Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-10 / 76. szám

Kőrösvidék _ i in-i i. .i — i Békéscsa b<3, 1921. április 10. Károly király sorsa Bern, április 9. A svájci szövet­ségtanács tudatta Károly királlyal, hogy kívánatos volna, ha tartózko­dási helyét Svájcon kivül választaná meg. Eszerint tehát IV. Károly svájci tartózkodása csupán átmeneti jel­legű. Paris, április 9. Svájczi jelenté­sek szerint Károly királyt, miután a szövetség tanács megadta a tartóz­kodási engedélyt, — felszólították, hogy jelölje meg, hol akar lakni. Feltételül kikötötte a szövetségta­nács, hogy eltávozási szándékát 48 órával előbb köteles bejelenteni és hogy politikai tevékenységet nem fejthet ki. Érvénybe lépett a mozi­rendelet Budapest, ápr. 9. Tegnap este a belügyminisztérium utasitotia a bu­dapesti főkapitáuyságot, hogy az uj mozi engedélyeket adja ki, illetve a nemengedélyezetteket vonja be. A főkapitányság már ma délelőtt a leg­több érdekeltnek kézbesítette is a változást jelentő végzést. Természetesen a nagyobbrészt zsidó és zsidóérdekeltségü .mozivál­lalkozások igazságtalannak tartják, hogy az engedélyeket hazafias egye­sületek, hadirokkantak, hadiárvák kapják és mozgalmat indítottak a rendelet visszavonása iránt. Hoffmann György bünpöre Budapest, április 9. A hadosz­tálybiróság folytatta a Hoffmann-féle bünpör tárgyalását. Dormándy Géza vezérőrnagy tanú tudja, hogy egy milliót Linder kiutalt, amelyből ő maga 110 ezer koronát fizetett ki, 46,000 koronát pedig Friedrich akkori államtitkár osztott ki. 200,000 K kifi­zetését tudomásul vette annakidején a minisztertanács, 400,000 koronát pedig az állampénztárba utaltak át. Ezek a kifizetések összefüggésben voltak a propaganda pénzekkel. A kiutalásokról több nyugtát látott, hol a felvevő Pogány volt, mig az utalványozó Friedrich. A tárgyalást több jelentéktelen tanú kihallgatása után hétfőre halasztották. Németország megszállása Berlin, április 9. A Berliner Local Anzeiger arról értesül, hogy Cseh­ország egyenesen Franciaország kí­vánságára részt fog venni Német­ország megszállásában. A tervek szerint Lengyelország Felső-Szilé­ziát, Csehország pedig Glazot és Waldenburgot fogja megszállani. Ugyanakkor Franciaország a Ruhr vidéket szállja meg. Devizák : Amsterdam Budapest Berlin Milano Prága Svájc Bécs Koppenhága Stokholm Krisztánia Szófia Zágráb Bukarest Newyork London Varsó Páris 200 197-50 937-50 2310 785 152 104 136-25 93-50 405 597 22-53 Ázsiai állapotoh a zsilvölp bányákban az oláhok kiirtják a zsilvölgyi magyar bányászcsaládokat Békéscsaba, április 9. Az oláh kormány szigorú rendelkezésekkel arra kényszeríti ez összes erdélyi és oláhországi lapokat, hogy közöljék le azt a hivatalos jelentést, amely szerint a zsilvölgyi bányák ismét üzemben vannak. A lapok eleget tettek ugyan a rendelkezésnek, azonban a valódi tényállást jellemző ma­gyarázattal kisérték a jelentést. Ezekből a magyarázó helyzetleírásokból kitűnik,'hogy a zsilvölgyi bányákban a rend még nem állott helyre és az üzemet a kényszerintézkedésekkel sem tudják biztositani. A munkások között nagy az izgalom, mert a bányavezetőség azokat a munkásokat, akik az októberi sztrájkból kifolyólag letartóztatásban voltak, elbocsájtotta, nem törődve a haditörvényszék felmentő Ítéletével. Ezek a munkások legnagyobbrészt régi, kipróbált erők, akik több mint tiz éve állanak a bánya szolgálatában. Ezeket a családos magyar bányászokat, akik életük javát a zsil­völgyi bányákban töltötték el, most a társulati lakásukból is kidobták. Minden kereseti lehetőségtől megfosztották őket, sót azt a gyűjtést is megtiltották, amit könyörületes emberek azért indítottak meg, hogy a hajléktalanná lett magyar bányászcsaládokat megmentsék az éhenpusztu­lástól. Az embertelen eljárás a telepek románajku munkásságát is felhá­borította. A még termelő munkások elkeseredését ezen kivül fokozza az is, hogy béreiket még véletlenségből sem kapják meg rendes időben. Sokszor két-három hónapig is uzsorakamatra kapott kölcsönökből élnek. A sztrájk óta különben militarizálták a bányákat és igy minden legcse­kélyebb elégedetlenkedést szigorúan büntetnek. Bérjavitásról szó sem le­het, pedig a Zsilvölgyén különösen nagy drágaság uralkodik. A kormány azzal akarja elfojtani a munkások elkeseredett izgalmát, hogy állandóan megfigyelteti őket. Erős katonai őrség tartja megszállva a telepet. Hz Eme és a Kisgazdák Budapest, április 9. A zsidó sajtó s mindazok, akik szeretnének éket verni a keresztény magyarság összetartó tömegei közé, belevetették a közvéleménybe azt, hogy az Ébredő Magyarok Egye­sülete, amely kifejezetten társadalmi egyesület s minden tagjának poli­tikai kérdésekben szabad mozgási lehetőséget biztosit, — belépett a Kisgazdapártba, a politikai pártba. Ennek a hirnek valószínűségi lehe­tőséget adott az, hogy az egyik társelnök, Hegedűs György nemzet­gyűlési képviselő, a Kisgazdapárt tagja, aki a minap vendégül ma­gával vitte a pártba P. Hédly Jero­most, Szent Ferei.^zrendi áldozárt, aki a nagykanizsai Ébredók képvi­seletében egy Szmrecsányi György ellen irányuló indítványt adott be az Ébredők egyik értekezletén. Eb­ből a motívumból készítették el azt a korai hízott kacsát, hogy az Éb­redők csatlakoztak a Kisgazdákhoz. Munkatársunknak volt alkalma ugy az Ébredők vezetőségével, mint a kisgazdapárt jelentős tagjaival beszélgetést folytatni s kijelenthet­jük, hogy az egész fúziós hir nem egyéb, mint jámbor óhajtás és alat­tomos kísérlet arra, hogy az Ébre­dők megbonthatatlan harcos töme­gébe éket verjenek. Az ébredő ma­gyarok minden keresztény politikai alakulást támogatnak egyénileg mind­addig, amig az a politikai párt az Ébredők céljainak megfelelően mű­ködik. S éppen azért, mert politi­kai alakulások megváltoztathatják politikai céljaik sorrendjét, mig az Ébredők célja és taktikája soha meg nem változhat, arról szó sem lehet, hogy bármelyik politikai párt­hoz is csatlakozzanak. A Szmrecsányi György elnök és az ügyek vitelével ideiglenesen meg­bízott intézőbizottság között fölme­rült ellentéteket a közgyűlés fogja tisztázni s ebből a ma még fenn­álló ellentétből igazán nehéz olyan következtetéseket levonni, amelyek megvalósulásuk esetén lehetetlen­séget, az Ébredők kettészakadását vonnák maguk után. 40-70— „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I Majláth püspök memoranduma az erdélyi katholikusok autonómiája érdekében Bukarest, április 9. Megírtuk, hogy Majláth gróf gyulafehérvári püspök lettette az oláh hüségesküt a Szentszék utasítása folytán, a körülmények kényszere alatt. Eskütétele alkalmával a következő memorandumot adta át az oláh királynak: „Királyi Felség! Midőn érett megfontolás után és az apostoli Szentszék engedélyével a hüségeskü letételére jelentkeztem, tettem ezt abban a meggyőződésben, hogy ezzel is tartozom híveimnek, akikhez a Gondviselés immár egy negyedszázad óta füz. Szeretném, ha ezen ténykedésemből áldás fakadna és vigasztalás mélyen sújtott híveimre, akiknek ezer éves hazájuk szét­darabolása mélységes fájdalom. Bizalomteljes kérésemmel ford tok Felségedhez, hogy királyi sza­vával nyugtassa meg a híveiért aggódó pásztornak lelkét és teljesítse igazságos kéréseinket. Az erdélyi katholikusoknak évszázados törvényes alapon nyugvó autonómiájukat változatlanul megőrizhessék és önállóan, függetlenül in­tézhessék annak keretein belül egyházi iskolai és gazdasági ügyeiket. Birtokainkat, melyekkel kultúrintézményeinket fentartottuk, hagyják meg nekünk. Kérjük, hogy autonómiánk és kulturális célokat szolgáló birtokaink sértetlenségét a román állam törvénykönyveibe iktassák. 9 hadikolcsönkötüények kamatainak leszállítása Békéscsaba, ápr. 9. A helybeli hadikölcsönkötvénytu­lajdonosok ma délután 5 órakor né­pes értekezletet tartottak a városháza tanácstermében. Az értekezleten azon­kívül képviseltették magukat mind­azok a közösségek és egyesületek is, amelyek a hadiköicsönjegyzések terén érdekeltséggel bírnak. A gyűlést, Bohnert József, a Bé­késmegyei Általános Takarékpénztár vezérigazgatója nyitotta meg és a megjelenteket üdvözölve, átádta a szót dr. Láng Frigyes ügyvéd elő­adónak, aki ismertette a pénzügy­miniszter javaslatát a hadikölcsön­kötvények tervezett leszállításáról. A javaslat a jelenvoltak között nagy megütközést keltett, annyival is inkább, miután igen sokan vol­tak olyanok, akik e kérdésnél egész vagyonukkal vannak érdekelve és a kiket a javaslat törvényerőre emel­kedése teljesen tőnkre tesz. Az értekezlet többek felszólalása után kimondotta, hogy a képviselt egyesületek megbízottjainak és min­den más jelentkező hadikölcsöntu­lajdonosnak aláírásával ellátott fel­iratot intéz a nemzetgyűléshez és a pénzügyminiszterhez a törvényjavas­latnak a napirendről leendő levé­tele iránt. Kimondotta továbbá, hogy megkeresi a város nemzetgyű­lési képviselőjét, hogy a törvényja­vaslat nemzetgyűlési tárgyalásán a javaslat ellen a leghatározottabban foglaljon állást és tiltakozzon annak elfogadása ellen. Elhatározta végül az értekezlet, hogy megalakítja a békéscsabai hadikölcsön érdekeltek szövetségét, melynek ügyvitelével megbízza a képviselt pénzintézetek és egyesületek képviselőiből és az általuk bevont más hadikölcsöntu­lajdonosokból álló intéző-bizottságot, hogy az a kérdést állandóan felszí­nen tartsa és minden adandó alkal­mat felhasználjon a hadikölcsön­kamatok leszállításának megakadá­lyozására. A hétről Hogy megjelent a rendelet, valahára lement az ára sültnek, pörköltnek, tésztának, bornak s a vendéglősök tüstént felmondtak a kosztosoknak Attól kezdve délbe' és este a naphoz jártak az éhes kosztosok. Ott ebédeltek, ott vacsoráltak És a nap másnap — megfogyatkozott * Hogyha, meglátok egy árvizsgálót, megkérem, hátha megmaximálja » a szemetet, mert — ugylehet t a la n majd akkor az is eltűnik a — piacról. * Az uj lakásrendeletet Lischka visszadobta, Mert jaj, nincsen paragrafus Benne a — bokrokra M . 24 órás időszámítás a MÁ V.-nál ? Budapest, ápr. 9. Feltétlen ; ,l meg­bízható forrásból jelentik, hogy a kereskedelmi miniszter elhatározta, hogy a vasúti időszámításnál a 24 órás időszámítást lépteti életbe már junius 1-ével. Erre az készteti, hogy ugy Ausztriában, mint az utódálla­mokban elfogadták már ezt az idő­számítást. *>

Next

/
Oldalképek
Tartalom