Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-11 / 101. szám

Békéscsaba, 1921. május 11. a •sasaKe&HHpa 5b®e*33S33«sí.í m^mr^o Szerda II. évfolyam 101. szám. i i ii iinmu— ta Szerkesztőség és inac^óhivatai: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szam A szerkesztőség telefon száma : 6ö Független keresztény politikai nmpilap Előfizetési árak: F;gy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — E-:yes szam ára 2 korona hereszfény topsodolom megszervezésének szükségességét hir­dette Andrássy Gyula gróf miskolci beszámolójában, hogy a szervezett erő vehesse fel a küzdelmet a zsidó­sággal, mely ugyancsak megszerve- I zetten áll szemben a keresztény tár- 1 sadalommal, tehát Magyarországgal. Szomorú, hogy erről nemcsak hogy alkalom van, de kell is beszélni. A megszervezettség erejét kell szembe­állítani a szervezett egységként álló zsidósággal szemben, mert a han­goztatott hazafiság csak addig élő valóság, amíg érdekei mást nem dik­tálnak, amig az egyetemes zsidó ér­dek összeütközésbe nem jut a ma­gyar nemzeti élettel. Bámulnunk kell, ha gondolkozunk azon a határtalan bátorságon, amely­lyel a régi liberális lovagok kezdik az eseményeket, történéseket kriti­zálni, önmagukat, elmúlt rettenetes szereplésüket, nemzetrontó munkál­kodásukat szépíteni, mentegetni. És meg kell állapitanunk, hogy ez ter­mészetes folyománya annak a szel­lemnek, amely a túlsó oldalon nem akar tanulni a múltból s ott akarja folytatni, ahol abbahagyta abban a pillanatban, amikor azt hitte, hogy célját elérte. Minden okunk meg van arra, hogy utolsó percnek tekintsük a jelent és szervezkedjünk, egységes erővel vo­nuljunk fel, nehogy a döntő küzde­lemben, amely most folyik, alulma­radjunk, mert a nemzet bukása ma soha jóvá nem tehető katasztrófa volna. Ellenségeink szervezetten álla­nak velünk szemben és semmit nem engedtek régi kíméletlenségükből. Nekünk tehát nemcsak önmagunk­kal, de hazánkkal szemben is köte­lességünk, hogy az ellenséggel fel­vegyük a küzdelmet, kényszeritsük arra, hogy ha közöttünk, Magyar­országon akar élni, akkor minden tekintetben alkalmazkodnia kell ahoz a felfogáshoz, amely a keresztény erkölcsi alapon álló mai rend ki­fejezője. Nem crőszakolása ez a keresztény és nemzeti eszmének, hanem termé­szetes következménye annak, hogy az évtizedes „liberális" elnyomass és országrontás után bekövetkezett nemzeti öntudatra ébredés mindenütt és azonnal követeli a keresztény és nemzeti eszme érvényesülését és diadalát. > A miskolci szózatot jó lesz meg­fontolni minden oldalon. Andrássy Gyula gróf kivételes sulyu egyéni­sége garantálja azoknak a hamisí­tatlan igazságát, amiket kijelentett. De amikor a jogrendet s egyéb vesszőparipáikat emlegetik liberáli­sék, akkor nekik talár, még nálunk­nál is jobban kell okulni a mis­kolczi szózaton. Nekünk csak annyi a megszívlelni való, hogy résen legyünk és tömö­rüljünk! Báró Bonffy Milliós hulUgpiniisztei 1 ÍSOSZBÉ a nemzetgyűlés mai illésén 3 nemzeti hadsereg átalakítása Budapest, május 10. A nemzetgyűlés mai ülését Ra­kovszky István elnök háromnegyed 11 órakor nyitotta meg. Rassay Károly kérte, hogy küld­jön ki a Ház bizottságot a bécsi ellenforradalmi milliók elszámolta­tására. Gaál Endre a költségvetés vitája során szóllalt fel. A javaslatot el­fogadja. Véleménye szerint az egy­séges kormányzópárt megalakulásá­hoz uj választás, tehát a nemzet gyűlés feloszlatása szükséges. Dinits Vidor a költségvetési javas­lat el!en szólott. Báró Bánffy Miklós külügyminisz­ter beszélt ezután, aki először szó­lott ezúttal a Ház előtt külpolitikai programmjáról. Külpolitikánk — mondta — szük­ségszerű következménye a béke­szerződés intézkedéseinek, amelyek rövidesen végrehajtásra kerülnek. Számolnunk kell erőviszonyaink­kal. A békülékenység politikáját kell folytatnunk szomszédaink 1^. 1 és az európai államokkal szemben, akik­hez már eddig is kereskedelmi szerződések kötése által igy kéziünk közeledni. Nyugatmagyarország kérdését is békés tárgyalásokkal intézzük el. Elszakított testvéreink védelmére minden lehetőt elkövetünk. Legfőbb célunk, hogy a külföldet igazunkról meggyőzzük. Emelt fővel, meg nem törten né­zünk jövőnk elébe az igazságtalanul reánk zúdított szenvedések után is. Fajunk egysége, a férfias elszánt­ság és az a nyíltság, amellyel a külföld elé lépünk, diadalra viszik ügyünket. A külügyminiszter beszédet hosz­szas éljenzés követte, majd ötperces szünet után Sréter István hadügy­miniszter a nemzeti hadsereg átfor­málásáról és létszámának csökken­téséről beszélt a békeszerződés ha­tározmányai alapján, amelyek mos­tanában kerülnek végrehajtásra Szünete! a bécs—bukeresti vonatok \ forgalma (Bécs, május 10.) Az osztrák ke­reskedelemügyi kormány a sziléziai zavargások következtében beállott veszedelmes szénhiány miatt kény­telen redukálni az osztrák vasutak gyorsvonati és személyforgalmát. Hi­vatalos jelentés szerint a bécs— bukaresti vonatokat teljesen beszün­tetik további intézkedésig. Az internálás megszüntetéséről (Budapest, május 10.) Forgácli Miklós kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő ivet köröz az internálás intézményének megszüntetése és az internáltak táborának feloszlatása érdekében. Az ivnek a kisgazdák körében nagyon kevés aláírója akadt. Az orosz bolsevisták ujabb veresége (Kronstadt, május 10.) A nemré­gen lezajlott ellenforradalmi moz­galmak következtében a szovjet­kormány saját hivatalos jelentése szerint 7000 embert végeztett ki ezideig összesen. A meggyilkoltak között 1500 nő és gyermek is van. Jegyzők a belügyminiszternél A községi jegyzők egy küldöttsége ma gróf Ráday Gedeon belügy­miniszternél tisztelgett. A franciák a németeket vádolják a felsősziléziai zavargásokért (Páris, május 11.) A franciák azt állítják, hogy a németek idézték elő a felsősziléziai zavargásokat az ál­tal, hogy olyan híreket terjesztet­tek, mintha a szövetségi tanács Felsőszilézia legértékesebb gyári­és bányavidékeit nekik ítélte volna. Ismét megkezdődnek a tárgyalások Nyugat­magyarország ügyében (Budapest, májú 10.) Az osztrá­kok kívánságára pünkösd után (még május vége előtt) ismét megkez­dődnek a Nyugatmagyarország ügyé­ben megkezdett és nem sokkai ez­előtt félbeszakított tárgyalások. Megmotozzák az oláhok a határon az utasokat (Arad, május 9.) A határállomá­sokon legutóbb életbeléptetett szi­gorú vizsgálat ellenére nagymennyi­ségű lejt csempésznek. Erre való tekintettel az ilietékés hatóságok a Bauca Nationala közbenjárására el­rendelték, hogy minden határt át­I lépő utast szigorú motozásnak kell ; alávetni. Ismét cenzúrázzák az oláhok a Gsonkamagyar­í országba szóló leveleket (Kolozsvár, május 9.) A kolozs­' vári postaigazgatóság körrendeletet ; adott ki, melynek értelmében a | Magyarországba szóló leveleket új­ból cenzúra alá helyezik. A levele­ket nyitva kell feladni és nem le­hetnek két oldalnál hosszabbak, hogy a cenzúrázás gyorsabban le­gyen eszközölhető. A leveleket a temesvári postahivatalnál cenzúráz­zák. Lengyelek a felsősziléziai felkelőkért (Varsó, május 10.) A felsősziléziai felkelők a francia beavatkozás kö­vetkeztében válságos hek;? tbe ju­tottak Lengyelországban' ia y ro­konszenvvel kisérik a mozgalmat. Krakkóban és Varsóban népgyűlést tartottak, amelyen követelték a fel­kelők élelmezésének bizío:;iíá:.át. Meghosszabbítják a tan­kötelezettséget (Budapest, május 10.) Köss Jó­zsef közoktatásügyi miniszter rövi­desen javaslatot nyújt be a Ház elé a tankötelezettség szigorítására. A javaslat szerint a beiratást elmu­lasztó szülőket 600 korona pénzbír­sággal vagy elzárással büntetik. Egyes középiskolák felterjesztés­ben kérték az idei iskolaév meg­hosszabbítását. A közoktatásügyi miniszter kijelentette, hogy a meg­hosszabbítási nem tartja szükséges­nek. Boheimék kihallgatása Budapest, május 10. A Tisza-per mai tárgyalásán azo­kat az ellentéteket vizsgálták, ame­lyek a tanuk vallomásában a gyil­kosok számának meghatározását ille­tőleg láthatók. Felesi, Tisza István gróf volt inasa jegyzőkönyvi vallomásában 4 gyilkost említ. Ujabb kihallgatása nem ejthető meg, minthogy meg­szállott területen tartózkodik. Dr. Roheim Gézát, a Roheim­villa tulajdonosának fiát hallgatták ki ezután, aki Gertnerben arra a látogatóra ismert, aki délelőtt járt Tiszánál. Apja, dr. Roheim Samu a gyilkosság napján történteket be­szélte el. Szünet után Fényes László, Kor­vin Klein Ottó, Gertner, Vágó és Lengyel intéztek kérdéseket dr. Ro­heim Samuhoz. A tárgyalást holnap folytatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom