Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-14 / 104. szám

Körö&vísiék Békéscsaba, 1921. mdju

s 14. GONDOLATOK * * * Személyeken keresxtii l .ámadj a a liberális destrukció állandóan a keresztény irányzatot. Ez a legkönynyebb módja csakugyan, de nagyon alattomos, nagyon faji. Magában az irányzatban nem talál hibát, vagy ha talál is, azt már nem meri megmondani. Mi tudjuk, hogy a keresztény irányzatot sem hiba nélküli emberek csinálják, még pedig azért nem, mert hiba és tévedés nélkül ember nincs. Ne a többkevesebb gyarlósággal rendelkező embereket nézzük a „kurzusban", hanem az igazságot, azt a feltartóztathatatlanul hóditó eszmét, mely minden agyarkodás ellenére is, mind mélyebb gyökeret ver a magyarságban s kizárja, hogy mégegyszer liberális, azaz zsidó uralom legyen itt. * Hogy magyarázza meg barátom, kérdi egyik ismerősöm, hogy a „kurzus" és a hazafias társadalmi egyesületek eddig „leleplezett" vezérembereiről mindről kisült, hogy azok a régi liberális korszakban, titkos és nyilvános egyesületekben tevékeny részt vettek ? Igy barátom : azok a leleplezett vezéremberek akkor is azok voltak, amik most: kiváló és igen értékes emberek. A tucat emberektől eltérően önzetlenül, tisztán magyar hazafiságból szerepeltek a közéletben s minden téren igyekeztek emelni, nevelni, vezetni népünket. Most sem tesznek egyebet s nekik fáj legjobban, hogy a mostani világosságnál tisztán látják, mennyire tévedtek becsületes törekvéseikben. Különben is : ha régi meggyőződésünk elvesztette előttünk igazságát, jobb meggyőződésre térni nemcsak szabad, de becsületes embernek kötelessége is. * Hát igenis, a mi szervünkben nem diszkvalifikál valakit az a róla kiderült tény, hogy szabadkőmives volt. Soha se szerettük őket, irtóztunk a sötétben folyó munkájuktól, azon egyszerű józan alapon, hogy ami nem birja ki a világosságot, a nyilvánosságot, annak van valami takarni walója. Ami azóta kiderült róluk, csak megerősíti véleményünket. Összeegyeztethetetlennek tartjuk keresztény-nemzeti eszméinkkel, igazságainkkal s körömszakadtáig küzdünk ellene. De el tudjuk képzelni, hogy a sok vak, elvezeteit, félrevezetett néhány világtalant, de ezek, mihelyt kinyílt a szemök, menekültek onnan, ezért még nem becstelenek. Megyei hirek A vármegye törvényhatósága 15-én tartja rendes tavaszi közgyűlését, amelynek tárgysorozatán 123 pont szerepel. A megye törvényhatósági bizott- j sága kérte a pénzügyminisztert, hogy ! engedje meg adófelszólamlási bizottságok' megalakítását Szarvason és Békésen is. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter elutasította a megye kérését, sőt azt is elrendelte, hogy a már megválasztott csabai, gyulai és orosházi bizottságokat is újonnan válasszák meg. Almády Géza és társai indítványt terjesztenek a törvényhatósági bizottság elé aziránt, hogy az Apponyi ünneplésén Békésmegye is vegyen részt és Csaba és Gyula is válaszsza meg Apponyit díszpolgárrá. Pető János zombori menekült tanfelügyelő ellen fegyelmi eljárást indítottak, mert hivatali fellebbvalóját megrágalmazta. Károlyi Mihály sz ezeréves Magyarország területi épsége ellen Ujabb hazaáruló nyilafhozatoH Zágráb, május 13. A Zágrábban megjelenő Jutarni List tudósítója beszélgetést folytatott Károlyi Mihály gróffal, aki jelenleg az SHS. kormány engedélyével családjával együtt Spalatóban tartózkodik. Károlyi Mihály az újságírónak elmondta, hogy mily sok kellemetlensége volt Olaszországban, ahonnan 24 óra alatt el kellett távoznia. Az olasz lapok által ellene és felesége ellen felhozott vádak véleménye szerint tisztára koholmányok és rágalmak. Sem közvetlenül, sem közvetve nem volt összeköttetésben sem az olasz, sem a magyar, sem pedig valamely más kommunista szervezettel. Arra a kérdésre, hogy honnan keletkeztek az ellene felhozott vádak, Károlyi azt válaszolta, hogy azt hiszi, hogy Türr Stefánia vezette ellene a kampányt. Arra, hogy miért éppen az SHS. államban telepedett le, Károlyi kijelentette, hogy főkép a tengeri levegő miatt, amire gyermekeinek nagy szüksége van (?) — Régi barátja vagyok a szláv népnek, mondotta Károlyi, mindig elitéltem a sovinista-politikát és a nemzetiségi ellentétek elsimítására törekedtem. A háború kitörésekor Amerikában voltam. Amerikából hazafelé Bordeauxba érkeztem, ahol internáltak és bezárva tartottak négy teljes hónapon keresztül, 1914. őszén visszatértem Magyarországba, ahol tovább harcoltam elveimért. A Pester Lloyd és Neue Freie Presse közben állandóan támadtak, mint ántántbarát politikust. Remélem, — folytatta Károlyi — hogy a legközelebb jövőben helyreáll a legbarátságosabb viszony Magyarország és az SHS. állam között. A magyar népnek békére van szüksége. Fontos azonban az, hogy I le kell tenni a revanche politika eszméjéről és a politikai és gazdasági megegyezés útjára kell lépni. Természetesen erről alig lehet beszélni addig, amig Magyarországon a reakció uralkodik, amely éppen azokra a soviniszta elemekre támaszkodik, akik a területi integritás politikáját hirdetik. Ha Magyarországon helyreáll na a rend (?) ez nemcsak a közvetlenül érdekelt országokra volna előnyös, hanem egész Európa politikai konszolidálásához hozzájárulna. Magyarországnak számolni kell a körülményekkel és le kell tennie arról a reményről, hogy a trianoni béke megváltoztatását politikai eszközökkel ki lehet forszírozni. Magyarország — fejezte be nyilatkozatát Károlyi — csak politikai irányváltozás esetén számithat arra, hogy a szomszédaival való jóviszony helyreáll és a konszolidálódás munkája megindul. A fenti nyilatkozat több jugoszláv lapban is megjelent egyszerre és az a legérdekesebb, hogy még a szerb politikusok közül is többen lekicsinylő kommentárt fűztek hozzá, mig sokan észre sem vették. Lovászy Márion Bukarestben Oláh miniszterekkel tárgyalt — Az erdélyi magyarság aggodalma — Hogyan pártfogolják az oláhok a bécsi emigráltakat ? Békéscsaba, május 13. Már régebben hirét vettük, hogy Lovászy Márton, a hazaárulásával általánosan ismertté vált' emigráns Bécsből Bukarestbe utazott. Bukaresti tartózkodásáról és az általa ott lefolytatott tárgyalásokról mostanáig hiteles forrásból részletes tudósítást nem kaptunk. Egy jelentésből, amely rna érkezeit számunkra, megtudtuk, hogy Lovászy bukaresti tartózkodásának politikai céljai vannak. Az oláh kormány minden eszközzel azon fáradozik, hogy a megcsonkitott Magyarországot, amely még igy is félelmetes ránézve, gyengítse. Legújabban szorosabbra fűzte azt a kapcsolatot, amelyet a Bécsbe emigrált „magyar" komrnuuistákkal már régi idők óta tart fenn. A szenvedő erdélyi magyarság természetesen aggodalommal látja a bukaresti kormány aknamunkáját. Egyik erdélyi lap az alábbiakat irja Lovászy látogatásáráról: Lovászy Márton, a Károlyi-kormány volt minisztere és a függetlenségi párt egykori alelnökéből emigrált újságíró Nagyváradon át-Bukarestbe utazott. Nagyváradon Lovászy kijelentette, hogy tisztán magánügybe utazik és nem politizál. Ugy látszik igazat mondott, mert most a Vointában a következő bukaresti jelentést olvassuk: „Bukarestbe érkezett Lovászy Márton ismert szociologus és a románság barátja, a Károlyi-kormány voit igazságügyminisztere. Lovászy Goga és Argetoianu miniszterekkel tanácskozott." Ebből a hirböl mindenki beláthatja, hogy Lovászy tényleg magánügyben utazik. Reméljük, ebben nem kételkedhetik senki, hiszen miniszterekkel csak magánügyben szoktak tárgyalni. Ugy látszik, hogy a mi aggodalmunk nem volt egészen alaptalan, mikor azt sejtettük, hogy Lovászy magánjellegű utja mögött valami egyéb is lappang. Ám legyen. Senkinek sem lehet kifogása az ellen, hogy Lovászy a magánügyeit miniszteri tanácskozások rendjén intézi el, de reméljük, hogy ezekbe a magánügyekbe Lovászy, mint megbízás nélküli ügyvivő nem kapcsolja bele a román impérium alatt élő magyarok ügyével való foglalkozást. Egyébként Goga és Argetoianu miniszterek eléggé tájékozottak a felől, hogy Lovászy nem illetékes a romániai magyarság nevében beszélni vagy tárgyalni. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I Ámen" Széchenyi püspök bérmautja Széchenyi Miklós gróf vbtt. nagyváradi megyéspüspök bérmautján hétfőn Sarkadra érkezett, hol száznegyvenen jelentkeztek a bérmálás szentségének felvételére. Délben Rácz Pál plébános látta vendégül a püspököt, valamint a helybeli előkelőséget. Innen kedden Dobozra ment Széchényi gróf, hol a bérmálások (133) elvégzése után tiszteletére gróf Wenckheim Dénes ebédet adott, melyen résztvett a püspök kisérete a hatóságok, valamint a környék notabilitásai. Szerdán Újkígyóson 756 gyermek részesült a

r bérmálásban, mely után a püspök Ókigyóson, a Wenckheimkastélyban szállott meg. Csütörtökön Nagygerendásra utazott Széchenyi gróf, ahol a 168 gyermek bérmálása alatt az Alt Sándor kántortanító által betanított vegyeskar énekelte az Ecce-t kifogástalanul. Mise alatt ugyancsak a vegyeskar régi egyházi énekeket adott elő. A bérmálás befejezése után Lavatka József plébánosnál díszebéd volt a község vezetőségének résztvételével, majd a püspök Póstelekre utazott. Vasárnap Széchenyi Gyulára érkezik, ahol a bérmálást vasárnap és hétfőn tartja meg. w a • 8 • i Csonka Magyarország - nem ország, mennyország! Orosháza ünnepe Pál E nő jubileuma Békésvármegye kulturéletében dus érdemeket szerzett férfiú, Pál Ernő előtt hajtotta meg a tisztességadás fehér lobogóját társadalmi különbség nélkül Orosháza népe folyó hó 8-án. A szeretet és az őszinte ragaszkodás megnyifvánulására okot az szolgáltatott, hogy Pál Ernő egyéb közéleti működése mellett egyháza, a református egyház érdekében sem sajnálta fáradságát és verejtékét. 25 esztendő óta szolgálja mint világi elnök tklézsiája ügyét híven és önzetlenül. Ez alkalomból' egyháza értékes és gyönyörű emléktárggyal lepte meg, melyet meghatóan meleg ünnepély keretében a hívek serege és a község színe-java előtt az Urnák hajlékában adott át Pinkóczy Gusztáv lelkész. üdvözölték a kiváló kuitur férfiút, a közélet bátor harcosát a Kálvin szövetség, a polgári és elemi iskola ref. növendékei és ez alhalmat ragadta meg Orosháza minden egyháza, testülete, egylete, közhivatala, tanári és tanítói kara, hogy kifejezzék szivük jókivánatait az érdemekben gazdag férfiúnak. Orosháza ünnepében osztozik az egész Békésvármegye, melynek kultúrájáért, különösen a szabadoktatás terén, mint a vármegyei közművelődési bizottság ügyvezető titkára Pál Ernő éveken keresztül igen sokat fáradott. A jubiláló főgondnok nagy öszszegü alapítványt tett egyháza javára.