Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-23 / 136. szám

Békéscsaba, 1921. junius 23. BmaaaMnnKeGeaBsm Csütörtök //. évfolyam 136. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent ístván-tér IS. szt»m A szerkesztőség telefon száma: 6ü keresztény p&$sű?k®j ssapíissp Előfizetési árak Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Sojfószobaíílságof! Két napja, amióta nyilvánosságra jutott az igazságügyminiszternek a sajtótőrvény módositásáró! a nemzetgyűlés elé terjesztett novellája, ismét az érdeklődés homlokterébe került a sajtószabadság kérdése. A szabadságjogoknak ez a legfontosabbika csudálatosképen főleg azokon a többékevésbbé zavaros vizeken vert nagyobb hullámokat, ahol a mult bűnösei kalózkodnak, liberális lobogó alatt. Előre látják, hogy a javaslat „merénylet" a sajtószabadság ellen és annak intézkedései, ha törvénnyé válnak, lehetetlenné teszik a jogos kritikát és a sajtó köteles ellenőrzését a mindenkori kormányokkal szemben. Mintha már hallottuk, olvastuk volna ugyanezeket a sirámokat boldogabb időben. Akkor nem Tomcsányi állott a lazas megbeszélések központjában, hanem a törhetetlen magyar: Tisza István. Az ő sajtótörvénye, az 1914. évi XIV. t.-c. ellen folyt akkor az ádáz küzdelem, amelyet ma jónak, a sajtószabadságot megvédőnek tart az a tábor, akiket ennek a törvénynek a hiányosságai juttattak soha nem képzelt hatalomhoz és abba a helyzetbe, hogy a nemzetköziséget szabadon és — sajnos — eredményesen szolgálhatták. A súlyos és szomorú tapasztalatok kötelességévé teszik a nemzetgyűlésnek, hogy a sajtótörvényt, legalább is átmenetileg olymódon módosítsa, hogy a rendszeres nemzetellenes munkának még a lehetősége is ki legyen zárva. Ha sért is látszólag kicsiny érdekeket ez az intézkedés, az ország nagy érdekei annyira eiébbvalóak mindennél, hogy más érdekre tekintettel ienni bűn volna. Az a tény, hogy a sajtószabadsága nem egyének, osztályok érdeke, hanem közkincs, vitán felül áll, — de vitán felül áll az a tény is, hogy ezzel a szabadsággal való visszaélés olyan veszedelem, mely tönkre teszi az egész országot. Hogy pedig a visszaélésekre a hajlandóság, sőt az akarat megvan, az tény, hiszen nap-nap mellett ugy a túlsó oldal sajtójában, mint az októberi vitézek utján a nemzetgyűlésen olyan hangok hallatszanak, amelyek minden aggodalmat igazolnak. Ma még a magyar sajtó nem tisztult meg, még mindig bacillushordozó egy része és alkalmas arra, hogy megfelelő óvórendszabályok elhagyása esetén inficiálja a közéletet. Ma még nemcsak azok, akik tudatosan dolgoznak a keresztény Magyország rendje ellen és a letűnt liberális korszak visszahozataláért, hanem azok is, akik öntudatlanul szolgálják a destrukciót, veszedelmet jelentenek az országra nézve s igy feltétlenül szükséges, hogy drákói szigorúságú törvény szorítsa a sajtót abba a mederbe, amelyben termékenyítő munkát folytat és nem rombol. Amint kötelesség a vízár ellen gáiat emelni, épp olyan kötelesség a szellemi lombolásnak útját állni. Sajtószabadságot követelünk, de ugy, hogy a szabadosság lehetetlenné legyen téve! Interpellációk a nemzetgyules előtt Budapest, junius 22. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11-kor Rakovszky István elnök nyitotta meg. A bírói oklevél hatályának kiegészítésére vonatkozó javaslatot rövid vita és az igazságügyminiszter felszólalása után áltaianosságbari elfogadták. A javasiaí részleges viiája során Tasnádi Kovács, Temesvári Imre, Hornyánszky Zoltán és TomoriJenő szólaltak fel, majd a javaslatot Temesvári és Tasnádi Kovács módosításával részleteiben is elfogadták. Szünet után az elnök napirendi indítványát fogadták el, mely szerint a Ház legközeiebbi ülését holnap d. e. 10 órakor tartja. Kállai András a föidmivelésügyi minisztert a szabolcsmegyei burgonya termés ujabb zárolása és a burgonyakivitel monopolizálása ügyében interpellálta. Kívánja, hogy minden Hegedűs expozéjának hatása és jelentősége A pénzügyminiszter tegnapi expozéja pénzügyi körökben a legnagyobb hatást keltette. Hosszú esztendők óta először kap a közvélemény teljesen tiszta képet az állami gazdálkodásról, ami az első kelléke annak, hogy a gazdálkodás szolidsága iránt a bizalom megszilárduljon. A pénzügyminiszter 6 és fél milliárd deficitet mutat ki. Senki sem számithatott arra, hogy egy vesztett háború és annyi megpróbáltatás után az ország pénzügyi egyensúlya varázsütésre helyreálljon. Annái kevésbbé sem remélhettük ezt, mert még a győztes államok költségvetéseiben is nagy deficitek mutatkoznak. Ez a hiány nem katasztrofális, mert a pénzügyminiszter kijelentése szerint a korona értékének emelkedésével önmagától meg fog szűnni. Hegedűs Lóránt hatalmas koncepciója, pénzügyi politik íja mellett bízvást remélhetjük, hogy a magyar korona értéke világszerte meg fog növekedni. A költségvetés tételei közül ki kel! emeini a hadügyi költségvetermelö kapjon burgonyakivitelre engedélyt, a szabolcsmegyei burgonya termés az idén ne helyeztessék zár alá és a föidmivelésügyi miniszter terjessze a Ház elé azoknak a névsorát, akik eddig burgonyakivitelre engedélyt kaptak. Nagyatádi Szabó megnyugtató válaszát tudomásul vették. Mózer Jenő, Zákány Gyula és Barla Szabó József terjesztettek elő kisebb jelentőségű interpellációkat. Huszár Károly a hadifoglyok hazahozatala iigí;ében sürgetett intézkedéseket. Bethlen István gróf miniszterelnök ártülés elrendelését kérte,amely után Huszár Károly interpellációjára megnyugtatóig ismertette a kormány által a hadifoglyok hazahozatala ügyében már megteU és még tervbe veit intézkedéseket. A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. tést, ameiy 5 milliárdról 3 és fél milliárdra csökkent, mig a kultuszbudget hatalmasan megnövekedett. Az egész közvélemény örömmel fogja fogadni, hogy a népjóléti tárcánál közei 400 milliós emelkedés vau a rokkantak ellátására. A 6 és fél miiliárdos deficitből 2 milliárd állami befektetésekre jut a jövö esztendőre. A budapesti és a pécsi dohánygyár kiépítése, az államnyomda bankóoszlályának fejlesztése, magyar pénzverde felállítása, a debreceni egyetem építkezéseinek befejezése, nagy vizmunkáiatok, kórházak és bírósági épületek emelése és az államvasutak fejlesztése azok a produktív kiadások, amelyekre a 2 milliárdot fordítani fogjuk. Magyarország pénzügyi helyzetét sem a költségvetés, sem a pénzügyminiszter expozéja nem tünteti fel rózsásnak. Hosszú esztendőkön át kell az országnak ereje teljes megfeszítésével dolgoznia, hogy jólétet teremtsen. Jóvátételre itt nem telik. Nyomatékosan hangsúlyozta a miniszter, hogy az antantnak be kell látnia ezt, mert költségvetésünket a jóvátételi követelés összezúzhatja, a reparációs követelés tönkre teheti a koronát, ugy, hogy kötelezettségeinknek megfelelni nem tudnánk. • Ha azonban hagynak bennünket és engednek dolgozni, akkor nemcsak magunkért, hanem másokért is dolgozunk és hitelezőinket is kielégítjük. Az antanton a választás. Ha nem gáto'nak meg munkánkban, eltüntetjük a deficitet és helyreállítjuk az államháztartás egyensúlyát. A tegnapi ülésen a pénzügyminiszter ismét uj adótörvényeket terjesztett elő, amelyek suiyos terheket rónak az ország polgáraira. Ha a polgárság mindezeket a terheket vállalja, keli, hogy meglegyen az a biztos tudata, hogy Magyarország talpraállitásának hozza az áldozatot. A reparációs bizottság pénzbeszedőinek ezt az áldozatot a polgárság alig hozná meg! A miniszter külön felhívta a külföldi missziók figyelmét az ő fejtegetéseire. Kétségtelen, hogy a nagy nyugati államok pénzszakértői figyelemmel fogják tanulmányozni ugy az expozét, mint a költségvetést. A miniszterrel együtt az egész országnak szilárd a hite, hogy az antant dolgozni hagy égy olyan j országot, amely nem jár koldulni, j mint a szomszéd Ausztria, nem kér I semmit, hanem a maga erejéből j akar boldogulni. I m u a jí a e s M d a m & q k & st a m ft t. 3 • a e a A külügyminiszter beadványa a népszövetségi tanács előtt i (Genf, junius 22.) A népszövetségi tanács átvette a magyar külügyminisztériumnak Magyarország népszövetségi tagságára vonatkozó beadványát, atnely a nagyhatalmakra nagyon kedvező hatással volt. A párisi konferenciám megegyezés jött létre a görög kérdés ügyében (London, junius 22.) Lord Kurson és Briand elnök előterjesztései alapján végre megegyezés jött létre a párisi konferencián a görög kérdés ügyében. Elhárították annak a lehetőségét is, hogy az angolok a görögök oldalán fegyveresen beavatkozzanak a görög-török kérdés elintézésébe. A szerbek alkusznak a marosmenti területekre (Makó, junius 22.) A szerb kormány indítványt akar a magyar kormány elé terjeszteni, amelyben a Marosontuli háromszög kiürítése helyett más területeket akar felajánlani. Az érdekelt vidékek lakói máris tiltakoztak az ellen, hogy a kormány esetleg alkuba bocsátkozzék a szerbekkel a kiürítés ügyében.