Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-26 / 113. szám

Békéscsaba, 1921. május 26. Csütörtök 11. évfolyam 113. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szam A szerkesztőség telefon száma : 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám óra 2 korona Tűzbiztosítás (Városi uj jövedelmi forrás) A mai modern állam a centralizációból mindig többet és többet enged át vidéki szervezeteinek, igy a vidéki külső szervek mindig több és több autonómiát nyernek. A legutóbbi szomorú tanulság — a kommunizmus — a fővárosnak túlságos központosításából nyerte döntő erejét s fjz arra int, hogy gondoskodjunk arról, hogy a fővárosban összpontosított hivatalok, haderő, intézetek és gyárak szerte decentralizáltassanak. A külső állami és községi szervek több önállóságot kell hogy kapjanak, nemcsak azért, hogy függetlenebbé tétessenek, hanem hogy önerejükre támaszkodhatva, mintegy nagykorúsítva igyekezzenek önerejükből megélni és gyarapodni. Az állam — ezáltal gyermekeit — a városokat, községeket gyámsága alól több tekintetben elbocsátja, nagykorúsítja, önálló működésre bocsátja és serkenti. Ma már látjuk, hogy községek saját nevükben és javukra ipart űznek, gyárat kezelnek, gazdálkodást folytatnak. Legközvetlenebb példa nálunk a villanyvilágitási vállalat, ehhez hasonló a vízszolgáltatás, a közfürdő stb. Ha a község folyton növekvő kiadásait — polgárai nagyobb megterheltetése nélkül — akarja fedezni, törekednie keli arra, hogy a rengeteg sok adó mellett más jövedelmi forrást is nyisson meg, vegyen igénybe. Vannak olyan vállalkozások, melyek beállításához — egyesek kicsinyek — egyesek összetöinörülése nem bir kellő tekintélyivel, vonzó erővel, esetleg fedezettel, "itt tehát a hatósági színezetet, a hatósági tekintélyt kell megadni, hogy az teljesen megnyugtató és bizalmatkeltő legyen. Egy ilyen vállalkozása lehetne a városnak a tűzbiztosítás. A biztosító társulatokról el lehet mondani, hogy: szükséges rossz magánvállalkozás. A bizalom nem nagy irántuk, nem azért, mintha nem volnának elég tőkeerősek, hanem azért, mert nagyon is önző érdeküek. A haszon — a haszon a fő — az pedig annál nagyobb, mentül kevesebb kárt fizet, azt is akkor, ha muszáj. Méltányosság, belátás meniül kevesebb náluk. Már az állam is azon gondolkozik, hogy rátegye kezét a biztosítás jövedelmére és igy a biztosító társaságokra. Csak az a baj, hogy ezek nagyon erősek és nagyon befolyásosak. De Olaszország elég bátor volt ahhoz, hogy átvette üzleteiket, amelyeken az állam rengeteg milliókat szerez az államkasszának, pedig Olaszországban nem is volt talán annyi idegen biztosító társaság, mint minálunk. Nálunk legerősebbek és legjobban elterjedtebbek a külföldi bizt. vállalkozások. Milliókat és milliókat visznek ki az országból. Ma már sokkal szegényebbek lettünk, hogy mi a külföldnek milliókat ajándékozgathassunk. Nekünk magunknak minden garasra szükségünk van, hogy megélhessünk. Hazafias kötelességünk volna kiszorítani az összes idegen biztosító társaságokat s álváltani a hazaiakat. Még közelebb állunk azonban mi csabaiak önmagunkhoz. A mi terheink is olyan nagyok, hogy csak szörnyű pótadókkal fedezhetjük. Uj jövedelmi forrásnak kínálkozik a tűzbiztosításnak var osiasitása, városi kezelésbe vétele. Nem is uj gondolat. Németországban akárhány városban van városi biztosító vállalkozás. Nálunk sem ismeretlen uj gondolat. Régebben már foglalkoztak vele s a város akkori intézője kidolgozott egy elaboraíumot. Ott van ma is a városi levéltárban. Ki kell ásni és életrekelteni. Mindenbe uj életet kell hozni, ami csak életre való. Ma már város vagyunk, több és nagyobb intelligencia van a vezetésben. Ettől többet is, nagyobbat is várunk. Előre uj tervekkel, uj gondolatokkal, uj jövedelmekkel. Ha a tűzbiztosítást kötelezővé tehetjük a város minden épületeire és mellékhelyiségeire — ugy ahogy pl. a városi ivóvízvezeték használatát is kötelezővé tették pl. Aradon is — akkor a tűzbiztosítás feltétlenül jövedelmezővé is válik a városi vállalatra. De a haszon nemcsak abban lesz, Svéd kiküldött Békéscsabán Az upsalai érsek megbízottja a magyarországi ev. egyházakban — Istentisztelet az ev. nagytemplomban Nystedt nyilatkozata Söderbloss upsalai érsek a svéd evangélikusok feje Nystedt evang. lelkészt kiküldötte Magyarországba, hogy tanulmányozza ugy Csonkamagyarországon, mint a megszállott területeken az evang. egyházak helyzetét. Főként az erdélyi magyar és szász evangélikusok sorsa érdekli a svéd testvéreket, mert már oda is eljutott a hire annak, hogy az oláhok nem tisztelik az egyházak autonómiáját. Erdélybe utazva Nystedt kiküldött meglátogatta Békéscsabát, ahol az ország legnagyobb evang. egyháza van. A svéd vendég tegnap, folyó hó 25-én érkezett Békéscsabára. Az állomáson küldöttség fogadta, melynek vezetője dr. Szeberényi Lajos Zs. esperes volt, aki néhány szóval köszöntötte Nystedt lelkészt. A város képviseletében dr. Medovarszky Mátyás főjegyző és Horváth István jző jelentek meg. hogy a városnak lesz egy jó uj jövedelmi forrása, hanem abban is, hogy az a kárbecslés és kártérítés is méltányosabb és igazságosabb lesz, mint a tisztán üzletre, nyerészkedésre dolgozó magántársulatnál. Ma fizeti a szegény ember a tűzbiztosítást, mert gondatlanság volna nem tenni, de Isten mentse meg minden tűzkártól, mert kárának nagyon csekély megtérítését látja, ugy ledisputálják, ugy lealkudják mindenféle kigondolt címeken, hogy még jó, ha - ráfizetést nem kérnek tőle, s ha nem tetszik, küldik perelni. Perelni, hová? Budapestre, jó még ha nem Triestbe, Bécsbe vagy Párisba, mert ott van az igazgatóság székhelye, ott perlendő minden kár. Ha Csaba város létesit egy biztosító vállalatot, ugy itthon intézhetnénk el dolgunkat, kárunkat, ez is nagy vívmány, nagy megtakarítás és nagy megnyugvás volna és ezzel az uj vállalkozással sok uj exisztenciának is adhatnának kenyeret, ellátást. Azt gondolják a város urai, hogy nem fog menni ? Próbálják csak meg, de teljes erővel, teljes kitartással és meg fogják látni, hogy fog menni. Ma már az állam vezető férfiai nem olyan szükkeblüek, hogy akadályt gördítenének. Ma már örülnek, ha a kiskorú községek több önállóságra törekednek — ha bevételeiket indirekt utón is igyekeznek fokozni. Ma máinem azt mondják, ez nem is a kiskorú községnek való vállalkozás, hanem azt: örülünk,'lía élni és gyarapodni akartok 1 Mert tudják, hogy mentül erősebbek a községek, annál erősebb az állam is. FAFK. ' Istentisztelet a nagytemplomban Délután 5 órakor zsúfolásig megtelt a nagytemplom, hogy résztvegyen azon az istentiszteleten, amelyen Nystedt lelkészt a csabai gyülekezetnek bemutatta Szeberértyi esperes. Az „Erős várunk" eléneklése után dr. Szeberényi Lajos Zs. lépett a szószékre s ünnepi beszédet mondott, melynek gondolatmenete a következő : A leghatalmasabb evang. egyház elküldte követét, hogy ezzel is kinyilatkoztassa az evangélikusok bánatban és örömben való együttérzését. Ha hálával tartozunk valamely nemzetnek, ugy a svéd az, amelynek hős királya ép akkor lépett fel, amikor végpusztulás fenyegette a protestantizmust s így főként a svéd nemzetnek köszönhetjük, hogy evangélikusok lehetünk. Gusztáv Adolf a lelkiismeret és vailá|j szabadság bajnoka volt, aki azt hirdette, hogy amint szeretjük a magunk vallását, ugy becsüljük meg a másét. Ez a nemes protestáns gondolat tette naggyá Svédországot. Igazi evangeliumi szellem él ott. Az egyház és állam egymáshoz való viszonya a legideálisabb. Az egyház felett sohasem akart uralkodni az állam, viszont az állam érdekei ellen sem vétett soha az egyház. A svéd evangélikusok érzik, hogy nekik a jó magnak kell lenniök s azt kifejezésre juttatják minden ténykedésükben. A Biblia mindenütt ott van az emberek közt; az alkohol ellen szívósan küzdenek. Az ő evangeliumi hitük erő, mely megakadályozza a nemzetrombolást. Ez állott ellen a kommunizmusnak is. Beszédét magasszárnyalásu, mély hazafias érzéstől áthatott imával fejezte be. Az egyházi beszéd után dr. Dzurik Józsefné, hazafias, vallásos éneket adott elő orgonakigérettel. Gyönyörű hangja óriási hatást tett a hatalmas gyülekezetre. Az ének után az oltár elé lépve bemutatta a gyülekezetnek dr. Szeberényi Lajos Zs. Nystedt svéd kiküldöttet, aki német nyelven s?ólt a hívekhez. Szavait Szeberényi tolmácsolta. Jézus Krisztus egyszer azért imádkozott, hogy legyenek egyek az emberek. Erről az egységről gyakran megfeledkezünk, de a szenvedés összefűz bennünket. A svéd és magyar nemzet 300 éve összeforrott, de a kötelék később meglazult. A nyomorúság újra egymáshoz vezetett. A svédek tudják, milyen sok megpróbáltatáson ment at ez a nemzet. De ő ugy látja, hogy a magyarság megtalálta azt a „keskeny utat", mely a szenvedéseken át a diadalhoz vezet. A svédek üdvözletét hozza. Áldja meg az Isten e nagy gyülekezetet, áldja meg a bátor magyar népet s a sokat szenvedett hazat 1 A szép szavak után dr. Szeberényi Lajos Zs. köszönetet mondott a kiküldöttnek, áldást kért a svéd népre, annak érsekgré, azt kívánva, hogy teljesüljön vágyuk, legyünk valóban egyek a krisztusi szeretetben. Az áldás után a Himnusz eléneklésével fejeződött be a lélekemelő istentisztelet. A svéd kiküldött nyilatkozata Tudósítónk fölkereste Nystedt lelkész urat, Söberbloss upsalai evang. érsek megbízottját, aki a hozzá intézett kérdésekre a következőkben válaszolt: Svédországban a nagyközönség keveset tud a magyarországi viszonyokról s az érsek ur éppen azért küldte ki, hogy közvetlen tapasztalatból megismerje ezeket. Annyit azonban már tudnak: mit jelent a trianoni u. n. béke. A háború alatt