Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-12 / 127. szám

Békéscsaba, 1921. junius 12. Vasárnap Szerkesztőség es kiadóhivatal : Békéscsabán, Szent István-tér 18. szam A szerkesztőség telefon száma: 60 Fisg$g etilen keresztény politikai napilap ohmmm Előfizetési árak: !'.o v hóra 35 K, negyedevre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 k^rons a A kereskedelemügyi miniszter minap mondott beszédében egy nagyfontosságú kijelentést tett. Azt mondotta, hogy a munkabérek csökkentéséről egyelőre még szó sem lehet. A kormány tehát azon az állásponton van, hogy fenntartattja a mai munkabéreket mindaddig, mig jelentékeny olcsóbbodás nem lesz észlelhető az egész vonalon. Nagyon jól esik hallanunk hivatalos tényező ajkáról, minisztertől ezeket a szavakat, mely ujabb bizonyítéka annak, hogy a mai kormányzat nem ellensége a munkásságnak, hanem jó barátja. Nagy hiba volt eddig is, hogy nagyon keveset törődött az államhatalom a munkássággal. Azaz, hogy talán törődött is, de nem hangoztatta azt. Így a munkásság megint arrafelé hajlott, ahol ugyan még a semminél is kevesebbet tesznek érdekében, de legalább nagy hangon beszélnek róluk. Világos, hogy a munkáskérdés egyik legfontosabb elintézendő ügye minden államnak. Az is nyilvánvaló, hogy ennek mérlegelése és tanulmányozása alól nem akarta kivonni magát a mai kormányzat sem. Hiszen a keresztény gondolat magában rejti azt a kötelezettséget, melyet ez eszme képviselőinek érezniök kell a kisemberekkel szemben. De mert a kormánynak munkásprogrammja nem azonos a nemzetközi szociáldemokrácia vezéreiveivel, szeretik ugy feltüntetni a mai egész irányzatot, mint munkásellenest. Nem kell bővebben magyarázni, hogy honnan fuj a szél. Mindenki tudja, hogy kik azok, akik évtizedek óta igyekeznek elhitetni az emberekkel, hogy munkáskérdést jól kezelni csak faji és nemzetközi alapon lehet. Hegyeshalmy miniszttr egyetlen mondata megcáfolta azt a vádat, mely a keresztény-nemzeti irányzat ellen ezen a téren nyiltan és burkoltan annyiszor elhangzik. Nem beszélt a munkásnyomorról, nem szónokolt a népfenségről, nem tett ragyogó Ígéreteket, hanem egyszerűen kijelentette, hogy nem engedi leszállítani a munkabéreket. És ez — ugy gondolom — több, nagyobb jótétemény a munkásság számára, mint az általános titkos hangoztatása és egyéb frázisok, melyek csak lelkesítenek, felizgatnak, de a gyomrot üresen hagyják. Nagyon korszerű a kereskedelemügyi miniszter felfogása és nagyon fontos, hogy ezt kifejezésre juttatta. Mert már is láttunk törekvéseket — és pedig nem keresztény egyéneknél és intézményeknél — amelyek a legelső olcsóbbodási hullám izlelésénél munkabércsökkentésről álmodoztak, vagy eszközöltek is ilyeneket. Pedig a helyes, az egyedüli helyes felfogás az, hogy ha általános lesz is az olcsóbbodás, a mai munkabéreket s tisztviselői fizetéseket még jóidéig fenn kell tartani. Csak igy lehet elérni azt, hogy a hét év alatt teljesen lerongyolódott munkás és tisztviselöosztály lélegzethez jusson s legalább némi ruhaneműt szerezhessen be. Hiszen évek óta minden keresményük a megélhetésre is csak alig volt elégséges. Ha majd aztán újra jó ruhája, cipője lesz a munkásnak, tisztviselőnek és családjának, ha pótolni tudta elnyűtt bútorait, akkor ezen a téren is lehet majd beszélni olcsósági hullámról. De addig nem. Ezt kivánja a komoly, nem han gos, de annál megértőbb, a kisembereket nem izgató, de velük együttérző szociálpolitika. 9z orosz szovjetpolitikát megváltoztatták Lenin jegyzéke Amerikához Washington, junius 11. Szovjetoroszország Lenin aláírásával jegyzéket intézett az Egyesült Államokhoz, amelyben közli, hogy Oroszország politikájában kénytelen volt a szovjetkormány alapvető módosításokat tenni. Elfogadták a költségvetést Hegedűs pénzügyminiszter beszéde az uj magyar pénzről — Interpellációk Budapest, junius 11. Kenéz Béla alelnök délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. Harmadszori olvasásban elfogadták az 1920-21. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, melyet kihirdetés végett a kormányzóhoz terjesztenek fel. Elhatározza a Ház, hogy a legközelebbi ülést junius 14-én tartja s annak napirendjére a kolozsvári és pozsonyi egyetem elhelyezéséről, a szabadalmi hivatal elnöke, alelnöke és bíráinak státuszrendezéséről, a magyar államadósságok és államjegyek kibocsátásának ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatokat tűzi ki. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter válaszol Paczek Qéza interpellációjára, mely a pénzkicserélés módozatairól és a hamis bélyegzésü bankjegyeket illetőleg rendelet kiadásáról szólt. A nagy címletek kicserélése levonás nélkül történt meg és fennakadás nélkül sikerült lebonyolítani. Ezekből a 10000 és 1000 koronás címletekből beváltásra került 11 milliárd és 200 millió korona. Most a 100 koronás bankjegyek kicserélésére kerül a sor. Julius hó 4-ére az önálló magyar jegyintézet is megkezdheti működését. Koronánk javulása tart. Eddig még nem érte el belső tényleges értékét. Schandl Károly interpellálja a kor' mányt a szegedi háromszög kiürítése érdekében. Egyes szerb közegek azt a hirt terjesztik, hogy a szóban levő terület végleg a szerbek birtokában marad. A kormány legfőbb feladata, hogy siettesse ennek a területnek a kiürítését. Területeinkről soha sem mondunk le és a természetes déli határnak a Dunát tekintjük. Szeged volt a délvidék kulturális központja, amelytől elzárták területeit. Ezután előterjesztette több pontból álló interpellációját. Somogyi István a megszállott területeken levő magyar birtokosok zaklatása ügyében interpellál. Védelmet követel, ha kell, retorzió utján. Pálffy Dániel: Az egyes államépítészeti hivatalok a pályázatok beadására olyan rövid határidőt tűznek, hogy lehetetlen betartani. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter intézkedni fog. Lingauer Albin a cenzúra megszüntetését követeli. Hol lesz a kommunista központ {Prága junius 11.) Most folynak a tanácskozások Moszkvában a III. Iniernacionale központjának elhelyezéséről. A legtöbb szavazat Prágára esett s csak kevesen kívánták Párisban vagy Bécsben elhelyezni a kommunisták központját. ü francia sajtó Magyarország mellett (Páris, junius 11.) A napilapok még mindig a magyar kérdést tárgyalják és érezhetően közelednek a magyar állásponthoz. A Liberté mai vezércikkében oda konkludál, hogy közvetlenül Franciaország érdekeit sérti az, .ha Nyugatmagyarország területével is növekednék annak az Ausztriának a területe, amelynek minden vágya az, hogy mielőbb Németországhoz csatlakozzék. Clemenceau lapjában, a Homme Libre-ben Lautier, miután francia udvariassággal foglalkozik a múlttal magyar vonatkozásban, a következőket irja : Ha a régi Magyarországból learnputáltak olyan részeket, melyeken szövetségeseink laknak, azt megértem. Ez a háborús sors. De hogy csökkentsék Magyarország megmaradt területét csak azért, hogy nagyobbítsák az osztrák németséget, mely mindig Berlin szavára hallgatott, az egyenesen ijesztő. Tegyük fel, hogy Magyarország ellenáll és megtagadja Nyugatmagyarország átadását. Akkor talán francia katonákat küldünk oda s ugy biztositjak Németország megnagyobbodását ? Bolsevisták támadják az oláh határt (Bukarest, junius 11.) Bolsevista bandák, a vörös hadsereg osztagai, megkísérelték, hogy a Dnyeszteren átkeljenek. A román határvédő csapatok az átkelési kísérletet megakadályozták és a támadókat visszaverték. A kényszerkölcsönök beváltása (Budapest, junius 11.) Dr. Schóber Béla pénzügyminisztériumi államtitkár nyilatkozott a bankjegy lebélyegzéseknél visszatartott állami kényszerkölcsönök sorsáról. Az 1000 koronán alóli pénztári elismervényeket be fogják váltani, mig az 1000 koronán felülieket állami nyeremény kötvényekre cserélik ki. Aranyat kaptak a csehek (Prága, junius 11.) Az OsztrákMagyar Bank likvidálásával kapcsolatban az esedékes 15 millió koronát ma Prágába szállították. Tiltakoznak és ünnepelnek a forradalom vitézei (Budapest, junius 11.) A Polgárok és munkások szövetsége ülést tar tott, amelyen tiltakoztak az ellen, hogy Bárczy István beszámolójának a Tattersalban való megtartását a rendőrség nem engedélyezte. Ugyanekkor üdvözölték Drózdyt felmentése alkalmából.