Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-09 / 124. szám

2 Körö&vitíék Békcscsűba, 1921. junius 9. GONDOLATOK * * * A magyarság védelme. Feláll pedig Bródy honatya, a terézvárosi fajtiszta demokrata és — védelmezi a magyar állampolgárokat az idegenekkei szemben. Szomorú volna, ha a magyarság védelme a demokratákra várna s igy furcsán hangzottak Bródy ur nagyhangú kijelentései is. De ahogy figyelemmel olvassuk nemzetgyűlési beszédét, egyszerre világosság gyul elménkben. Bródy ur azokat védi, azoknak követel jogokat, akik már 10 éve magyar állampolgárok! Helyben vagyunk. Nem a magyarságért fáj bus feje Bródynak, hanem hitsorsaiért, akik „10 éve állampolgárok". Itt megint nem vagyunk Bródyval egy véleményen. Inkább tiz Stead angol ezredesnek adok egy napi itttartózkodás után jogokat és előnyöket, mert ő becsületes hü fia lesz uj hazájának, mint adjak a „10 éve magyar állampolgárinak, aki holnap megtagadja magyarságát, ha az üzlet ugy kivánja. * A hadifoglyok hazahozatala olyan kérdés, amely méltán foglalkoztatja az egész ország közvéleményét. Ismeretes, hogy az oroszországi szovjet a hadifoglyokat az itt letartóztatott és elitélt kommunisták ellenében hazabocsájtaná. Nagyon sokan vannak azon a véleményem, hogy a cserét meg kell csinálni. Most aztán egy szellemes főszolgabíró igen érdekes eszmét adott a kicserélésre vonatkozólag. Ajánlja, hogy ne csak az elitélt kommunistákat adjuk ki, hanem szólítsanak fel mindenkit, aki nincs megelégedve az itthoni állapotokkal s visszasírja a proletárdiktatúrát, hogy csatlakozzék a kiadandó kommunistákhoz. Az állam vigye el s táplálja ezeket a kivándorlókat a kicserélés helyéig, hogy annál könnyebben rászánhassák magukat a nagy útra. Nagyon jó gondolat. Milyen szépen, milyen békésen megszabadulnánk sok szájas polgártársunktól, akik egyebet sem tesznek, mint szidják a mai irányzatot! Lámlám! Odaát az Eldorádó, szabadság, népjog, egyenlőség, proletárbecsület stb. hazája kecsegtet. Menjetek hát kedves liberális, kommunista, destruktív, kurzuszsidó elvtársak — mi jósziwel búcsúznánk tőletek, sőt mi több, még hálásak is volnánk, mert helyettetek csak jobb hazafiakat kap- j hatnánk Oroszországban 6 éve szenvedő j testvéreinkben. * A piac. A városházán hatalmas j vihart támasztott a piaci szabály- i rendelet tárgyalásánál az a jámbor j óhajtás, hogy védjék meg a sze- ; gény nemtermelő vásárlókat a vi- J szonteladók konkurenciájától. A for- \ galom szabadsága volt a jelszó és i sikerült is leszavazni a tanácsot hat egész szóval; bizony ugy látszik, j csak a kivételes polgárság az édes gyerek. A többi mostoha. Éppen ezért hisszük, hogy nem sok értelme lesz ez Írásunknak, mégis szóvá tesszük, hogy ami a Szent Istvántéren nem szabad, miért szabad a Hunyadi-téren1 Itt ez egész tér szabadon áll, de a gyalogjárót teljesen elfoglalják az árusok az élő baromfival. Hát a háztulajdonosok és itt lakók nem egyenjogú polgárok? Hogyan szegezhet valaki jogot arra, hogy hetenként két délelőtt teljesen elzárja-más adófizetőnek a lakása bejáratát ? A gyalogjárót teljesen szabadon kell hagyni s tessék az úttesten piacot tartani! Bertner vcrföjct hiuezettéli nem sédekezlh többé — A Tisza-per mai tá Budapest, junius 8. A Tisza-per tárgyalásának mai napján folytattak Heltai Viktor vallomási jegyzőkönyvének felolvasását. Elmondja, hogy Friedrichchel jó barátságban volt. Majd a bécsi „Ember" c. lapból olvasnak fel szemelvényeket, hol Heltai nyíltan bevallja, hogy saját maga és emberei megmentése és az akkori kormány kompromittálása miatt tette a vallomást. Nádaskay István csendőrfőhadnagy vallomását olvassák föl. Őt Gertner a román megszállás alatt egy szakasz román katonával elfogatta és a Hadik laktanyába vitte, ahol ütlegelték és megkínozták. Dr. Földvári védő tiltakozik a vallomás felolvasása ellen, mert nem tartozik a Tisza-perhez. Az elnök intézkedését törvénybe ütközőnek jelenti ki. Elnök rendreutasítja. Földvári fenntartja kijelentését, mire a bíróság visszavonul és rövid tanácskozás után elnök kihirdeti, hogy a biróság Földvári védőt a tárgyalásról kirekeszti. Földvári: Csak az erőszaknak engedek ! Elnök utasit egy csendőrt, hogy Földvárit távolítsa el a teremből, mire a védő távozik. Gertner indulatosan tiltakozik védője eltávolítása miatt, mire az elnök kivezetteti. A védők kérik, hogy a biróság vonja vissza határozatát, de ez nem történik meg. Sós Ferenc MÁV. felügyelő vallja, hogy Heltai és Fényes hozták a hirt a keleti pályaudvarra, hogy Tiszát megölték. Fényes erre kijelenti, hogy tovább nem védekezik, ez volt az utolsó szó, amit mond. Dr. Kalmár Simon a gyilkosság után 2 héttel együtt utazott Fényessel. Azt nem emiitette, hogy ismeri a gyilkosokat. Kovács Gyula magánhivatalnoknak tavaly januárban Bécsben Halmi József ujságiró egy levelet adott át Halmi Gábor részére. A levelet a határon felbontották. A címzett emiatt nem vette át. A levélben Friedrichet befeketítették. Emiatt neki kellemetlenségei is voltak. A tárgyalást holnap folylatják. „Hiszek egy Istenben, hiszek Hiszek egy isteni örök Hiszek Magyarország Ámen." Gazdái? iskolája A jövő gazdanemzedék iskolájának kérdését már több oldalról megvilágította a „Körösvidék" és a nemzetgyűlésben is szóba került ez a nagyfontosságú ügy. Szerencsétlen, agyonnyomoritott Hazánk azonban ma van a legkétségbeejtőbb helyzetben, a mezőgazdasági többtermelés tehát sokkal sürgősebb ügy, semhogy avval várni lehetne addig, amig a jövő nemzedék gazdáinak iskolái nagyobb általános szakképzettségű gazdákat nevelnek és ezek veszik át a gazdaságok vezetését. Ehez még ha a gazdák iskolái már a jövő tanévben mind megnyílnának is, a legkedvezőbb esetben is legkevesebb, 10 évre van szükség. Ez sokkal nagyobb idő, semhogy ezt az ország súlyos gazdasági helyzete kivárni tudná s addig ölbetett kezekkel várhatnánk meg az uj gazdanemzedék felnövését. De ha megelégednénk azzal, hogy a gazdagyermekek iskoláztatásával nagyobb szakképzettségű gazdák nevelését tettük lehetővé, ezzel még korántsem biztosítottuk, hogy ez az iskolákban nyújtott magasabb szakképzettség éreztetni is fogja hatását annyi év multán, amikor a mai' gazdagyermekek önálló gazdákká lesznek. Mert ne felejtsük el, hogy az iskola végeztétől az önállóság eléréséig a gazdalegény szülei gazdaságában fog dolgozni. És el lehet-e képzelni azt, hogy a gazdaszülő hallgasson legényfia tudományára és ne egyenesen ő, a tapasztalatokban mindenesetre gazdagabb, de szaktudásban gyakran elmaradottabb akarja oktatni fiait a földmüvelés mesterségére? És az iskoláztatásnál előreláthatólag hoszszabb ideig tartó együttdolgozás ideje alatt nem fog-e nagyobb hatást gyakorolni gyermekére az apa gyakran hibás oktatása, az iskola tanításánál, ami évek hosszú során át úgyis mindinkább elhomályosodik a fiatalok lelkében. Az iskolából hozott tudást az apai tekintély súlyával hangoztatott az a szokásos kijelentés, hogy „jobban tudom én azt, az öregapám is igy csinálta" a legnagyobb mértékben veszélyezteti és a szülő kisebb szakképzettsége az iskoláztatással nyújtott nagyobb szakképzettség minden remélt eredményét kétségessé teszi. Minden foglalkozási ág közül talán éppen a mezőgazdasági legkonzervatívabb, leginkább ragaszkodik a megszokotthoz és minden ujitást avval intéz el, hogy „legjobb gazda az idő" és „ha az időjárás nem kedvező, úgyis hiába minden igyekezet." Ezek az okok teszik parancsoló szükségességgé, hogy ne csak a jövő gazdanemzedék alaposabb szakoktatásának kérdésével foglalkozzunk, hanem minél sürgősebben hozzuk napirendre a már önállóan gazdálkodók szakképzettségének emelését is. Meg kell keresni és meg kell találni a módot arra, hogy meggyőzzük gazdáinkat a tudás kézzelfogható előnyeiről és arról, hogy még korántsem tudnak mindent, de még eleget sem ahhoz, hogy gazdaságuk minden lehető ágát a legjövedelmezőbben művelhessék, hogy földjük termő erejét a legjobban, de egyszersmint leggazdaságosabban kihasználják. A nagykorúak ismereteinek gyarapítására a legalkalmasabb és legszokásosabb mód, az önképzés, az olvasás. Ezt a módot azonban aligha alkalmazhatjuk sikerrel a gazdaközönségnél. Hogy miért nem, annak ezer és egy oka van. Ezek között nem utolsó az a nagyfokú bizalmatlanság, amellyel a könyvekben Írottakkal szemben viseltetnek, abból indulva ki, hogy aki ir, az nem gazda, nem érthet tehát jobban a gazdasági dolgokhoz, mint ők, akik egész életüket a földmivelésben töltötték. De a másik nem kevésbbé általános oka, hogy gazdáink nem szeretnek olvasni, annyira nem, hogy nem csak szakkönyveket, de még újságot is csak elenyésző kis százalékuk vesz kézbe. Az önképzésnek ettől a módjától tehát semmi eredményt sem várhatunk. M^rad a másik mód, az ismeretek kölcsönös kicserélése élőszóval és a harmadik a szemléltető, a tapasztalatokon alapuló önképzés. A felnőtt gazdák szakképzésére csakis ezt a két módot tartjuk eredményesen felhasználhatónak. Hogy az ismeretek kölcsönös kicserélése élőszóval kiterjedtebb arányban megtörténhessen,, arra a legjobb alkalom az egyesületi élet, a meglévő legalkalmasabb intézmény a Kisgazdák Egylete. A Kisgazdák Egyletében ezt az önképzést nagymértékben elő lehetne segíteni szakelőadásokkal, amelyek vasárnaponkint mindig az alkalomszerű gazdasági kérdésekről volnának tarthatók. Ennek megvalósítására felhívjuk a Kisgazdaegylet és a Gazdasági Egyesület figyelmét. A gyakorlati önképzés mintagazdaságok felállításával volna legcélszerűbben megvalósítható, amiről más alkalommal fogunk szólani. Kisgazdák 1 Lássátok be végre, hogy a tanulás nemcsak a Hazának, de elsösorben saját magatoknak nagyon is kifizetődő érdeke. Ne riadjatok vissza, ha kell, áldozatoktól sem, hogy a földmivelés tudományát minél alaposabban megtanulni alkalmatok legyen és ne felejtsétek el soha sem, hogy a közmondás szerint is „a jó pap holtig tanu!" ! Életbelépett a magyarosztrák kompenzációs szerződés (Budapest, junius 8.) Az egy hónapra kötött ideiglenes gazdasági szerződés Ausztriával életbe lépett. Az egyezmény szerint 50,000 hliter bort, 1250 hl. sört, 5000 waggon gyümölcsöt és zöldfőzeléket, 1000 darab vágómarhát s 5 waggon szalámit szállítunk és többek között rotációs papirt kapunk. A kormány tervei Hegedűs Lóránt ma egy ujságiró előtt a következőket jelentette ki: A költségvetés vitája során beterjesztjük a kisgazdaminiszterium és a közélelmezési minisztérium megszüntetéséről szóló javaslatot. Ezután az államadósságok vagyonváltságáról és a kisüstről szóló jelentésekre kerül a sor. A forgalmi adóról szóló törvényjavaslatra is sor kerül. Az őrlési forgalom adójára csak akkor kerül a sor, ha a malmok nem bírnak eleget tenni kötelességüknek. Öröm Baranyában , (Pécs, junius 8.) Baranyában és a megszállott területeken nagy őrömet keltett az ántánt elhatározása, hogy a trianoni béke ratifikálasa után a szerbek visszavonulnak. Ezzel szemben a kommunisták a legképtelenebb izgatást fejtik ki, hogy a megszállást meghosszabbithassák. Ebben különösen előljár a Munkás cimü pécsi lap. Mi van ma ? 1921. junius 9., csütörtök Róm. kath.: Primusz vt. Prot.: Félix. A nap kel reggel 4 óra 3 perckor, nyugszik 19 óra 56 (este 7-56) perckor A hold kél reggel 7 óra 41 perckor, nyugszik 22 óra 23 (este 10"23) pkor. Este 7 órakor: BIME dalárda összpróbája Este 9 órakor: Mozi előadás a Városi Színházban.