Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám
1921-04-07 / 73. szám
Békéscsaba, 1921. április 7. Csütörtök 11. évfolyam 73. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Amerika rég idők óta abban a hirben áll, hogy ott könnyű meggazdagodni, vagyont szerezni. Ez csábította évtizedek óta kivándorlásra hazánk fiait is és oda szakadt véreink pénzküldeményei igazolni is látszottak ezeknek a híreknek valóságát. De nézzük csak egy kissé alaposabban, hogy valóban Amerika-e a jobb keresetnek, a szerzésnek forrása, avagy valami más. Akik megjárták az ujvilágrészt, legyenek bármely társadalmi osztálynak tagjai, egyértelmüleg azt vallják, hogy ott nem válogattak a munkában. Az úgynevezett uri foglalkozású kivándorlók gyakran cipőtisztításon, utcaseprésen, vagy evőeszközök mosogatásán kezdték életfenntartásukat, mig földmiveseink legtöbbje a bányák egészségtelen aknáiban végezte a legnehezebb testi munkát és igy nyílott keresetforrás maguk és itthonhagyott családjuk számára. E mellett igényeiket a legkisebbre kellett leszállitaniok, ha keresetükből megakartak takarítani és csak egyrészről a legerősebb munka, másrészről a legszigorúbb takarékosság tette lehetővé számukra azt, hogy itthon hagyott családjukról gondoskodhattak és néhány ezer korona tőkére szert tehettek. Mindez arra az időre vonatkozik, amidőn a dollár és a korona árfolyamának aránya természetes volt és nem emelkedett a dollár értéke a korona több százszorosára, mert a mai állapotok már átmeneti jellegükrtél fogva sem szolgálhatnak a kereseti viszonyok mérlegelésére. Szóval a boldogulás alapja Amerikában sem csak Amerika, hanem elsősorban és főként a kitartó munka és a legnagyobb fokú takarékosság ugy az élelmezés, mint a ruházkodás. és szórakozások terén.. Ámde ki meri azt állítani, hogy az ó-világban és Magyarországon nem lehetett a múltban és nem lehet a jelenben ugyanilyen életmód folytatása mellett többet" keresni, tőkét gyűjteni és vagyont megtakarítani ? Nézzünk csak kissé körül szűkre szorított hazánk határain belül és meglátjuk, hogy a szorgalmas, kitartó, sok munka és a józan, takarékos élet itt is megtermette mindenkor a maga bőséges gyümölcsét. Az ipar terén ott látjuk Thék bútorgyárát, a Láng L. gépgyár részvénytársaságot, a Lipták vasgyárát, a Bohn-féle téglagyárak nagy számát, melyek mind megalapítóik egyéni szorgalmának, fáradhatatlan munkájának és józan, takarékos életének tulajdonithatják a legnagyobb részt egyéni vállalkozás keretéből kinőtt vállalatok felvirágzását. A földmüvelés terén itt látjuk szükebbkörü hazánkban, Békéscsabán számos gazdacsalád boldogulását, amelyeknek néhány holdnyi birtoka egy-két emberöltőn át kinőtt a kisbirtokok közül, hogy középbirtokokká növekedjék. Vagy nézzük a csak közelmúltban elhunyt Ugvári László országos hirü kertészetét, melynek alapitója, az egyszerű kertészlegény, a munkás osztályból emelkedett fel közismert gyümölcskertésszé és lett vagyonos emberré. És igy sorolhatnánk fei a nevek hosszú sorát, Békéscsabának úgyszólván minden vagyonos polgárát, kik majdnem kivétel nélkül egyéni szorgalmuknak, munkájuknak és takarékos, józan életüknek köszönhetik tőkéjüket, melyeknek alapját maguk, vagy közvetlen elődjük vetették meg egyedüli munkával és nem királyi adományokból származó vagyonnal. A tőkegyűjtés, a vagyonszerzés célja tehát nyitva áll itthon is mindenki számára, csak ne resteljen ugy dolgozni, ugy élni, mint ahogy arra Amerikában szó nélkül hajlandó és ne befolyásoltassa magát elavult társadalmi felfogásokkal, a munkásság lelkületébe becsempészett, bomlasztó és félrevezető nemzetközi szociáldemokrata tévtanokkal. Ha boldogulni, gyarapodni, tőkére szert tenni kiván, ne akarja munkáját 8 órára korlátozni. Kevesebb munka utáni keresettel beérni s azt ytolsó fillérig felélni, hanem minden munkaalkalom, minden idő és minden munkaereje kihasználásával, megfeszítve dolgozni s emellett igényeit kereseténél kisebbre korlátozni és akkor nyitva áll előtte a boldogulásnak, a jóiétnek utja, a tőkegyűjtés, a vagyonszerzés egyedül biz| tos és becsületes módja. 9 csehek megszámláltok o „magyar" emigránsokat Ungvár, április. 6. A cseh kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében megszámlálták a jelenlegi Magyarországról odatelepedett úgynevezett „emigránsokat 1 1. A rendeletet már végre is hajtották és a számlálás során kitűnt, hogy a cseh—töt területeken jelenleg hatvanezer „magyar" emigráns tartózkodik. A cseh lapok egybehangzóan állapítják meg, hogy a cseh-szlovák köztársaságnak semmi szempontból sem kívánatosak ezek az emigránsok. 9 kisantant hadiizenésseljenyegette meg a kormányt Bratz Külügyminiszter beszámolója a külpolitikai helyzetről Budapest, ápr. 6. A nemzetgyűlés mai ülését Rakovszky István egynegyed két órakor nyitotta meg. Teleki bejelentette, hogy IV. Károly vonata tegnap délután 4 órakor hagyta el a magyar határt. Véleménye szerint külföldi tanácsadók bírhatták rá IV. Károlyt magyarországi útjára. A rosszindulat kitűnt az úttal kapcsolatban külföldön elterjesztett álhirekből is, amelyek egyike szerint Szombathelyen 15 ezer fegyveres katona várta a királyt, hogy vele Budapest ellen vonuljon. Feltétlenül el kell oszlatni az elferdített helyzetképeket. Megállapítható, hogy az utazás egyéni elhatározása volt IV. Károlynak. Tanácsadói pedig, akik nem téritették el szándékától, az országnak is, a királynak is rosszakarói voltak. IV. Károly saját jószántából (bár külső nyomás alatt) hagyta el az orszá-got. A külső nyomást jogosulatlannak kell tartanunk. Jogtalan beavatkozás belügyeinkbe. Az osztrák korjmány ígéretet tett a visszatérésnek zavar nélkül való lehetővé tételére, ígéretét azonban nem tartotta be. Hir szerint Bruck an der Murnál késett a vonat egy incidens következtében. Ez is bizonyítja, hogy Magyarország konszolidáció tekintetében jóval fölötte áll Ausztriának. A visszatérés lehetővétételéért Spanyolországnak is köszönettel tartozunk. Gratz Gusztáv külügyminiszter szólalt fel a miniszterelnök után. Azokat a változásokat ismertette, a melyeket IV. Károly látogatása külpolitikai viszonyainkban előidézett. A Kisantant tagjai, (a prágai, a belgrádi, a bukaresti és a római kormány) nem régen létesítettek fontos megállapodást arra az eshetőségre, ha a Habsburgház visszatérne trónjára. Benes ennek a megállapodásnak az alapján kijelentette, hogy a cseh kormány Casus bellinek tekintené IV. Károly visszatérését. Mikor Őfelsége váratlanul megjelent az országban, a kisantant tagjai a megállapodásnak megfelelő magatartást tanúsítottak. Március 28-án a román követ 'kijelentette, hogy Románia IV. Károly visszatérését érdekeivel ellenkezőnek tartja s megteszi ellene a szükséges lépéseket. Ugyancsak márc. 28-án az olasz kormány közölte a magyar kormánnyal, hogy az olasz külpolitika egyik sarkalatos pontja a Habsburgház restaurálásának megakadályozása. Jugoszlávia márc. 29 én közölte ugyanezt a magyar kormánnyal. Március 30-án a cseh megbízott hivatalosan kijelentette, hogy ha IV. Károly azonnal el nem hagyja az országot, a prágai kormány szövetségeseivel együtt kényszerintézkedéseket alkalmaz. Gratz: A magyar kormány első pillanattól fogva azon a véleményen volt, hogy a királynak az adott körülmények között — fájdalom — egyelőre el kell hagynia az országot. Balla: Hát ez a kormány nem Karlista?! Nagy zaj. Gratz: A király a körülmények megismerése után hajlandó volt az azonnali eltávozásra, amit sürgetett a nagykövetek tanácsának április elsején kelt határozata is, amely szerint Magyarországra végzetes következményekkel járhatna a Habsburgok egy tagjának a restaurálása is. A cseh és a jugoszláv kormány lépéseket tett az iránt, hogy Svájcban ne fogadják be többé IV. Károlyt. Tehát egy részről követeltek tőlünk valamit, mig teljes-erejükkel azon fáradoztak, hogy. követelésüket teljesíthetetlenné tegyék. Határozottan tiltakoznunk kell ez ellen az önkényes erőszakosság ellen, amelylyel belügyeinkbe beavatkoztak. A külügyminiszter beszéde után Rassay állandó heves közbekiáltások között elmondott beszéd kíséretében az alábbi határozati javaslatot terjesztette elő: 1. Szavazzon a nemzetgyűlés bizalmatlanságot a kormánynak a látogatás ügyében tanusitott magatartása miatt. 2. Küldjenek ki 9 tagu bizottságot a látogatás homályos körülményeinek felderítésére. A javaslat ügyében holnap folytatják a vitát. Táviratok Bukarest, ápr. 6. Take Jonescu az oláh kamarában bejelentette, hogy a bukaresti kormány minden lehetőt elkövet, hogy diplomáciai eszközökkel akadályozza meg a Habsburg-ház visszatérését a magyar trónra. Fegyveres beavatkozásra^csak végső esetben gondolnak a szövetségesek. Megcáfolta hivatalosan az állítólagos francia—magyar egyezményről elterjedt híreket. Megállapította, hogy még Lengyelország is tiltakozott a Habsburgok visszatérése ellen. Innsbruck, április 6. Ma déli 12 óra 30 perckor érkezett Innskruckba IV. Károly különvonata. Az állomást csendőrség szállta meg. Az összeverődött lakosság nyugodtan \^selkedett. A vonat utasai megebédeltek és 12 óra 50-kor tovább indultak. Este 6-kor érkeztek Buxba, a svájci határra. Prága, április 6. A szocialisták több városban népgyűlést tartottak, amelyen tiltakoztak a Habsburgok visszatérése és a monarkia ellen.
