Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-01 / 117. szám

riékéscsaba, 1Q2L junius 1. Szerda II. évfolyam 117. szám. Szerkeszioseg e-a kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Függetl&n keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Sgy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 kiróna III. 8 népképviselők jellegzetes sajátsága, hogy addig nem mutatkoznak a „felséges nép" előtt, amig meg nem találják azt az uj maszlagot, amivel újból elbódíthat­ják és nem hozhatnak magukkal valamit, amivel eldicsekedhetnek az „Istenadta nép" előtt, hogy ime, mit tettem érted „imádott népem !" Békéscsaba önzetlen népképvise­lője sem cselekedett másképpen. Hosszú, reményteljes várakozásban eltelt hónapok után, amikor még nem enyhült «°az ellátatlanok türel­metlensége a mindennapi kenyérért, a hajléktalanok esdeklése védő fedél iránt, de még nem kezdődött meg az ujabb aggodalom egy esetleg zord tél didergő hidegével szemben, ime mégis csak megtért a „vőlegény", de csak a nép jólétére vonatkozó Ígé­retek teljesítésében szegényen, egyéb­ként pazar ajándékokkal megrakot­tan. Íme bevált a régi jó közmon­dás „türelem rózsát terem", de igaz­ság maradt az a másik is, hogy „nincsen rózsa tövis nélkül". Sikerült a „nép barátjának" kita­lálni és teljesíteni választóinak azt a hőn, de titokoan sóvárgott óhaj­tását is, amiről önmagunk sem tud­tunk, hogy Békésmegyének uj főispán kell. Csak ez, egyedül éppen csak ez hiányzott a nép elégedettségé­hez, boldogságához. Mert kit érdekel az éhség, ki fél a hidegtől, ha meg van az uj főispán, Balla Aladár ba­rátja, tehát szintén „a nép barátja" személyében. Igaz, hogy a főispán személyében beálló Változás magá­ban véve még mit sem enyhít a nyomoron és az ilyen méltóságnak nem is az az egyedüli hivatása, hogy a tűzhely melegítéshez fűtőről gon­doskodjon, de ki fog ilyen csekély­ségekkel foglalkozni, amikor megis­merkedhetik egy uj baráttal, egy nem. kevésbé „méltóságos úrral", aki siet helyreállítani a forradalom és kom­munizmus alatt erősen megfogyat­kozott tekintélyét a főispáni méltó­ságnak. De a türeiem teremte rózsá­nak hamarosan kinőttek tövisei, a főispán barátsága hamarosan kihűlt a tüzelő nélküli télben az őt lehozó barátjával szemben és Csaba népét nem méltatta különösebb figyelemre. Gabonát sem hozott, fát is csak igért. Egy igéretét azonban mégis be­váltotta a nép képviselője. Ami igaz. az igaz, visszahozta az államrendőr­ségnek volt rendőrkapitányát. Nem állítjuk, hogy hibát követettel ezzel a képviselő ur, mert izig-vérig becsü­letes, hozzáférhetetlen embert jutta­tott a rendőrség élére és a konszoli­dáció előrehaladásával az erős kéz hiánya sem rejtett többé magában nagyobb veszedelmeket. De hogy csak ezt és ennyit várt volna a nép képviselőjétől, azt kötve hisszük, mert hisz ezt az Ígéretet csak a választás után tette és tehette a „kegyelmes ur". Nem ezért válasz­totta tehát meg népe szószólójának. És ezzel tartozott is magának a fő­kapitánynak, mert Balla népkegy­hajhászó szereplése szolgáltatott ala­pot felfüggesztésére. A megtért fiu öröme fölötti mámor szertefoszlása után, mikor bucsut mondott ismét a „vőlegény" a meny­asszonyos háznak, megint csak itt maradt a szegényes falak között a nélkülözés, a nyomor, a gond és aggodalom, anélkül, hogy azok eny­hítésére a legcsekélyebb kísérlet is történt volna a viszontlátott részéről. És mit tett ugyanekkor a „Körös­vidék" a jelentéktelen lapocska. Fel­szóllak ismételten a barakok igénybe­vétele iránt a hajléktalanok elhelye­zésére, folytatta lankadatlanul ,'ke­ny ér mozgalmát" s megkísérelte olcsó fát szerezni a tél hidege ellen. Nem a „Körösvidék" hatalmán mult, hogy a hivatali szervezet oly lassan moz­gott, hogy a barakklakások csak télen készültek el, mert mégis el­készültek, nem a „Körösvidék" be­folyásán mult, hogy az enyhe tél járhatatlanná tette az erdei utakat és az olcsó fából csak ajg vala­micske érkezett meg kellő időre és nemcsak a „Körösvidék" érdeme, hogy a kenyérmozgalom olyan fé­nyes sikerreI járt és számos nél­külöző rokkantnak, hadiözvegynek és árvának juttatóit segítséget az éhezés küszöbén. Egyszóval megint csak a „Körös­vidék" volt az, amely felkarolta a nép legégetőbb bajait, amely dol­gozott érette, képviselője helyett és amely sehol sem találkozott moz­galmaiban a „nép barátjával", aki megint csak megfeledkezett csabai otthonáról. Ugyan ki hát a nép igazi barátja, Balla Aladár képviselő ur, avagy a „Körösvidék 1 1. ál-japán trónörökös az angol udvarnál Páris, május 31. Óriási szenzációt keltett Londonban a Daily Mail cikke, mely meg­állapítja, hogy az angol udvarnál látogatást tett japán trónörökös nem a trónörökös, hanem egy herceg a tokiói udvartól. Mikor ugyanis felmerült a terv, hogy a japán trónörökös látogatást tegyen a szövetséges államfőknél, ez a parlament heves ellenzésével találkozott, mire elhatározták, hogy a trónörökös neve alatt egy másik herceget kül­denek ki. Hogy a turpisság ki ne süljön, az elutazás előtt a trónörökös minden fényképét elkobozták, nehogy az illusztrált lapok közölhessék. ís m v. a u k k a n u i A nemzetgyűlés ülése Budapest május 31. A nemzetgyűlés mai ülését három­negyed 11 órakor nyitotta meg Ra­kovszky István elnök. Az elnöki elő­terjesztések után az ülést felfüggesz­tette, mert a Ház nem volt tanács­kozóképes. Szünet után folytatták a költségvetés vitáját. Az első szónok Grieger Miklós külföldi képvisele­tünk nemzeti, demokrata és prakti­kus kiépítését sürgeti. Gazdasági földmives kulturát kiván. Beszél a színházak mai szelleméről, a beteg­segélyzőről, a gyermekvédelemről és I az internálásokról, valamint a föld­j birtokreformról. | Hajpál István rövid felszólalása s után Sándor Pál beszél. A forradalom ] a háború természetes folyománya > volt. A háború a tehetetlen ge­| nerálisok és diplomaták miatt ve­i szett el. Oka volt az összeomlásnak az Andrássy—Tisza közötti harc is. Andrássy Gyula gróf: Ezt kikérem magamnak! Elnök az ülést délután 5 óráig felfüggeszti. Szünet után Sándor Pál folytatja beszédét. A háború alatti külügyi politikánkról beszél, mely .erősen magyarellenes volt. Czerninnek Magyarország el­tiprása volt a legfőbb célja. Hogy Magyarország ide jutott, annak leg­főbb oka, hogy nem volt aki küzd­jön érte. Polemizál Windischgrátz­cel, akit fe!elősségre kell vonni, ha tudott súlyos dolgokat s nem hozta a parlament tudomására. Foglalko­zik Czernin könyvével s abból Szemelvényeket olvas fel. Czernint árulónak jelenti ki. Fejtegeti az ok­tóberi forradalom előzményeit. Vá­zolja Károlyi szerepét és támadja Andrássy Gyula grófot. Ha Tisza nem hal meg, nem követhették volna azt az utat, amit Andrássy követett. Részletesen ismerteti 1918. október 23-tól november l-ig a külpolitikai eseményeket. A nemzeti tanácsra szükség volt. Akik esatlakoztak hozzá,, azok nem voltak defaitistál^ azok Magyarország integritásáért küzdöttek. Támadja ezután Haliért, egy az Alkotmány-ban 1919. január­ban megjelent cikke miatt. Hibáz­tatja külpolitikánkat. Csak az ola­szok vannak jóindulattal irántunk. A külképviseletnél arra alkalmas embereket kell alkalmazni. Az ülés folyik. Sándor Pál valószínűleg ki­beszéli az ülést. A kormányzó Abonyban \ (Budapest, május 31.) Horthy Mik­i lós kormányzó ma délelőtt flbonyba | utazott, ahol résztvett az 1919. má­• jus hóban vértanúhalált halt ellen­j forradalmárok emlékszobrának le­| leplezésén. Mise után Madarász Jó­j zsef főszolgabíró mondott beszé­det s a leleplezés után a kor­mányzó intézett lelkesítő szavakat az egybegyűltekhez, majd részvétét fejezte ki a vértanuk hozzátartozói­nak. fiz ünnepély a Szózat elének­lésével ért véget. Apponyi Genfbe utazik (Budapest, május 31.) Apponyi Albert gróf szerdán délben Genfbe utazik, hogy mint a magyar külügyi társaság elnöke résztvegyen a Nép­szövetségi Társaság konferenciáján, melyen tudvalevőleg három fontos indítványát tűzték napirendre. A hamburgi népszavazás eredménye (Hamburg, május 31.) A népsza­vazásnál 104.000 szavazatot adtak le. Ebból 103,000 Németország mel­lett, 800 ellene.szólt, 200 szavazat pedig érvénytefen. Briand a békeszerződésekről (Páris, május 31.) Briand minisz­terelnök kijelentette, hogy a béke­szerződéshez fűzött remények­nek csak igen kis része való­sul meg. A kisántánt Ausztria ellen (Bécs, május 31.) Tegnap a szerb és román meghatalmazottak meg­beszélést tartattak az irányban, hogy a kisántánt milyen álláspontot fog­laljon el az esetben, ha Ausztriá­ban folytatódnék a csatlakozási moz­galom. Folyik a harc Kattovioban (Bécs, május 31.) Boroszlói jelen­tés szerint Kattoviczban a felkelők és a népszavazási rendőrség kö­zött összeütközés támadt. A harc egész éjszaka tartott. A felkelők megtámadták a pályaudvar francia őrségét is, de azok visszaverték a támadást. Jugoszlávia a kommunis­ták ellen Bécsen keresztül jelentik, hogy a Jugoszláv kormány rendeletet adott ki, hogy a politikai menekül­teket vessé)fc al<í ujabb igazoló eljárásnak. Ez a rendelet Pécsre és Baranyára is ki­terjed. A jugoszláv kormány célja az, hogy megtisztítsa az országot a kommunistáktól. Linder személye-­sen utazott Belgrádba felvilágosí­tásokért, de feleletre sem mél­tatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom