Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-25 / 112. szám

Békéscsaba, 1921. május 25.. Szerda II. évjolyam 112. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szam A szerkesztőség telefon száma: 60 • - • j —i^———i Független keresztény politikai napilap r -rc; • •-\irnr'iaanrwwrwrrrmi^ mm ,rs9i m m?Bi Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona 9 Földmiues Szövetség nagygyűlése 3 béhésntegyeiek Budapesten — Béhéscsabáról Z60 gazda uolf fenn (Kiküldött tudósítónktól.) Fennt járt a falu az ország fővá­rosában. Hatalmas, impozáns tömeg­ben jelent meg. Megmutatta erejét, hogy értse meg a város, az ország fővárosa: ez az ország nemcsak Budapesté, hanem a vidéké is, nem­csak ott van erő, sőt az őserő, a nagy erő itt van. éppen ezért nem lehet éz országot csak Pestnek kor­mányoznia, hanem részt kér az al­kotmányos munkából a vidék józan munkás, magyar népe is. Megmu­tatta szeretetét és jószivét, mely ki­engesztelődve nyújtotta oda a vidék békejobbját a bűnös városnak, ki­fejezést adva annak, hogy a mindig jó vidék szeretettel megoocsájtott a sokszor nagyon vétkes városnak s szívesen, örömmel dolgozik vele a közös szent célért, Magyarország talpraállitásáért. A vasárnap tartott nagygyűlésről egészen röviden, csak a békésme­gyeiek szerepére térve ki részlete­sebben, a következőkben számo­lunk be. A felvonulás Egész vasárnapra virradó éjjel öntötték a különvonatok az ország minden részéről felözönlő polgár­ságot. A keleti és nyugati pályaud­varon s a hajóállomáson már a kora reggeli órákban óriási tömeg volt egyött, várva a felvonulás kezdetét. A békésmegyeiek a keleti pályaud­varnál gyülekeztek. Itt mintegy 30­40 ezer ember volt együtt. Pont fél 8 órakor indult meg a menet, me­lyet egy szakasz díszruhás lovas­rendőr nyitott meg. Ezzel a menet­tel volt együtt a hadiárvák egy ze­nekara s a mezőkövesdiek nagyszerű kisgazda énekkara, mely az egész útvonalon általános feltűnést keltett, fegyelmezett, kitűnő énekével. A kül­döttségek hatalmas zászlók alatt vonultak fel. A békésmegyeiek impozáns osz­lopa élén a vármegye képviseletében dr. Vangyel Endre kocsizott. Pom­pásan festett a kocsi mellett fehér­lovon poroszkáló díszruhás megyei hajdú. Közvetlenül az oszlop előtt Egán Imre volt főispán, a Földmives­szövetség békésmegyei elnöke lova­golt diszmagyarban. A békésmegyei küldöttséget hirdető tábla után Bor­gulya, Schriffert és Zeöke megyei nemzetgyűlési képviselők haladtak. (A többi megyei képviselők a Vér­mezőn várták választóikat. Csak Balla Aladár hiányzott. Igaz, hogy a csabaiak meg voltak nélküle, de jellemző, hogy minden békésmegyei követ kötelességének tartotta válasz- j tóit üdvözölni, csak éppen Balla i nem.) A képviselők után a Békéscsabai Kisgazda Egylet hatalmas nemzeti­színű lobogója alatt 260 békéscsabai polgár túlnyomórészt kisgazda ha­ladt. Utánok a többi megyei városok és községek. Ott volt Gyula, Békés, Orosháza, Kigyós, Mezőberény, a sárréti községek, Qyoma, Endrőd, kevés kivétellel minden békésmegyei helység. Sűrű sorokban, szinte végnélkül hömpölygött végig a falu népe a Rákóczi-uton, Erzsébet-köruton, az Andrássy-uton, Fürdö-utcán, Lánc­hídon, keresztül az Alagúton a Vér­mező felé. Hatalmas tömeg indult a nyugati pályaudvar s a kikötőkből is, ugy hogy a Vérmezőre való be­özönlés több mint két óra hosszáig tartott. A Vérmezőn. Katonai szakértők véleménye sze­rint 100—150 ezer ember voltjelen az ünnepen. A tábori oltár és szó­szék körül három hatalmas emelvény állott. Egy a Kormányzó ur és kísé­rete, továbbá a miniszterek, egy a nemzetgyűlés tagjai, egy a törvény­hatóságok számára. Kordon kerítette az ünnep színhelyét, amelyen belül festő öltözetű parasztlányok, mező­kövesdi és műegyetemi énekkar he­lyezkedtek el. A kordonon kivül végtelen tömeg a zászlóknak való­ságos erdeje alatt. Fél tizenegykor érkezett meg kísé­retével Horthy Miklós kormányzó ur Őfőméltósága. Amikor a teljes minisztériumtól kisérve fellépett a Kormányzó ur az emelvényre, eget­verő éljen zúgott fel. Százezernyi kalap lendült a levegőbe, százezernyi torok harsogta: Éljen Horthy Miklós. Rubinek Gyula üdvözölte a Kor­mányzó urat, melyre ő a lapokban már leközölt nagyszerű beszéddel válaszolt. Ünnepi Istentiszteletek Ezután a Műegyetemi Dalárda „Boldogasszony anyánk" gyönyörű éneke jelezte a mise kezdetét, melyet egy falusi esperes mondott, nagy, falusi papoktól álló segédlettel., A mise alatt a mezőkövesdi dalárda s a műegyetemi dalárda több gyö­nyörű éneket adott elő. Kovács J. István ref. theol. tanár magas­szárnyalásu egyházi beszéde után felzúgtak az „Erős várunk" hatal­mas akkordjai. Majd Kuthy Dezső ev. lelkész imádkozott mély hatást gyakorolva a vele imádkozó tömegre. Ünnepi beszédek Az Istentiszteletek után Horthy Miklós kormányzó a szónoki emel­vényre lépett s bejelentette, hogy a nagygyűlés megtartását engedélyezi. Ezután négy szónoki emelvényen nagy beszédet mondottak : Bethlen István gróf, nagyatádi Szabó István, Hegeáiis Lóránt, Rubinek Gyula, Meskó Zoltán, Gaál Gaszton, Szijj Bálint, Sziráky Pál, Bottlik József, Patacsi Dénes, Herczeg Sándor, Haypái István, Mayer János, Balogh Gyula és még többen. Nagyon kedves jelenet volt, amint a sok állásban kifáradt magyarok a harmadik-negyedik beszédnél már letelepedtek a pompás pázsitra s jóizüen falatoztak a tarisznyákból — de el nem mozdultak. Közebéd. Délután fél 3 órakor közebéd volt az állatkerti nagyvendéglőben, me­lyen sok száz vidéki kiküldött jelent meg. Jelen volt az ebéden Bethlen István gróf miniszterelnök, nagyatádi Szabó Istvánnal s több miniszter­társával, úgyszintén a politikai ki­válóságok, főként a kisgazdapárt vezérei s a Földmives Szövetség egész vezetősége. Az első köszöntőt a Kormányzó úrra Bethlen István mondotta. Utána sok érdekes és értékes felköszöntő hangzott el. Kiemelkedett a szónok­latok közül a Sipöcz polgármester és Nagyatádi Szabó pohárköszön­tője, melyben a város és a falu barátságkötéséről szóltak. A békéscsabaiak felszólalása A közebéden a vidéki küldött­ségek közül csak a békéscsabaiak nevében történt felszólalás. A csabaik felkérésére Vidovszky Kálmán mon­dott beszédet, melyben hangoztatta, hogy a vidék megszervezése csak akkor lehet teljes és igazán erős, ha a kisgazdatársadalom szorosan egybeforr a vidék intelligenciájával, a tanult középosztállyal s a hazafias munkássággal. Éltette Mecskó Zol­tánt, a Földmives Szövetség egyik legkitűnőbb vezérét s a fenti gondo­lat lelkes barátját. A nagygyűlés után Budapest tele volt jóizü, egész­séges vidékiekkel. Minden vendég­lőben, kávéházban, kinn a Város­ligetben kedves falusi típusok voltak láthatók. A főváros kissé megütőd­ve fogadta a falu ilyen hatalmas megmozdulását, mert olyan erőt látott, amelyről eddig fogalma sem volt. De az a fegyelem, az a komoly, békés hangulat, mely ebből a tömeg­ből kisugárzott, az az igazi becsü­letes munkakedv és munkaszeretet, mely e kérgeskezü, napbarnított em­berek egész lényén visszatükröződött, csak a legjobb hatást váltotta ki. Viszont a vidék is meg volt elé­gedve Budapesttel. Ha nagy lelke­sedést nem is látott, de tapasztalt megbecsülést, jóindulatot. Minden pesti ember jószivvel igazítgatta útba az idegenben kissé félszeg vidékie­ket. Különösen a rendőrök, villa­moskalauzok voltak előzékenyek. — Ezek az apróságok jelentéktelenek­nek látszanak, pedig nagyon elő­segítették a falu és város őszinte megbarátkozásának ügyét. Általában az volt sokaknak benyomása, hogy ilyen vidéki demostráció csak jó­hatással lehetne mindig ugy a városi, mint a vidéki polgárokra. A gazd agy ülés eredménye Budapestről irják: Komoly poli­tikai körökben mély benyomást tett annak a közel százezerre tehető földmives magyarnak a felvonulása, amely a csonka ország minden részéből a földmivesek nagygyűlé­sére nemzetiszínű zászlók alatt ösz­szesereglett. Politikai körök rámutatnak arra, hogy ennek a hatalmas magyar tö­megnek a megmozdulása mennyivel impozánsabb volt, mint a szociál­demokraták május elsejei gyűlése és hangsúlyozzák, hogy mennyivel szi­lárdabb alapja e kormányzatnak és az ország újjáépítésének az a büszke magyarság, mint amilyen alapot bármely más kormányzatnak a nemzetközi szociáldemokrácia nyújt­hat. Az egész ünnepség politikai értékét és jelentőségét Horthy Mik­lós kormányzó ünnepi beszédben oly szépen jelölte meg: hogy a falu dolgozó népe a hazafias gondolko­zású városi lakossággal keresse a megértést és a kapcsolatot. Azt a kapcsolatot a falu népe és a város lakossága megtalálta már a nemzeti gondolat jegyében. Mindazok, akik a földmivesgyülés lefolyásának tanúi voltak, kétség­kívül azt a benyomást szerezték, hogy a földmives magyarság készen áll a politikának szolgálatára. Bethlen István gróf miniszterelnök, az ország gyakorlati politikájának jelenlegi vezetője a munkának ezt a harmóniáját ugy fejezte ki, hogy adjon ma a falu népe kenyeret a városnak és ad a város iparcikket, ruhát, cipőt a falu népének. Semmi kétség sem lehet az iránt, hogy okos és tapintatos vezető irányítása mellett ez a politika meg is fog valósulni, üdvös eredménye pedig mutatkozni fog az ország talpra­állásában. Sztanykovszkyt 17 évi börtönre ítélték R legfelsőbb honvéd törvényszék, mint felebbviteli bíróság ma délután 3 órakor hirdette ki az ítéletet a Tisza-gyilkosságban szereplő kato­nai vádlottak előtt. Sztanyko vsz/c y halálbün­tetését 17 évi katonai bör­tönre változtatták át, havonta egy nap kemény fekhely­lyel és évente október 31-én sötét zárkával. Hüttner büntetését hely­benhagyták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom