Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-21 / 134. szám

1 KörőswMék 2 vidéknek szervezkedni kell a nagy­város destruktív munkája ellen. El­sősorban az inteligenciút keil meg­nyernünk, hogy az szívesen és örömmel dolgozzék a kisemberek­kel, földmivesekkel s magasabb képzettségénél fogva legyen annak vezetője, jó szelleme. De nagy fon tosságu az is, hogy a munkásság, elsősorban a földmunkásság is részt vegyen e szervezetben, ahol az ő jogait és kívánságait szerettei és megértéssel akarják szolgálni. Rá­mutatott arrív hogy eddig a mun­kásságot félrevezették, mert mindig azok tolakodtak fel vezéreikül, akik csak hasznot akartak csinálni nép­vezérségükből, de a népet igazán nem szerették. Beszélt az iparosság fontos hivatásáról a Szövetség ke­retében s általában hangoztatta, hogy a Földmives Szövetségnek hatalmas erőnek kell lennie, mely szembeszálljon minden nemzetrontó áramlattal (bolsevizmus stb.) s ke­resztény és nemzeti alapon igyekez­zen felépíteni e tönkrement hazát, nem feledkezve meg soha a kisem­berekről. Szavait élénk tetszéisel fogadták. K. Schriffert József beszélt ezután igen érdekesen, nagy örömére a hallgatóságnak. Rámutatott arra a veszedelemre, mely abban rejlik, hogy a vidék különös szeretettel fogad * vezéréül idegen embereket, akik semmi közösséget nem éreznek velük. Csaba is ilyen hely. Most is, ahelyett, hogy egy közismert derék csabai polgárt választott volna kö­vetének, olyanra adta a voksát, aki csak kineveti a szavazó-gépeket, soha a nép közé nem jön, ügyét nem támogatja, akinek célja a választás­nál csak az volt, hogy a csabaiak őt esetleg bársonyszékhez segítsék. Ne bízzon a falu idegenben. Szer­vezkedjék maga s válassza meg maga vezetőit Szellemes, érdekes beszédét taps­viharral köszönte meg a közgyűlés. Aradszky György Schriffert kép­viselőhöz szólott. — Hangsúlyozta, hogy a csabaiaknak nincs olyan követük, akihez bizalommal fordul­hatnának, mert a csabai követ csak mandátumért jött ide, de a néppel egy szikrát sem törődik. Igy kény­telenek terhelni más város képvise­lőjét, hiszen a minap is nem a csabai, hanem a többi békésmegyei képviselők vezették a csabaiakat, amikor a miniszternél jártak. Most is őt kérik, a vendéget: tolmácsolja odafennt, hogy a csabai termelők sokalják az őrlési vámot s igazság­talannak tartják azt a kulcsot, mely szerint a gazdák vagyonváltságát vetik ki. — Ezután indítványozta, hogy a Kisgazdák Egylete testületi­leg lépjen be a Földmives Szövet­ségbe. Schriffert képviselő azonnal vá­laszolt. Az őrlési vámot illelőleg megnyugtató választ adott, de a vagyonváltságra vonatkozólag nem nyilatkozott. Hangoztatta, hogy min­den megyei képviselő készséggel áll a csabaiak szolgálatára. Ezután egyhangúlag elhatároz­ták, hogy az egylet testületileg be­lép a Földmives Szövetségbe. Nagy és heves vitát váltott ki .Kovács Mihály indítványa; azt in­dítványozta, hogy a Kisgazdák Egy­lete vegye meg a közbirtokosságtól a Luther-utcai házat, melyben most az egylet van. Az erre szükséges összeget ugy teremtsék elő, hogy minden tag fizessen egyszerre vagy részletekben 500 K-t, amelyet eset­leg később vissza is kaphatnak a tagok. Heves vita fejlődött ki, mely­ben többen részt vettek. Végül is elfogadták a Kovács indítványát az­zal, hogy meginditják a tárgyalást a Kisgazdák Egylete és a háztulajdo­nosok közt. Az érdekes vitát helyszűke miatt most nem hozzuk, de ezzel a kér­déssel más alkalommal majd bő­vebben foglalkozunk, tekintettel ar­ra, hogy igen nagyfontosságü ügy­ről van szó. A közgyűlés este 6 órakor ért véget. bckcscsűbű , 3921. junius 21. érzékük is. Szeredán rendeletben adták ki, hogy le kell fürészelni a házaknak azt a részét, mely kiáll az utcafrontból és megcsúfítja az utca egyenességét. Persze, nincs itt szó kisajátítási törvényről, — ezt a csíki prefektus nem kodifikálta. Végül pedig hadd álljon itt a csiki magyar kaszinó esete: A magyar kaszinót, melynek alap­szabályai és egyéb engedélyei telje­sen rendben vannak, Tavan rendőr­prefektus rendeletére pár nap előtt becsukták. A kaszinó bezárásának hivatalos indoka az, hogy kilenc órakor a kaszinó kapuját bezárták és ott bizonyára „államellenes beszél­getések" folytak, mert az ellenőr­zésre kiküldött rendőrprefektust — bárhogy döngette a kapuajtót, — nem engedték be. Talán nem illik elárulni, de a kaszinó bezárásának más oka van. És pedig az, hogy a csiki magyar uri társaság nem akar közösködni a román funkcionáriusokkal. Ezért kellett bezárni a kaszinót, mert az oláh urak nem lehettek tagjai. Nagyobb hitelesség okáért meg­jegyezzük, hogy a fentebbi esetek az erdélyi magyar lapokban is rész­letes tudósítások formájában meg­jelentek. Mi van ma ? 1921. junius 21., kedd Róm. kath.: Alajos. Prot.: Alajos. A nap kel reggel 4 óra 2 perckor, nyugszik 19 óra 58 (este 7'58) perckor A hold kél 20 óra 39 perckor, (d. u. 8*39) * nyugszik éjjel 5 óra 11 perckor. Este 6 (18) óra: Kath. templomi énekkar próbája Este 1/27 (19-30) és Vs9 (20*30) órakor: Mozielőadás a Városi Színházban. Este 8 (20) óra Keresztény daloskör összpróbája. 9 y azdáh vo!oszfmányi ülése A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület választmányának tegnapi gyűlése a szokásosnál alig élénkebb részvétel mellett a gazdatársadal­mat nagyon is közeiről érdeklő kér­désekkel foglalkozott. A gyűlést Galgcczy Géza társ­elnök nyitotta meg, felhasználva az első alkalmat, hogy köszönetet mond­jon azért a bizalomért, mely ót ebbe a tisztségbe helyezte. Ezután dr. Láng Frigyes ügyész ismertette az 1917—18—19. évekre szóló vagyon-, jövedelem- és hadi­nyereségadó kivetésének általános sérelmeit. Ezek ugyanis abban foglalhatók össze, hogy a pénzügyigazgatóság túlságos magasan állapította meg a föld tiszta jövedelmét akkor, ami­kor 1917-ben 100 K, 1918-ban 200—300 K és 1919-ben 400 ko­ronát vett adóalapul, holott ezek­ben az években az értékmérő buza 40—80-200 korona volt és a for­radalom, valamint a megszállás te­temes, számszerüieg alig felbecsül­hető kárt okozott a gazdáknak. A másik általános panasz az, hogy a jövedelemadó megállapítá­sánál rendszerint nem az előző év jövedelmét, hanem a folyó év jö­vedelmét vették a számítás alapjául, tehát az 1918. évi jövedelem adó­ját nem az 1917. év, hanem az 1918. év jövedelme alapján szabták meg, ami kétszeres megadóztatást eredményezett. Több felszólalás során a mai megújhodás tisztult levegője áradt szerte Morvay Mihály felszólalásá­ból, aki igaz magyarsággal hangoz­3z amerikai munkanélküliség mérlege Másfélmillió amerikai munkás van kenyér nélkül Washington, junius 20. Az American Federation of Labor titkára 210 város jelentése alapján kimutatást készített az amerikai munkanélküliekről. A kimutatás adatai szerint az Egyesült-Államok városainak szervezett és szervezetlen ipari munkásai között másfélmilliónál több a munkanélküli. munkaügyi minisztérium meghaladja a kimutatás Clevelandban 125 ezer, A kimutatás még nagyon hiányos és a véleménye szerint a munkanélküliek száma jóval végösszegét. Newyorkban az adatok szerint 400 ezer, Bostonban 40 ezer, Milwaukeeben 34 ezer, St. Luisban 50 ezer, Pitts­burgban 60 ezer, Cincinnatiban 20 ezer, Los Angelesben pedig 18 ezer a munkanélküliek száma, amely kisebb városokban átlag 10—15 eze'rnyit ér el. Mi történik Csikarszégban? A megvadult oláh közigazgatás — Ügyvéd — mint köz­ségi kézbesítő — Megbotozott osondőrezredes II. Elvették tehát a közbirtokosságtól a havasi legelőket és odaadták an­nak a pár román községnek, mely már annyira bőségében volt a lege­lőnek, hogy már maguk sem tudták felhasználni és bérbeadták. Néhány tölgyesvidéki román község kapía meg a csikmegyei magánjavaknak azt az 58 ezer holdját, melyhez az agrártörvény értelmében nyúlni sem volt szabad s melyet a csiki székely­ség annak idején vére áldozatos hullajtásával szerzett meg . . . Hang­súlyozni kívánjuk: egy nép közös birtokáról van szó itt, havasi lege­j lökről, — nem pedig magánvagyo­nokról. A havasi legelők kérdése egyike a legnagyobb székelyföldi problé­máknak, melyet csak teljes jóakarat­tal, igazságszeretettel lehet megol­dani. Nem szabad megbontani azt a békét, mely — ahogy a felcsiki küldöttség panaszolta — most már áldatlan gyülölséggé változott át. Különösen panaszolják, hogy az eleddig szépen ápolt, okosan irtott erdőségek uj birtokosai valósággal rablógazdálkodást űznek és kipusz­títják az erdőket. A jog- és törvénytisztelet különben is nagyon gyenge lábon áll. A hibát ott kell keressük, hogy a főszolga­birák nagy része nem tudja hatás­körét s bizony olyan dolgokba is. beleavatkozik, amikhez semmi köze nincsen. Néhány jellemző esettel kell itt megelégedjünk, kommentár nélkül, de igy is beszédesen ! Egyes főszolgabirák a biróság ha­táskörében járnak el, magánjogi dön­téseket hoznak, szolgalmi jogokat adnak, házastársakat ágytól és asz­taltól elválasztanak, stb. A hivatalok faszükségletét a falusi lakosság hordja be. Parancsba ment, hogy aki nem hord be fát, az ügyes­bajos dolgával „ki fog röpittetni" a főszolgabíró ur által s. k. Egy emberölési esetnél kiadott hirdetmény: „Ha nem derül ki rövi­desen, hogy ki a gyilkos, ugy az egész községet letartóztatom és csa­ládonként internáltatom." Ugy látszik, hogy Fogaras nagyon közel van, mert gyakori az internál­tatással való fenyegetőzés. „Azok kik adójukat nem fizetik meg, vagy késedelmeskednek a fizetséggel, — internálva lesznek." (Hirdetmény.) — Hirdetmény ez is: „Aki nyolc órán tul az utcán tartózkodik, az lelö­vendő, mini a kutya. Egyik főszol­gabíró községi kézbesitörek rendeli ki Nagy Jenő dr. csikszentmártoni ügyvédet, aki heteken át teljes be­csületességgel hordta az idézőlevele­ket és egyéb hivatalos Írásokat. Talán nem lesz érdektelen meg­említeni, hogy a csiki főszolgabírói kar végzettsége legjobb esetben — a jegyzői vizsga. A megyeházán is ritka a nagyobb képzettséggel biró főtisztviselő. Más. A Gróza előtt megjelent ügyvédi küldöttség azt kérte, hogy vessenek véget a veretésnek, bántalmazások­nak. Néhány jellemző eset: Csikszereda piacán a múltkoriban megbotozták Endes Antal volt csend­őrezredest és leányát. A megbotoz­tatás oka az, hogy az ezredes, ki elvesztette az eskü le nem tevése folytán az állását, saját maga ter­melte gabonáját árusította s ezzel izgatott a román állam ellen. Nemrégiben megverték, tönkrebo­tozták Magyart Andor derék csiki szabóiparost, ki feljelentést tett a rendőrségen, hogy lopás történt nála és a lopással olyan személyt gyanú­sított, ki hivatalos ember. Dóczy Józsefnek nyolc tagu családjával valami rekvirálási ügyben volt kel­lemetlensége. Ennek elintézéseképen verték el. A veretések egy Mihaliu nevü rendőrtiszt nevéhez fűződnek. A megveretésekhez kapcsolódnak a sziguranca főnöke elleni panaszok is, akit még azzal is vádolnak, hogy az útlevelek láttamozása csak „ke­nés" mellett történhetik. De kenni kell a megyeházán is, hogy útlevél­hez jusson ember. .De súlyos vádak vannak a csend­őrség ellen is, mely oly jogi eljárá­sokat végez, mihez csak bíróságnak volna joga. A csendőrök verik a népet s azt követelik, hogy a nép élelmezési cikkel lássa el őket. Ál­talános jellegű panaszok ezek, de súlyúkat egy egész megye dolgos székely népének jajja adja. Bajok vannak Csíkszeredán a la­kásügy körül is. A kis, háborudulta székely városkában kevés a lakás, szigorúak a rekvirálások. (A nőtlen prefektus meg viszont sok szobában lakik.) El kell ismerjük azonban, hogy van a hatóságoknak esztétikai

Next

/
Oldalképek
Tartalom