Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-13 / 78. szám

4 Körösvidék Békéscsaba, 1921. április 1 0. Uj vendéglői és piaci árak Értesítem Békéscsaba r. t. város közönségét, hogy a várm. törvény­hatósági árvizsgáló bizottság f. hó április 11-én'tartott ülésén a hus­nemüeknek a mészárosok és hen­tesek által fogyasztók részére való kimérési, továbbá a vendéglői és kávéházi árakat a következőkben állapította meg. Békésvármegye Árvizsgáló Bizott­ságának Gyulán 1921 április 11-én tartott ülésén megszabott legmaga­sabb árak: Marhahús (kg.-ként) 50 K Sertéshús 66 „ Borjúhús 40 „ Juhhus 'Bárányhus 44 „ -Zsir 100 „ Nyers szalonna 90 „ Háj 100 „ •Füstölt szalonna 100 „ Leves 2 K Marhahús főtt mártással 4 „ Tészta 10 „ Saláta 6 „ Főzelék 10 Feltéttel (hat deka hus) 18 " Sültek 35 „ Szárnyas 48 „ Zona pörkölt 12 „ Nagy pörkölt 30 „ 1 tojás főve 4 „ 3 tojás rántotta 15 „ Fekete kávé 4 „ Tejes kávé 6 „ Kerti bor 1 liter 36 „ Homoki 40 „ A fent kitüntetett árak f. évi áp­rilis hó 13-án lépnek életbe. Felkérem a közönséget, hogy az árak betartását saját körében ellen­őrizze s minden egyes esetben az árdrágítókkal szembén lépjen fel, a hatóságomhoz a feljelentést tegye meg. A m. kir. államrendőrség az árak betartását szigorúan fogja ellenőrizni. Békéscsaba, 1921 április 11-én. Dr. Debreczeny Lajos s. k. m. kir. áll. rendőrkapitány. Tisza gyilkosai a bíróság előtt Budapest, ápr. 12. Az óriási érdeklődéssel várt nap elérkezett. Gróf Tisza István gyil­kosai végre két és fél év után felelnek rettenetes bünükért a földi igaz­ságszolgáltatás előtt. Délelőtt 9 órakor nyitotta meg a tárgyalást dr. Gadó István elnök gyönyörű beszéd kíséretében. Beszédét igy végezte: Bár a forradalmak viharai a magyar bírákat is megtépázták, tántoríthatatlan igazságszere­tete megmaradt. Ezután megállapítja a vádlottak személyazonosságát, majd a forma­ságok elintézése után Kéri Pál kihallgatását kezdték meg. Kéri természetesen mindent tagad és semmiről nem tud semmit. Csak annyit ismer'be, hogy Fényes László kijelentette volna: forradalom nélkül nincs megoldás. A tárgyalást holnap reggel folytatják, amikor sor kerül Friedrich Ist­ván kihallgatására is. Ispravnic törvényszék elé keríil Vasutas olvasóink emlékezetébe az Ispravnic név említésével kelle­metlen emlékeket idéznek fel. Ispravnic György volt magyar (?) vasutas egyike volt azoknak a hazaáruló renegát oláhoknak, akik az oláh meg­szállás idején arra a jellemtelenségre vállalkoztak, hogy magyar kartár­saik ellen kémkedjenek. Természetesen az oláhok kivonulásakor njene­külnie kellett. Most az Aradi Hírlap legújabb számában azt az érdekes hirt ol­vassuk róla, hogy Hady Antalt, az Arad—Csanádi Egyesült Vasutak fő­felügyelőjét bolsevista agitálás vádjával illette. Kijelentésének az lett a következménye, hogy Hadyt másfélévi megfigyelés alá helyezték. Mint­hogy Ispravnic vádja alaptalannak bizonyult, Hady ártatlan meghurcolta­tásáért a bíróságnál keresett elégtételt. A kihallgatások megtörténte után az ügyészség elé került az ügy, amely rövidesen dönt afelett, hogy Ispravnic becsületsértést, vagy hamis vádaskodást követett-e el. Az utóbbi esetben a törvényszék ítélkezik felette. Korrupció és törvénytisztelet A törvénytisztelet alapja a tekin­tély. Ahol nem ismernek el tekin­télyeket, ott a törvény tekintélye is alászáll és betartását csak a törvény­szegésre megállapított büntetések al­kalmazása kényszeritheti ki. Minél gyakrabban kell az ilyen kényszer­eszközhöz nyúlni, annál kevésbbé beszélhetünk rendezett állapotokról, mert a nagyszámú törvényszegés nagyobbszámu büntetlenül maradó 1 bűnözést is jelent, j Mindenki tudja a közelmúlt tapasz­talataiból, hogy a destrukció első sikere a tekintélyek leszállításában nyilvánul, aminek szükségszerű kö­vetkezménye a törvény tekintélyének és kötelező erejének kétségbevonása. Emlé'r-jzzünk csak vissza a forra­dalom és a kommunizmus rendelet­özönére, melynek az azokat k'iadó kormányhatalom tekintélyének teljes hiánya miatt semmi hatása sem volt a felfordulás közepette, mert a rendeleteknek senki sem engedel­meskedett. A tekintély és a hatalom hiánya nem biztosíthatta a rende­letek megszegésének megtorlását, attól tehát senki sem tartott. A törvényszegés következményei­nek elhárítására, a megerősödött ha­talommal szemben, viszont a kor­rupció bizonyult mindenkor alkal­mas eszköznek. Ahol a korrupció elposványositja a közhivatalokat, ott a törvény teljes szigora csak azokat sújtja, akik nem rendelkeznek a kor­rupciót tápláló megfelelő eszközök­kel, hogy a törvénysértés következ­ményeit magukról elhárítsák. Viszont, ahol megvan a következmények el­hárításának lehetősége és akinél meg van az ahoz szükséges mód, ott a törvénytisztelet ismét alászáll, mert a megtorlás nem egyformán fenyeget mindenkit és akit nem fe­nyeget, az könnyen tulteszi magát a törvényeken. Aki tudja, hogy a tör­vényszegéssel elérhető nyereség messze meghaladja a következmé­nyek elhárításához szükséges áldozat értékét, az könnyen szegi meg a törvényt, az előtt nincs meg annak szükséges tekintélye, abban kihal a törvénytisztelet. Ezért kell minden kormánynak tüzzel-vassal irtania a korrupció leg­gyengébb csiráját is, nehogy az ki­hajtva, terebélyes fává fejlődhessen és alááshassa az államnak legele­mibb létfeltételét, a föltétlen kivételt nem ismerő, mindenkitől egyaránt megkövetelt törvénytisztelet. Mi van ma ? 192Í. április Í3., szet fa R. kath.: József oltalma Prot.: Ida A nap kel reggel 5 óra 17 perckor, nyugszik délután 6 óra 46 perckor. A hold kél reggel 8 óra 41 perckor, nyugszik éjjel 12 óra — perckor. Este fél 8 órakor színházi előadás Este 7 órakor BIME. dalárda női ka­rának próbája. Tőzsde Devizák : Amsterdam 200 Budapest 207- — Berlin 937' Milano 2650 Prága 795 Svájc Bécs 172 Koppenhága 104 Stokholm 136-25 Krisztánia 92-50 Szófia Zágráb 410 Bukarest 900 Newyork 577 London 22-64 Varsó —•70 Párís 41-15 Nincs megegyezés az angol bányászokkal London, ápr. 12. A szénbányá­szok és bányatulajdonosok között a tárgyalások még folyamatban vannak. A zsidók álma ii. Azt hirdette Lenin az orosz mun­kásoknak, ha letörik a burzsoáziát, ugy ők veszik a hatalmat kezükbe és sorsuk olyan lesz, amilyent ők akarnak. A vezetést a munkásság orosz­országban sohasem kapta meg. Egy pillanatig sem volt a kezében a ha­talom. Első perctől fogva a zsidók ragadták kezükbe a vezető állásokat és minden időkben ők voltak a vezetők. Rájött arra a munkásság, hogy kevés szellemi képzettségénél fogva, nem képes egy államnak ügyeit ve­zetni és megfelelő képzettségű egyé­nek után nézett. De már késő volt. Az intelligenciát részben legyil­kolta, részben elüldözte Oroszország területéről. Nem matadtak ott, csak a véres­szájú agitátorok, a céljukat megva­lósítani akaró zsidók. Intelligencia hiányában a zsidók kerültek be nép­biztosoknak és magasabbrangu tiszt­viselőknek. A zsidók kezébe került a még megmaradt iparnak töredéke, a zsidók kezébe került a földmive­lés, zsidók lettek az urak a bányák­ban, zsidókézben van ott minden. Midőn ezt elérték, hozzáfogtak nagy céljuk megvalósításához. Egy alkalommal a következőképen nyilatkozott előttem egy zsidó ko­miszár : „Meglássa elvtárs, hogy rö­videsen zsidó lesz Európában az ur. Orosz- és Magyarországban ezt már elértük. (A magyar bolsevizmusra célzott.) Nézzük, milyen jólétet teremtett a kommunismus a munkásságnak. — Oroszországban jelenleg 26 fizetési fokozat van. 1—16 fokozatig a testi munkások tartoznak, a 17—26 foko­zatok a szellemi munkásokéi. A 26. fokozatban van Lenin, Trockij, Bucharin, Zinovjew stb. népbiztosok. Ellenben Saljapin, a világhírű bassista a XII. fokozatban van. Mindenik fokozatban a termé­szetbeni járandóság egyforma. A különbség az, hogy magasabb foko­zatban több pénz fizetést kap a munkás. Egy XVI. fokozatba tartozó (tehát a legmagasabb) géplakatos 1920. szeptember hónapra Moszkvában a következő természetbeni járandósá­got kapta: 1. Minden napra 1 és egynegyed funt kenyér, 6 folotnyik cukor, 10 fol tnyik köleskása. 2. Égy hónapra 15 funt szárított hal, háromnegyed funt olaj (főző), 1 és fél pud burgonya, 7 funt 4. sz. liszt, 10 funt alma (nyers). Tájékozódás céljából: 1 pud 16 kiló, 40 orosz funt. 1 funt 1 kgr 96 zolotnik. Ez a havi élelme egy munkás­nak a „munkás uralom alatt!" Ezenkívül egy munkás kap órán­ként 250 rubelt. Hogy valakit megne tévesszen ez a bér, ide jegyzem az 1920. szep­temberi moszkvai árakat: 1 funt szovjetkenyér (fekete) 650 rubel, 1 funt vaj 6000 rubel, 1 funt szá­rított kenyér 1000 rube^ 1 funt ső 1800 rubel, hal (sózott hering) 2400 rubel, 1 funt hagyma (vörös) 950 rubel, 1 funt burgonya 600 ru­bel, 1 funt liszt (kb. 4—5. számú) 1900 rubel, 1 pár bakkancs (foltos, talpalatlan 16000 rubel, 1 rend öl­tözet ruha (használt szövet) 80000 rubel, 1 rend fehérnemű (katonai) 18000 rubel, 1 butelka tej (7 dcl.) 700 rubel. Piac nincs. A kereskedelem meg­szűnt. E dolgokat is csak a leg­nagyobb titokban lehet venni és eladni, mert ha rájönnek, mint „spekulántot" börtönbe vetik, hol elülhet 4—5 évig. A munkások már rég belátták, hogy mivé lett az ország, hová jut­tatták őket a zsidók és rövidesen a munkásság fog újra fegyvert, hogy megbuktassa e tűrhetetlen zsidó uralmat. Az ország rettenetes kihalt, kipusztult képet nyuit. Min­denütt csönd és a kulturembert lei­kig megrázó némaság veszi körül az egész országban. A gyárak pi­hennek. Moszkvában, hol háború előtt mintegy 4—5 ezer gyártelep és szá­mos ipartelep volt üzemben, most alig dolgozik negyven és ezek is mind a harctérnek dolgoznak. A kétmillió lakosú Moszkva ret­tentő siralmas képet nyújt. 'Egyet­len üzlethelyiség nincs nyitva. A járda még a csabainál is alábbvaló. Rettentő lukak tátongnak lábaink előtt, ugy, hogy éjjel járni életve­szélyes. A magánlakásokat, épüle­teket mind elkommunizálták, de azok föntariásáról, javításáról senki sem gondoskodik. Gyönyörű hét­emeletes bérpalotákat látunk, me­lyeknek mindenik ablakából egy­egy kályha cső mered az égnek. Falaik merő egy korom. Ligetei, terei tiszta gyom és gaz. Középü­letei, hol hivatalok vannak elhe­lyezve, oly piszkosak, bűzösek, hogy belépni valósággal életveszélyes. 0 kommuna, mit adtál te a kul­túrának, mit nyújtasz az emberi­ségnek !

Next

/
Oldalképek
Tartalom