Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-31 / 116. szám

Körősvíack Bckéscsaba, 3 921

. mdjas 31. Mi van ma ? 1921. május 31., kedd Róm. kath.: Angelika Merici. Prot.: Petronella. A nap kel reggel 4 óra 8 perckor, nyugszik délután 7 óra 48 perckor. A hold kél éjjel 12 óra 55 perckor, nyugszik d. u. 1 óra 17 perckor. Este 7 és 9 órakor: Mozi előadás a Városi Színházban. Este 8 órakor: Keresztény dalkör összpróbája. Sz erdélyi magyarság követelései i i Bernády Syörgy szenzációs beszéde. — Diszmagyarban jelent meg oláh ünnepen 9 Tisza-per tárgyalása Budapest, május 30. A Tisza-per mai tárgyalásán a biróság elsőnek dr. Csiky Tivadar belügyminiszteri osztálytanácsost hallgatta ki. 1918. október hó 31-én a Károlyi pártban Laehne Hugó cinikusan mondta : Na, megüresedett az aradi mandátum. Ott volt a körben Polónyi Dezső is. Kéri és Fényes után Polónyi teszi meg megjegyzését, ezután a tárgyalast felfüggesztették, mert a védők nagyrésze hiányzott. Szünet után Gergely Ernő magánhivatalnok azt vallja, hogy 1918. október 31-én délután az Oktogon téren egy fiatalember fenhangon kihirdette Tisza meggyilkolását. Az illető, ugy hiszi, Kéri volt. Szenttamássy Béla a következő tanu. Október 31-én délelőtt megjelent nála Gertner és elmondta, hogy Tiszától jön, meg akarta ölni, de erélyes fellépése visszariasztotta. Dr. Lőwengrad Jenő ügyvéd azt vallja, hogy előtte Gertner beismerte, hogy kintjárt a Roheim villában s az volt a eélja, hogy kirabolja Tiszát. De Tiszának olyan imponáló volt a fellépése, hogy tervét megváltoztatta. Dr. Orava Lajos 1918. november 2-án egy rendőr és egy portásféle embertől hallotta, hogy tőiük a ligetben egy gummiköpönyeges ember kérdezte, hogy hol van a Roheim villa. Klein István Gertner kórházi tartózkodásáról tesz vallomást. Gertner nem volt normális. Pécsi Lajos magántisztviselő azt vallja, hogy október 31-én délelőtt megjelent nála Gertner és 5—6 katonát kért, hogy Ruzicska hadbírót elfogathassa. Gertner egy papírlapról zűrzavaros dolgokat olvas fel es követeli, hogy Bródy Ernő nemzetgyűlési képviselő és az ántánt misszió egy tagja állandóan legyen jelen a tárgyaláson. Kéri azt is, hogy a tárgya ás zárt legyen. Elnök.félbeszakítja és előterjesztését átadják ügyvédjének. Ebben az írásban Gertner azzal fenyegetődzik, hogy ha kívánságait nem teljesitik, a további tárgyaláson nem vesz részt. Lukács Jenő azt vallja, hogy Gertner a gyilkosság utáni időben megjeleift üzletében és egy revolvert mutatva azt állította, hogy abból golyók repültek ki a Roheim villában. Grimm Aladár tanácsjegyző lényegtelen vallomást tesz, majd Berkovics Árpád tózsdebizományos elmondja, hogy 31-én önkénteseivel az Astoria magyar-utcai kapujánál teljesített szolgálatot. A két autó elindulását nem látta. Ozv. Varga Ferencné vallja, hogy Sztanykovszky második felesége előtt elismerte, hogy részes a Tisza gyilkosságban. A tárgyalás folytatását ezután holnapra halasztották. Kolozsvár, május 29. E hó 23-án Marosvásárhelyen, a székelység fővárosában is ünnepséget rendezett az oláh hivatalos világ, amely ünnepséggel kapcsolatban a városi tanács villásreggelit adott. Ezen megjelent dr. Bernády György Marosvásárhely volt polgármestere, majd főispánja is és pedig mindenki ámulatara diszmagyarban, fején kócsagos kucsmával. Bernády a bankett során felszóllalt és szenzációs beszédet mondott, melyet alább ismertetünk: — Azért óhajtottam volna, bár tisztában vagyok azzal, hogy ezen ősi székely városnak, Marosvásárhely sz. kir. városának érdemes tanácsa által rendezett mindennemű ünnepségen mindenkoron jogom van és jogom lesz, jogunk van és jogunk lesz gondolatainkat, érzelmeinket a város polgárságának anyanyelvén kifejezni, ezen alkalommal az Önök anyanyelvén beszélni, mert közvetlenül szerettem volna ezen előkelő társaság azon tagjaival is, akik az én, e város polgárságának anyanyelvét, a magyar nyelvet nem birják, a lelkemben tomboló viharokat megismertetni, magamat megértetni. — Azért öltöttem a mai napon a magyar nemzeti ruhát föl, mert egyfelől ezen ünnep jelentőségéhez méltó mezben óhajtottam a mai ünnepen megjelenni, másfelől pedig külsőleg is jelezni akartam a magyar fajhoz való tartozásomat és nemzeti érzésemet. Magyarnak szült édesanyám, magyarnak nevelt áldott emlékű jó atyám, magyarnak éreztem és vallottam magamat mindig, annak érzein és vallom magamat e pillanatban is, magyarként akarok és fogok itt ez áldott, ma Románia integráns részét képező földön tovább élni s ha Isten rendelése beteljesedik, magyarként akarok és fogok itt, ahol őseim sirjai domborulnak, meghatni is . . . — A román nemzeti ábrándok, vágyak, törekvések megvalósulásának emlékünnepét ünnepli tehát ez ország hivatalos világa és román népe, ugyanezen célbói sereglettek össze Önök mélyen tisztelt uraim s igy méltán felveheti bárki azt a kérdést, hogy mit keresek én, akinek lelkét és szivét bizonyára fájdalmas érzések, szomorú emlékezések töltik különösen a jelen pillanatokban el s akit egész bizonyossággal más irányú nemzeti érzések hevítenek Önök között itt. Eljöttem ezen ünnepélyre azért, hogy megjelenésem révén tanúbizonyságot tegyek arról, hogy szülőföldem sorsában osztozni kívánok. Megjelenésem révén kétséget kizáró tanúbizonyságot kívántam tenni arról is, hogy ezen állam kereteibe beilleszkedem s az állampolgári jogokkal kapcsolatos kötelességeket mindenekben becsületesen teljesíteni igyekszem. Felszóllalásom rendén pedig reá kívánok mutatni arra a fájdalom, eddig nagyon kevéssé méltatott, ezen ország jövendő fejlődése és boldogulása szempontjából azonban elsőrendű fontossággal biró érdekközösségre, amely a román állam, az annak túlnyomó nagy többségét képező román nemzet, a romániai magyarság és a többi nemzeti kisebbségek között fennáll. — Évtizedes nemzeti ábrándok, vágyak és törekvések szerencsés megvalósu'ásáriak eredménye a mai román állam s az áldozatokra kész nemzeti érzés képezi annak szilárd alapját. Engem is, de az itteni magyarság és a többi nemzeti kisebbségek valamennyi fiát is nemzeti érzés és az anyanyelvünkhöz, hagyományainkhoz kultúránkhoz való becsületes hűség hevítenek. Egy forrásból, a nemzeti érzésből fakadnak tehát ideáljaink, célunk' is azonos, hisz mindannyian valamennyi faj gyermekei ugyanazon ragaszkodó és áldozatkész szeretettel kívánjuk anyanyelvünket ápolni, hagyományainkat megőrizni, kultúránkat oltalmazni, fejleszteni és felvirágoztatni. — Minden állarn műveltségének fokmérője, boldogulásának, fejlődésének és megerősödesének alapja az annak keretein belül létező és feltalálható kultura. Egyetlen kultura sem magánvagyon, hanem közkincse az állam egyetemét képező összességnek. Osztályosa annak elsősorban maga az állam és közvetve az államnak valamennyi polgára. Nem szabad tehát az államnak keretein belül élő különböző népfajok kulturáját ellenségként egymassal szembe állítani, hanem egymást nemes versenyre buzdító, szerető testvéreknek kell azokat tekinteni annál is inkább, mert azoknak harmonikus, nemes versenye acélozza es hatványozza meg a mindannyiunkat egy közületbe öszszefoglaló állam erejé*. Az áilarrijogi egység meg van, de mert az előbb hangoztatott igazságok ez ideig alig lettek figyelemre méltatva, semmi sem történt a lelki egység megteremtésének érdekéber. El kell sürgősen emészteni a multak hibáit, pótolni kell a mulasztásokat, meg kell nyugtatni a kedélyeket, le kell rakni a megnyugvásnak és konszolidációnak alapjait, hogy meg legyen végre teremthető a mindnyájunk által egyaránt nélkülözött ielki egység. Minél megfontoltabb, becsületesebb és őszintébb lesz az alapozás munkája, annál erősebb, megingathatatlanabb lesz az eredmény. A munka megindítására hivatottak pegig ne soká tervezgessenek, ne soká késedelmeskedjenek, hanem induljanak el minél hamarább azon az uton, amelyet a kiráiy már is kijelölt." A beszed egész Erdélyben érthető szenzációt keltett és a jelenvoltakat is meglepte. Bernády férfias bátorsága, mellyel hitet tett magyarsága mellett, ínég az oláh hivatalos köröket is tiszteletre kényszeritette. A beszédet kinyomatták magyqr és olah nyelven s ugy terjesztik Erdélyben. A részvénytársaságok vagyon váltsága (Budapest, május 30.) A költségvetés letárgyalása után Hegedűs Lóránt törvényjavaslatot terjeszt be, a mely ki fogja mondani, hogy a részvénytársaságok szabad kézből vásárolt részvényeikkel is fizethetik vagyonadójukat. Magyarország a népszövetségben (Páris, május 30. Szikratávirat.) A Népszövetség titkársága hivatalosan tudatja, hogy Magyarország szeptemberben kérni fogja a népszövetségbe való felvételét. Uj közigazgatási beosztás készfii Erdélyben Arad, május 30. Ma délelőtt megérkezett a vármegyeházára az uj közigazgatási beosztást elökészitó bucurestii bizottság uj körigazgatási tervezete. A tervezet megszünteti az eddigi megyerendszert és Romániát kilenc kerületre osztja be, kcrületenkint egy székhellyel. Ezek szerint Aradmegye i is megszűnne, beleolvadna Ternes-, ! Torontál-, Krassószörény- és Mehedinc (?) megyékbe s igy alkotna egy kerületet amelynek egymillióhatszázharmincegyezer lakosa lenne. Hasonlóképen a többi erdélyi és királyságbeli megyék is megszűnnek. Legnagyobb lenne a brassói kerület, amely közel kétmillió lakost számlál. Az uj közigazgatási beosztásnál a francia és az olasz provinciarendszert vették alapul. A tervezetet most küldték be a megyeszékhelyekre tanulmányozás végett és csak az illetékes tényezők meghallgatása után kerül esetleg az oláh parlament elé törvényjavaslat formájában. MasaaaaaaaaaaaaaBaaaiaaaBUB A király távirata Apponyihoz IV. Károly király Svájcból a következő táviratot intézte gróf Apponyi Alberthez: „Fogadja kedves Apponyi gróf, legmelegebb szerencsekivánataímat. Adja a Gondviselés, hogy fáradhatatlan munkássága, mely a legnehezebb időkben mindig a legodaadóbb volt, még sokáig szolgálhassa szegény hazánkat. Kérem a Mindenhatót, hogy müvét teljes sikerrel jutalmazva, megengedje, hogy hazánkat a jelenlegi bonyodalmakból egy hatalmas, dicső és boldog jövőbe vezesse. Károly." Szikes területek betásítása (Budapest, május 30.) Tudvalevőleg a kormány elhatározta, hogy bej fásitják az Alföld mezőgazdasági i müvelésre alkalmatlan jszikes terüj leteit. A földmivelésügyi miniszter ! most a hivatalos lap vasárnapi I számában felhívja a gazdákat, hogy i jelentkezzenek az állami facsemej tékért. i A Dráva lett Karinthia határa j (Bécs, május 30.) Az antant haj tármegállapitó bizottsága ugy dönj tött, hogy Jugoszlávia és Karinthia | között a Dráva lesz a határ. Apponyi köszönete Gróf Apponyi Albert ma a sajtó utján nyilt levélben mond közvetlen hangú, hálás köszönetet m/'ndazoknak, akik születésének 75-ik és politikai pályájának 50-ik évfordulóján üdvözölték. Az ünneplők olyan tömegben keresték fel, hogy anyagilag is lehetetlen mindenikre külön válaszolnia. A köszönő levelet azzal végzi, hogy ezt a példátlan megemlékezést adósságnak veszi, amellyel a nemzetnek tartozik. Elbocsájtják a szerbek a magyar érzelmű vasutasokat (Bécs, május 30.) Belgrádból jelentik: A legutóbbi minisztertanács elhatározta, hogy a nemzeti tekintetből nem teljesen megbízható állami tisztviselőket elbocsájtják. A határozat értelmében nagy számban bocsátják el a magyar érzelmű vasutasokat.