London, április 14. A veszedelem nagyobb, mint amilyennek eleinte ítélni lehetett. A vasutasok és a szállítómunkások jegyzékben közölték a kormánnyal, hogy ha pénteken estig nem teljesitik a bányászok kívánságait, sztrájkba lépnek. A szakszervezetek legnagyobb része már bejelentette, hogy szolidáris a vasutasokkal és bányászokkal. A hangulat arra enged következtetni, hogy pénteken este megkezdődik az általános sztrájk. A helyzet óráról-órára súlyosabbá lesz. 1 Mobinetirodo févirota SÉÉESibo bozönségénelf Békéscsaba polgármestere az oláh megszállás alóli felszabadulás évfordulóján hódoló táviratot küldött a kormányzónak a város közönsége nevében. A kormányzó megbízásából a kabinetiroda most az alábbi válasz-táviratot intézte a polgármesterhez : Polgármester urnák Békéscsaba. A Kormányzó ur őfőméltósága a Békéscsaba város közönsége nevében megszállás alóli felszabadulásának évfordulója alkalmából tolmácsolt hódolatot szíves köszönettel fogadni méltóztatott. Kabinetiroda.