Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-19 / 133. szám

Békéscsaba, 1921. junius 28 1. Vasárnap 11. évfolyam 139. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szain A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona 3 Harmadik országos nagygyűlé­sét tartja a Magyar Országos Véderő Egyesület Budapesten. Ez a tény nemcsak egyszerű közgyűlését je­lenti egy egyesületnek, hanem jelen­tenie kell megnyilatkozását, hitvallá­sát az ország legjobb magyarjainak. A Move az lesz lassan, aminek ter­vezve volt: az egész gerinces ma­gyarság hazátvédő egyesülése. Mikor 1918-ban elhangzotta „nem akarok katonát látni" becstelen ki­jelentése s ezzel a csőcselék kezébe került a magyar katona kezéből ki­csavart fegyver, megszületett a gon­dolat, mely a Move-t megteremtette. Apró, bizalmas körök — leginkább egy budapesti belvárosi kávéházban suttogva építgették azt a szervezetet, amely ma egyik jelentős és feltét­lenül vezetésre hivatott társadalmi egyesülete a magyarságnak. A mostani gyűlés bizonyságot tett róla, hogy a Move még mindég a fejlődés utján halad s még sok ön­zetlen munkára van szükség, amig célját eléri és tényleg osztatlanul* magában egyesíti a magyarságot, minden értékes elemet, az újjáépítés, a nemzetfentartás óriási munkájára. Meg kell tehát szívelni minden­kinek, akit hivatottsága vagy sorsa irányító szereppel bizott meg, azo­kat a szavakat, melyekkel Gömbös Gyula az országos nagygyűlést meg­nyitotta : — A MOVE azért alakult meg, mert éreztük, hogy a magyarságnak egy csillaga lehet: a keresztény Ma­gyarország és egy hitvallása: a ke­resztény magyarság. Fölismertük, hogy a keresztény magyarságért való harcban minden Keresztény magyar nak egy táborban van a helye. Ép­pen azért menni fogunk minden aka­dály dacára a cél felé, melyet kitüz­tünk és megyünk azon az uton, melyet kijelöltünk, a keresztény Ma­gyarország újjáépítésének utján. Ma táncoló, kávézó egyesületekre ebben az országban szükség nincs, hanem dolgozó egyesületekre, melyekkel ki­fejtsük azt az erőt, mely a keresz­tény Magyarország felépítéséhez szük­séges. Itt célkitűzés és nem megalku­vás van. Ellenségeink a zsidók, el­lenségeink a szabadkőművesek, ellen­ségeink mindazok, kik a keresztény Magyarország föltámadásában saját érdekeik veszélyeztetését látják, ellen­ségeink mindazok, kik most is kis­hitüséget, széthúzást, gyűlölködést akarnak elvetni. Nekünk nem lehet föladatunk kicsinyes módon meg­hunyászkodni, visszariadni a táma­dásoktól, mi valamennyien fogadal­mat tettünk, hogy álljuk a harcot mindaddig, amig célunkat el nem érjük ! Gömbös szavai programmot adnak, irányt szabnak s különösen a vidéki szervezetek vezetőinek könyitik meg a helyzetét. Rá kell térni a meg­jelölt útra, dolgozni kell a kijelölt irányban, önzetlenül és iankadatlan kitartással. Csüggedni nem szabad, mert csak igy érhetjük el a célt, hogy a Move tényleg egyesítsen magába minden konstruktív erőt s betölthesse gyönyörű hivatását, cb. Qsres összeOíkozés üyergyÉon magyarok és oláh Békéscsaba, junius 18. Egy gyertyószentmiklósi távirati tudósításunk borzalmas harcról szá­mol be, amely Gyergyószárhegy községben a magyar lakosság és a szolgálattevő oláh katonák között fejlődött ki és amelynek mindkét részről több áldozata volt. Gyergyószentmiklósról kapott táv­irati tudósításunk a következőket mondja el: A gyergyói síkság rétjeiről s a havasi, erdei legelőkről nagy meny­nyiségü szénát szállítanak a román kir. hadsereg részére. A szárhegyi vasúti állomáson mintegy öt-hat­száz waggon széna áll, amit egy Weisz nevü hadseregszállitó rakatott fel. Két kocsi kigyulladt éá aszéna­tüz nagy füstfelhőt ontott a falu felé. A szárazságban szénagyüjlés idején veszedelmes azon a vidéken minden kis tűz, ahol a zsindeles­ház sorai zsúfoltan állanak egymás mellett. A faházak dolgos lakói kö­zött nagy szolidaritás fejlődött ki s minden kis tűzesetnél óvatosan vé­dik a falut. Amikor a vasúti állomástól a falu felé verte a szél a füstöt, attól tar­tottak, hogy az állomáson felhal­mozott rengeteg mennyiségű széna tüzet fog, aztán nem lehet megmen­teni, ha idején nem lokalizálják. Az állomás közelében van a tűzveszé­lyes fürészgyártelep, azért is aggód­tak, de aggódtak az egész faluért. Gyorsan előszedték a fecskendőket s a férfi lakosság összeverődött tűz­isauaanoiMWNBi Német-Osehország csatlakozási mozgalma (Bécs, jun. 18.) Prágai jelentés szerint a csehországi németek köré­ben nagyarányú nyilt mozgalom in­dult meg a Németországhoz való csatlakozás érdekében. A mozga­lomnak Északmorvaországban is ta­laja van. Angolok i€attovitz előtt (Varsó, junius 18.) Felsősziléziá­ban a szövetséges csapatok nagy gyorsasággal nyomulnak előre. Az angol osztagok a tegnapi nap fo­lyamán 7 várost foglaltak el és Kattovitz elé érkeztek. Kétségbeesett harc a tűzoltásnál. Hobbanógulyó roncsolta szét eg? magyar gazdn fejét oltósága Zakariás főjegyző vezetésé­vel és három fecskendővel vonult ki. A szénatüz oltása nehéz munkát ad. A szénás vasúti kocsik mellett katonai őrség állott: két tiszt, egy őrmester és tizenhárom katona. A tűzoltást vezető szárhegyiek és a katonák között szóváltás keletkezett, amiből súlyos összetűzés és véres tettlegesség fejlődött ki. A távirati jelentés szerint az összeütközésnek az volt az oka, hogy a szárhegyi főbiró felszólította a katonákat, se­gítsenek az oitás munkájában, ami­vel a katonai kincstár tu.ajdonát mentik meg. A szóváltásból kifo­lyólag az egyik tiszt Zakariás fő­jegyzőt és a százhegyik főbíróját arcul ütötte, majd kardjával mind­kettőt megsebesiteite. A főbírót az egyik katona fegyverrel ugy főbe ütötte, hogy a fegyvere két darabbá tört. Egy Ferencz Albert nevü föidmivest lövés taiálta, a mely borzalmas sebet ejtett rajta, Valószínűleg robbanó golyó érte, ami a fejét ösz­szeroncsolta. Álía leszakadt, nyelve és szája összeroncso­lódott. Még életben volt, ami­kor a vértócsából felszed­ték, de már akkor haldoklott. Aztán a távirat igy folytatja és ezzel végzi be: — A községben és a vidéken óriási az izgatottság. Szárhegy lakói falujukat akarták megmenteni, a támadásra okot nem adtak. Lengyel-román kereske­delmi tárgyalások {Varsó, junius 18.) A ler.gyel-ro­mán kereskedelmi tárgyalások már befejezéshez közelednek. Még csak a román kikötők közös használata ügyében nem történt megállapodás. Verekedés a német szocialista-párt elnöki tanácsának ülésén (Berlin, jun. 18.) A német szo­cialista pártok egységes elnöki ta­nácsa'tegnap ülést tartott, amelyen Mittermann kommunista képviselő egyik felszólalása nyomán vereke­dés támndt. Rz ülésnek a botrány véget vetett. Presbiteri gyűlés A békéscsabai ág. h. ev. egyház képviselőtestüleie f. hó 18-án igen népes rendkívüli gyűlést tartott Kö­rösi László egyházközségi felügyelő elnöklete alatt, melynek fő tárgya az Apponyi-gerendási iskola építé­sének ügye voit. Apponyi-Gerendáson sok evan­getikus család lakik, akiknek régi vágyuk, hogy evangelikus iskolát kapjanak. Az egyházat már régen kérik annak felállítására. Nincs is semmi elvi akadálya az iskola felépí­tésének, sőt az egyház már pályáza­tot is irt ki az építési munkálatokra. A beérkezett pályázatokat a hét elején tárgyalta le a gazdabizott­ság, melynek jelentését Knyihdr Ká­roly lelkész terjesztette a képviselő testület elé. E szerint az 5 tagu szakbizottság megállapította, hogy az építő munkára Klenk és Kazár, a faany.tg szállításra Lőwy Albert, a cserépszállitásra Such és Wagner cég tette a legolcsóbb ajánlatot. A bizottság mégis azt ajánlja, hogy halasszák ei az építkezést legalább egy évre. Akkora eldűl Gerendás elszakadásának a kérdése s való­színűleg olcsóbb lesz az építkezés. A gazdabizottság indítványa fe­lett nagy vita indult meg. Többen sürgették az iskola azonnali felépí­tését, hivatkozván agerendási evan­gélikusok nagy elhagyottságára.Évek óta csak igéril^ az iskolát, építsék fel végre — kérték különösen a gerendásiak — s kijelentették, hogy a költség kímélése céljából hajlan­dók ingyen fuvart szolgáltatni az anyag kivitelhez. A többség azonban a halasztás mellett volt, különösen Szeberényi Gusztáv lelkész ama felvilágosító szavai után, mely szerint nem le­hetne az iskolát felépíteni anélkül, hogy az egyház ne lenne kénytelen nagyobb kölcsönt felvenni. Végre is Korosi felügyelő indít­ványára abban állapodott meg a presbitérium, hogy az iskola felépí­tését egyelőre elhalasztják a drága­ság miatt, de a gerendásiak ügyét szivén viseli az egyház s mihelyt a viszonyok javulnak, felépiti az any­nyira szükséges iskolát. Addig is felszólítják a gerendási híveket, ke­ressenek egy bérbevehető helyiséget, ahol legalább ideiglenesen elhelyez­hető volna az iskola, melynek fenn­tartását az egyház készséggel vál­lalja Ha pedig ez sem volna keresztül­vihető, akkor legalább a vallás tanítá­sáról keil gondoskodnia azegyháznak. A szarvasi Luther-árvaház felava­tására, mely folyó hó 19-én lesz dr. Raffay Sándor püspök jelenlé­tében, Knyihdr Károly lelkészt és Zahorán János gondnokot küldte ki az egyház, az árvaházra pedig 4000 koronát adományozott. A medgyesegyházi bérlők kérvé­nyének tárgyalását a gazdabizottságra bizta a presbitérium.

Next

/
Oldalképek
Tartalom