Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám
1921-06-19 / 133. szám
2 Körős vidék Békéscsaba , 1921 . junius 2 2. Mi van ma ? 1921. Junius 19., vasárnap Róm. kath.: Gyárfás. Prot.: Gyárfás. A nap kel reggel 4 óra 2 perckor, nyugszik 19 óra 58 (este 7"58) perckor A hold kél 19 óra 9 perckor, (d. u. 6-16) nyugszik éjjel 3 óra 30 perckor. Délelőtt 10 órakor a Gazdasági Egyesület választmányi ülése.] Délután 2 (14) órakor: Gyűlés a Népegyletben. Délután 2 (14) órakor: Ipartestületben békéltetőbizottsági ta^ok választása. Délután 3 (15) órakor: Gyűlés a Kisgazdaegyletben Délután 5 (17) órakor: Footballmérkőzés a vásártéri pályán. Este 7 (19) és 9 (21) órakor: Mozielőadás a Városi Színházban. Este 8 (áú) órakor: Rokka táncmulatsága a ligetben. 1921. Junius 20., hétfő Róm. kath.: Szilvér p. Prot.; Ráfael. A nap kel reggel 4 óra 2 perckor, nyugszik 19 óra 58 perckor (este 7*58) A hold kel 19 óra 57 perckor (este 7"57) nyugszik regge! 4 éra 18 perckor. Délután 4 (16) órakor : Molnárszövetség gyűlése a Közművelődés Házában. Délután 6 (18) órakor: Róm. kath. kórus összpróbája a felsőleányiskolában. Este 7 (19) órakor: Bime. dalárda férfikarának próbája. Este fél 7 (18-30) és fél 9 (20*30) óra: Mozielőadás a Városi Színházban. A lágymányosi gyilkos szembesítése Békéscsabán Ujabb terhelő adatot! Kosács ellen — Deák János budapesti detíkfiufőíelögyelő nyilatkozata a Béhésmegyében lefolytatott nyomozás eddigi eredményéről 8 Tisza-per Budapest, junius 18. A mai tárgyalás kezdetén Gadó István elnök közli, hogy Hüttner Sándor távozási engedélyt kért Bemutatja Szurmay Sándor levelet, amely szerint vallomásába tévedés csúszott be. Báró Perényi Zsigmond az első tanu, aki a Tisza önzésével kapcsolatos eseményeket adja elő. Huszár Károly v. miniszterelnök elmondja a Paksu-iigyet, majd Almássy Denise grófnő Friedrich ellen irányuló beadványáról tesz vallomást. Dr. Wagner Karoly vallja, hogy Friedrich okt. 28 án bátor hangú beszédet mondott, meluben a nemzeti hadsereg felállítását követelte. Mikor Tisza meggyilkolásáról értesült, arról a legnagyobb felháborodással nyilatkozott. Vigh József előtt Friedrich elitélőleg nyilatkozott Tisza meggyilkolásáról. Lau Kornélia elmondja, hogy Gertnert hazug embernek ismeri. Ezután dr. Halász Miklós tett lényegtelen vallomást. Több kisebb fontosságú tanúvallomás után Buza Barna volt földmivelésügyi minisztert hallgatták ki. Buza hangsúlyozta, hogy Fényes László minden beszédével csillapítani akarta a tömeget. Friedrich és Fényes áiiandóan támadták Pogányt, tehát nem részesek a gyilkosság eiőkészilesében. Vallomására megeskették. Beumm fél a tótok elszakadásától {Prága, junius 18.) A cseh Országos Gazdasági Tanács tegnapi gyűlésén Benes megállapította, hogy a prágai kormány teljesen elidegenítette magától Felsőmagyarország lakóit. Nem reméli, hogy a tótok Csehszlovákiától való elszakadási törekvésének sikerét megakadályozhatják. Békéscsaba, junius 18. Országszerte nagy izgalommal fogadták azokat a híreket, amelyek a borzalmas lágymányosi gyilkosság és az azt követő nyomozás részleteiről számoltak be. Kovács Sándor nyíregyházai lakost gyanúsítják a gyilkosság elkövetésévei. Kovács első kihallgatásakor azt vallotta, hogy a gyilkosság megtörténtekor Békéscsabán tartózkodott, a meggyilkolt és feldarabolt embert pedig nem ismeri. A kihallgatott tanuk a feldarabolt hullában Popovics Milán lakatosra ismertek. Kovács bevallotta, hogy Popovics üzlettársa volt, szerinte azonban Nagyváradra utazott. Ennek az állításának a bizonyítására, békéscsabai, békési és gyulai tanukra hivatkozott. Azért hozták tehát le Békéscsabára, hogy az általa megnevezett egyénekkel szembesítsék. Kovács személyi adatai Kovács Sándor Nyíregyházán született 1888-ban. — Mészárossegéd. Állandó lakóhelye Nyíregyházán, szüleinél volt, Koltai-utca 16. szám alatt. Alkalmazást évek óta nem vállalt. Különböző szállítások, csempészések és hamis kártyázás jövedelméből tartotta fenn magát. Békéscsabán gyakran fordult meg üzletszerzés céljából, sőt letartóztatásban is volt Békéscsabán. Nyomozás Békésmegyében Deák főfelügyelő nyilatkozata Kovácsot csütörtökön este budapesti detektívek hozták le Békéscsabára, ahol a lágymányosi gyilkosság ügyében Deák János budapesti ~~ detektivfőfelügyelő vezeti a nyomozást. Munkatársunk ma délután beszélt Deák főfelügyelővel, aki a „Körösvidék" számára az alábbi részleteket mondta el a nyomozás eddigi eredményéről: A Kovács ellen felmerült gyanút nagymértékben igazolják Békéscsabára történt kiszállásunk eddigi eredményei. Kovács ugyanis állhatatosan tagad, de vallomásai kuszáltak és összefüggéstelenek. Azt állítja, hogy Popovics nélkül utazott Békésmegyében a gyilkosság elkövetésének idején. Több községet sorolt fel, amelyben állítólag megfordult. — Hivatkozott szállásadóira és üzletfeleire, akik állításait igazolhatják. Pénteken és szombaton Szeghalmon, Körösladányban és Gyulán, valamint a megye több más kisebb községében szembesítették az általa megnevezett tanukkal, A szembesítések azonban ránézve kedvezőtlenül végződtek. Legutóbb azt vallotta, hogy Szolnokon, Mezőtúron és Békéscsabán fordult meg Popovicscsai, akivel részeges természete miatt veszett össze és megszakított vele minden összeköttetést. Állítása szerint Popovics Nagyváradra utazóit. Gyulán még folyik a nyomozás Kovács látogatásának részletes felderítése ügyében. Kovácsot szombaton délután 2 órakor Békésre vitték szembesítés megejtése céljából. Minden jel arra mutat, hogy rövidesen megdöntik a nyomozás adatai Kovács hazugságait. Mi tőHénik Csikor&zághan ? A megvadult oláh közigazgatás — Ügyvéd — mint községi kézbesítő — fífí&gbotozott' csendörezredos Csíkszereda, junius 18. Gróza Péter erdélyi oláh miniszter — mint már megírtuk — bejárta Erdélyt, hogy személyesen győződjék meg a közállapotokról. Útjában olyan szörnyűségeket állapított meg, hegy még ő maga is megsokallotta s nyíltan hangoztatta, hogy az elkövetett bűnöket meg fogja torolni és lehetetlenné teszi a jövőben a hasonló esetek megismétíődését. Csak természetes, hogy Gróza dr. még erdélyi körútja befejezése előtt — megbukott. Mult számunkban beszámoltunk Gróza sepsiszentgyörgyi látogatásáról, most alkalmunk van közölni csíkszeredai utján szerzett tapasztalatait. Az itt következőkben semmi színezés nincs. Bizonyitott tények, melyeket az oláh miniszter állapított meg. A csiki hatóságok nagyon érzékenyek a szimbolumok iránt; mondhatnók költői lélekkel vannak megáldva. Ennek bizonyságára álljon itt ez a kis bevezető történet: Űrnapján oltárokat állítottak fel, amint az már szokásos. Az oltárokon a megkötözött Krisztus képe. A csíkszeredai rendőrség ugy vélte, hogy a megkötözött, hét sebtől vérző Krisztus a csiki népet szimbolizálja, melynek kezei összekötözve, teste megsebzett Az ünnapnap áhítatát mord rendőri beavatkozással csúfították meg s alig lehetett őket* meggyőzni, hogy Krisztus 1900. éveknek előtte valóbán végigjárta azt a kálváriát, melyet — 1900. éveknek utána — a csiki hatóság a csiki nép szimbólumának hisz. Nem akarunk nemzeti sérelmeket felsorakoztatni — panaszolták Grózónak. — De olyan sérelmek következnek itt, melyek a büntető törvényeket érintik, és feltétlenül alkalmasak arra, hogy agyonterrorizáljanak egy egész megyét. Ugy illik, hogy a fejénél kezdjük. Csikországnak Vasú Sándor a prefektusa. Aránylag fiatal ember, igen jovális. Jellemzésül álljon itt mindjárt az első eset. Több szeszkitnéró a közelmúltban a csíkszeredai pénzügyigazgatóságtól végzési kapott, amelyben itaimérési jogukat egyszerűen megvonják. Illetve nem is olyan egyszerűen, mint az indokolás és a dolgok háttere bizonyítja : 2244—1921. II. Fülöp Jolán Saninartin. A főispán ur folyó évi május hó 10-én kelt 33—1921. számú felhívása alapján elvonja a pénzüqyigazga'óság Fülöp* Jolán sanmartoni 18922—1920. számú korlátlan kimérési engedélyét azon okból, mert engedélyes férje,Eróss Béla fenti számú főispáni megkeresés szerint, államellenes összejöveteleket tart a korcsmában. Az italmérés azonníil beszüntetendő, az engedély és a vizsgálati iratok a pénzügyőrségnek az engedély törlése céljából áiadandók. Ezen határozat ellen fellebbezésnek helye nincs ... slb. Az ital mérési engedélyek bevonásának hátterében az a mézteien igazság áll, hogy a prefektus öccse társa lett egy Szántó Ernő nevü ital kimérőnek s igy hasznára van, ha a konkurrencia megszűnik. De azt is hangosan beszélik, hogy a prefektus ur öccse strohmann csupán. Más 1 Csikmegye székelysége II. József alatt hősiességének jutalmául mintegy hatvanezer hold havast kapott ajándékul. Ez az „első székely granicsárezred" vagyona volt és mint vármegyei magánjavakat kezelték eleddig. A magánjavak kezelésének törvényei vannak és ezek három fórumot állapítanak meg: az igazgatóságot, az igazgató-tanácsot és a közgyűlést. A prefektus egyszerűen elvonta a közgyűlési jogot és ennek hatáskörét önhatalmúlag magára, ruházta. Ez még csak formai sérelem volna, bár igen fontos és mélyreható, azonban következményeiben már igen súlyos dologgá minősül. Vállalják annak bizonyítását ugyanis, hogy Vasú Sándor dr. prefektus a közgyűlés hatáskörének jogtalan birtoklását arra használta fel, hogy a csiki magánvagyonnal kapcsolatos szerződések stb. megkötéséért, meghosszabbításáért százezreket követelt magának az érdekelt felektől. Egészen természetes, hogy a prefektus péidája ragadós, volt. Akár a csikmegyei magánjavaknál a prefektus — az egyes községek közbirtokossági vagyonánál a főszolgabirák ragadták magukhoz az elnöklés jogát, jóllehet, erre semmiféle jogcímük nem volt. Igy az évszázados, nemestörvényü székely vagyonközösségek régi jogi ereje megbomlott és az agrárreformnak „szempontos" végrehajtása hiányzott csak, hogy ez rátegye a koronát az állagotokra. A Gróza dr. miniszter előtt megjelent felcsiki tizenöt község küldöttségének vezetője panaszolta jajos szóval: — Ha ezeket az intézkedéseket nézzük, szinte lehetetlen attól a gondolattól szabadulni, hogy itt szántszándékkal ki akarják húzni a földet a csiki székelység lábai alól. Mi békességes testvériességben éltünk itt székelyek, csángók, románok, amig nem jött az agrártörvény és felbolygatta békénket. Ennek bizonysága maga a felcsiki eset. Tizenöt község közvagyonáról van itt szó. Az agrárbizottság határozatot hozott, amely szerint minden község megtartja közvagyonának azt a részét, melyet azelőtt is maga használt és nem adott bérbe. Ezt a határozatot az agrárbizottság változtatta meg és pedig ugy, hogy elvette a közvagyonból azokat a ré szeket is, melyet a közbirtokosság maga használt. Havasi legelő nélkül maradt tehát a székelység marhaállománya és igy természetes, hogy megkezdődött a torzsalkodás. Kezükben kétféle végzés: nem tudták, melyikhez tartsák magukat. A főszolgabíró azoknak fogta a pártját, akik neki tetszettek s bizony ennek nyomatékot is adott, mert a főszolgabírói beavatkozás — vagy éppen be nem avatkozás — nem egy esetben jelentett bevert fejeket és összetört tagokat (Folytatása következik.)
