Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-05 / 121. szám

Körösvidék Békéscsaba, 1921. junius 1. GONDOLATOK * * * Jótékonyság. Az emberi lélek sajátos megnyilatkozása a mások bajának megértése és az az igyekvés, hogy szűkölködő, bajba jutott embertársunkon segítsünk: ezt nevezzük jótékonyságnak. A jótékonykodásnak vannak aztán formái. A legszebb az egyéni, titkos jótékonyság, mely a közvetlen segítséggel szárit fel sok könnyet. Ez nálunk ritka. Van reklámjótékonyság, mely a nyomtatott betű hatalmával hirdeti: nézzetek emberek, én adtam! S nem lelki szükségből, csak a tömegek tapsa kedvéért ad. Ez már sűrűbb jelenség és főleg a „.fajmagyar" demokraták között divatos. Van aztán, ami legjobban elterjedt jótékovyság, az intézményes, az egyesületek utján gyakorolt jótékonyság. Ha önzetlen, ugy ez is szép. Aki adja, ismeretlen marad, aki gyűjti nem tartja érdemnek, aki kiosztja: nem vár köszönetet, hisz nem jár érte, mert nem ö adja. Csak minden fillér oda jusson, ahova szánva van, akkor jótékonyság a jótékonyság. Minden lében kanál. Ezt a régi magyar mondást olyanokra szokás alkalmazni. akik olyanokba is beleütik az orrukat, amihez éppen semmi közük nincs és ezt teszik olyan nagyképű fontoskodással, mintha rajtuk, jelentéktelenségükön fordulna meg bizonyos esemény. Ezt annak az apropójából mondottuk el, hogy Az Est, a kis üldözött ártatlanság felöltötte legnagyobb képét és hosszasan cikkezik a budapesti józsefvárosi plébánia vezető papjának a megválasztásáról. Annak idején sok keserűséget okozott Budapest keresztény lakosságának, hogy a kegyurasági plébániák plébánosait — a demokrata közgyűlés választotta meg s igy került Hock János is a Józsefvárosba, kinek helye most betöltésre kerül. Ami azonban volt, az elmúlt. Ma Budapest keresztény és igazán semmi szüksége nincs arra, hogy pont a Rombach-utca és környékének hivatalos lapja lássa el jótanácsokkal a plébános-választást Illetőleg. Ne okvetetlenkedjék Miklós Klein Andor Ármin; a keresztény társadalom például soha sem fog azzal törődni, hogy ki lesz az óbudai főrabbi, vagy az erzsébetköruti sakter.. . * Rossz pénz — jő pénz ? Valamikor, a régi jó időkben, amikor a „rossz pénz" kifejezést átvitt értelemben használtuk csak, bizony sohsem gondoltunk volna arra, hogy valaha gondunk lesz akkor — ha lesz pénzünk. Akkor a gond az volt, ha estefelé hiányzott az a bizonyos ezüst forintos, amelyiknek a segítségével az árnyas ligetben pompásan elszórakoztunk, néha — ketten is ... És most ? Most rettenetes gondot okoz a pénz, ha van. Kezdődött a háborúban a II. kiadású 20 koronással, majd jöttek a fehér pénzek, a szovjet hamisitványok, a postapénz és kékpénz harca s mikor azt hittük, hogy tul vagyunk minden bajon, egyszerre jön a válogató mánia. Eleintén csak szórványosan fordult elő, ma már azonban járvány az, hogy az emberek válogatnak a pénzekben. Jó példával a város, a posta jár elöl, akik ezt a szerencsétlen 2 és fél centimeos koronákat vadonat uj pénzekben, sőt talán pengő pénzben szeretnék megkapni. Pedig bün, súlyos bűn pánikot előidézni az amúgy is bizalmatlan közönség között. Csonka Magyarország — nem ország, Amerika a zsidók bevándorlása ellen Amerikában uj bevándorlási törvényt alkottak, mely különös eréllyel óvja a „szabadság országát" a nem kívánatos elemek bevándorlása ellen. Hughes államtitkár a főmozgatója annak a gondolatnak, hogy akadályozzák meg az oroszok, a balkáni népek, az örmények, perzsák de mindenekfölött a zsidók bevándorlását. Különösen az indítja erre az erélyes intézkedésre, hogy a romániai rendőrhatóságok rendelet alapján minden olyan zsidót felmentenek a katonai szolgálat alól, aki Amerikába vándorol ki. Az amerikai zsidóság közt nagy a felzudulás. Hughes eljárását „a faji előitéletek kinövésének" mondják s azt hangoztatják, hogy a zsidók bevándorlása elé nem szabad akadályt görditeni, mert az igazság azt követeli, hogy a zsidóság, mint hazátlan elem, elsősorban kapjon otthont Amerikában. Az amerikai antiszemitizmusnak is az az oka, hogy az amerikai zsidóság körében nagyszámban vannak bolsevikiek és más forradalmárok. A mozgalom tehát ott sem a zsidó vallás ellen, hanem a zsidóság faji imperializmusa ellen irányul. Gazdák iskolája A trianoni békeszerződéssel rettenetesen megcsonkított Magyarország a bizonytalan ideig tartó átmeneti állapot óriási terheit csak ugy viselheti el, ha minden erejét megfeszíti, hogy a megmaradt országrész termőerejét a lehetőség legvégső határáig kimerítse. Ma, jobban mint valaha, elsősorban a földmivelésre vagyunk utalva, mert úgyszólván csak a termőföld maradt meg kezeink között, egyéb kincseinktől ellenben megfosztottak. Lzért kell mindenek felett nagy fontosságot tulajdonítani annak az értékes megmozdulásnak, amely a „Körösvidék" hasábjain megjelent ilyen cimü cikkekben nyilvánul. A föld is csak olyan mint minden más termelési eszköz. Aki tud vele bánni, az megsokszorozza hozadékát, aki ellenben nem ért a kezeléséhez, az még éhen is halhat mellette. Minél ügyesebben kezeli a munkás a gépet, annál többet tud rajta gyártani, minél jobban müveljük meg földünket, annál többet fog az teremni. Mint mindenben, ugy a földmivelésben is óriási érték a tudás, be kell hát látni mindenkinek, aki csak dolgozik a földdel, hogy saját boldogulását segíti elő, ha minél több, minél nagyobb tudást szerez arról, hogyan lehet a föld termő erejét legjobban hasznosítani. Amig ez a belátás nem születik meg kisgazdáinkban, addig a legszebb és legjobb iskola és tanterv sem vezethet célhoz. Szerintem tehát a gazdák iskolájának első alapfeltétele a kötelező oktatás. Éppen ezért, azt a kérdést, hogy milyen iskolában nyujtsuk az oktatást a gazdák gyermekeinek, csak a kötelező iskoláztatás kérdéseivel szoros kapcsolatban lehet megoldani. És itt van a legnagyobb nehézség. Tudjuk, hogy már az elemi oktatás kötelezővé tétele is milyen nagy áldozatokat igényelt az államtól s igy tudnunk kell, hogy a kötelező szakoktatás még nagyobb áldozatokat kiván. Ez fog tehát korlátokat szabni az oktatás fokának és itt fog kelleni megalkudni a lehetőségekkel. Ez a megalkuvás legkönnyebben ugy képzelhető el, ha a szakoktatást magába az elemi oktatásba kapcsoják be és nem magasabb fokú iskolákba, mert ilyen nagy terhet egyszerre aligha lehet az óriási kiadásoktól amúgy is roskadozó államháztartásra a mai válságos időkben rárakni. És ennek a gondolatnak már meg is van a magja a gazdasági ismétlő iskolák intézményében, ezeket kellene

t tehát megfelelően átszervezni és kifejleszteni, hogy be is tudják fogadni a gazdagyerekek nagy számát, akik kényszeriskoláztatásra ma is oda vannak utalva, de nem igen járnak. Amig nem látják be a kisgazda szülők, hogy gyermekeiknek több hasznát látják, ha eljárnak az ismétlő iskolába és ott nagyobb gazdasági tudásra tesznek szert, mintha jószágot legeltetnek, addig kényszeríteni kell őket a legnagyobb szigorral gyermekeik iskoláztatására. A mai viszonyok mellett elérhető általános gazdasági alapismeretek elsajátítására az egyedül lehetsége? megoldást abban találom, ha az elemi iskolák felsőbb osztályait gazdasági irányúvá tesszük és azokat legalább két évvel megtoldva, az utolsó éveket teljesen a szakoktatás szolgálatába állítjuk, kötelező, mindednapi iskoláztatás mellett. A hat elemi osztály elégséges az irás, olvasás és számolás mesterségének használható elsajátítására és két évi gyakorlati szakoktatás alkalmas volna a kisgazdák legszükségesebb szakismereteinek lényeges emelésére. E mellett koránt sem tartanám feleslegesnek a földmivesiskolákat sem, amelyek már nagyobb, 100 hold körüli birtokosok alaposabb szakképzését volnának hivatva szolgálni. A polgári iskolák kifejlesztését gazdasági szakiskolákká ezidő szerint tul nagy lépésnek vélem és ezek az iskolák nem is ilyen célt szolgálnak. A polgári iskola eredetileg is a polgárságnak, tehát iparosoknak, kereskedőknek, alacsonyabb rangú tisztviselőknek, az úgynevezett altiszteknek az iskolája, amire szükség van, mert más célra felhasználása megint csak olyan ürt hagyna maga után, amelynek betöltéséről ujabb iskola felállításával kellene gondoskodni. Amig a középfokú oktatás általános átszervezése meg nem történik, addig a kötelező elemi oktatás kínálkozik legcélravezetőbb és leggyorsabban elérhető megoldásnak a gazdák iskolája megvalósítására. Bethlen leleplezése és a franciák (Páris, junius 4.) A francia lapokban élénk visszhangja van Bethlen István gróf leleplezésének. A Journal de Debats megállapítja, hogy nemcsak Magyarország, de egész Európa nyugalma veszélyeztetve van és éppen ezért a legnagyobb mértékben helyesli a magyar kormány magatartását-a bolsevista aknamunkával szemben. Franciák előnyomulása Sziléziában (Varsó, junius 4.) Francia csapatok flnnabergtől 15 kilométerre észak felé megkezdték a semleges zóna megszállását. Itt azt hisszik, hogy az előnyomulás a fegyverszünet életbelépésének jele. MAGY Alt IPHIGÉNIA Irta Varga Jenő békési ref. s. lelkész. Ó! mit tegyek? Mondjatok valamit Ti kék habok, hisz lelkem bánatát Nem tudom birni már. Minden vigasz Eltűnt világom láthatáriról... Ö! mit tegyek ? — Epedve, betegen Állok a tenger partsziklái közt, S szemem láztól gyötörve keresi A tengerentúl Hellász partjait. .. Mi van ma ? 1921. junius 5vasárnap Róm. kath.: Bonifác pk. Prot.: Bonifác. A nap kel reggel 4 óra 4 perckor, nyugszik 19 óra 54 (este 7'54) perckor. A hold kél éjjel 3 óra 31 perckor, nyugszik 18 óra 49 (este 6"49). pkor. Délelőtt 9 órakor: Bime. taggyűlése a Széchenyi-ligeti pavillonban. Délelőtt 11 órakor: Kisgazdaifjak Müv. Egyes. Választmányi ülése. Délután 4 órakor: Székely hangverseny az ifjúság részére a Városi Színházban. Délután fél 6 órakor: Footballmérkőzés FTC—Előre között. Este 8 órakor: Székely hangverseny a Városi Színházban. 1921. junius 6., hétfő Róm. kath.: Norbert pk. Prot.: Norbert. A nap kel reggel 4 óra 3 perckor, nyugszik 19 óra 54 (este 7'54) pkor. A hold kel reggel 4 óra 20 perckor, nyugszik 19 óra 56 (este 7'56) pkor. Délelőtt 9 órakor: Városi közgyűlés. Este 8 órakor: Bime dalárda férfikar próbája. Este 9 órakor: Mozi előadás a Városi Színházban. A hétről Pataky, a zenész borral-bajjal szembenéz. Ki ne ismerré meg őt az aktacsomó előtt s ha az utcán mendegél, vagy letér egy korty szeszér' vagy ha otthon fur-farag hegedűre nyakakat. Lelket önt a fába ő s nótájának szárnya nő. Szeretgetik is nagyon, mert egy eleven vagyon. Valutának volna jó, mert nem billenő hajó. Minden hullámot kiállt s mindig egyformán — szilárd. Mayer János kezei közt meghalt a fejkvóta. Minden árva ellátatlan gyászol is azóta. Pedig hálát rebeghetne azalatt, mig gyászol, hogy a kvóta mult el tőle s nem ő a — kvótától. * Ó, hogy a bölcs Természet mit ki nem talál! Hogyha Zürichben esik, Csabán nő az ár. M. Letartóztatott bolsevista agitátor (Bukarest, junius 4.) Az itteni rendőrség letartóztatta dr. Radványi Jenőt, aki azelőtt Nagyváradon lakott és a szociáldemokrata-párt tagja volt. Kiderült, hogy Kun Bélával van szoros összeköttetésben.