Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-03 / 95. szám

KöréssvieÉék Békéscsaba, 1921. május 3. Mi van ma ? 1921. május 3., kedd R. kath.: Szt Kereszt megt. Prot. : Irma. A nap kel reggel 4 óra 41 perckor, nyugszik délután 7 óra 14 perckor. A hold kél éjjel 2 óra 28 perckor, nyugszik délután 2 óra 30 perckor. Este 8 óra Ker. Dalkör próbája. Este 8 órakor: Színházi előadás. MIBSIDVHEIiail fllmássy Mm grófnő kihallgatást! Budapest, május 2. Megkezdődött a Tisza-per korona­tanujának, Almössy Denise grófnő-, nek a kihallgatása. Kéri Pál és Fényes László védője adta elő több kérdését, majd Fé­nyes László hivta fel az elnök fi­gyelmét arra, hogy Sztanykovszky mostanáig nem magát védte, hanem azt igyekezett jóvá tenni, amit el­lene és Friedrich ellen vétett ré­gebbi vallomásaiban. Az elnök el­rendelte Hüttnernek Sztanykovszky­val való szembesítését. A szembe­sítés következtében Hüttner több vallomása során tett kijelentését módosította. • B a • H • ••QDiaBBBBBBBilBliailBna Megalakult a pénzügyi tanács Bevételeink fedezik a kiadásokat. Hegedűs megnyitó beszéde az első ülésen. Budapest, május 2. Az Országos Pénzügyi Tanács szombaton megalakult. Az alakuló ülésen resztvettek : Hegedűs Ló­ránt pénzügyminiszter, Wekerle Sán­dor, Lukács László, Teleszky János, Popovics Sándor, Korányi Frigyes báró v. pénzügyminiszterek, Töry Gusztáv, Ráth Sándor, a Curia el­nökei, Wlassics Gyula báró, Bene­dek Sándor, a közigazgatási biró­ság elnökei, Róbert Emil, Ernst Sándor, Czettler Jenő nemzetgyű­lési képviselők a pénzügyi tanács tagjai, Schober Béla, Vértessy Sán­dor, Kállay Tibor pénzügyminiszté­riumi államtitkárok, Paul Iván mi­niszteri titkár és Eperjessy Sándor, a pénzügyi tanács jegyzője. Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­ter hosszabb beszéddel nyitotta meg az alaku'ó ülést, üdvözölte a ma­gyar kormány nevében a megala­kuló tanács tagjait, rámutatott arra, hogy annyi erkölcsi erót, szellemi tőkét aránylag egyetlen ország sem egyesit nehéz pénzügyi kérdések megoldására, mint amivel Magyar­országon most megpróbálkozunk. Ha Európa látni fogja erőkifejté­sünket, ennek hatása el nem ma­radhat. — Sikerült irtózatos erőfeszítés és nagy nélkülözések árán a ban­kóprést megállítani. Már másfél hó­napja annak, hogy fedezetlen bank­jegy nem kerül forgalomba s ez olyan tény, amelyet mindenkinek, aki Magyarország hitelügyeivel fog­lalkozik, el koll ismernie. Sikerült fedezni saját bevételünkkel kiadá­sunkat. Ez azonban a kérdésinek csak negatív része. Nem elég az, hogy az áilam ne fizessen, vagy csak annyit fizessen, amennyi pénze van, elég eszközzel kell rendel­keznie nagy feladataink megoldásá­hoz, a szociális problémák kiépíté­sénél, a gazdasági termelés meg­indításánál állami erővel való közre­működésre. Ezt a pénzügyminiszter maga nem tudja megoldani, ezért fordulok az ország legelső szakér­tőihez és hálát mondok nekik érte, hogy nehéz munkámban segíteni szíveskednek. Hiszem, hogy mun­kánkat teljes siker fogja koronázni. A miniszter a tanács tagjai közül ezután Wekerle Sándort üdvözölte, mint az eddigi pénzügyminiszterek atyamesterét. A régi tárnokmeste­rektől Wekerle Sándorig és ö tőle végtelenségig tart a lánc: a ma­gyar pénzügyminiszterek összefogó munkája a nagy feladatok megol­dására. A tanács tagjai ezután fogadal­mat tettek, amely után a tanács zárt ülésben megkezdte tanácsko­zásait. D a in >i a n Hogyan nosztrifikálják az oláhok az osztrák-magyar államadóssági címleteket Egy erdélyi szaklap a noszírifiMiásról A volt monarhia háborús állam­adóssági címleteinek a nosztrifiká­Iása nem csak ránk nézve fontos, hanem igen jelentékeny szerepet játszik az úgynevezett utódállamok gazdasági életében is. Megírtuk an­nak idején cseh kormánykörökből származó jelentés alapján, hogy Csehszlovákiában már foglalkoztak a háborús államadóságok ügyének rendezésével. Most arról értesülünk, hogy az oláh kormány is hajlandó­ságot mutat a nosztrifikálás meg­kezdésére. Egy erdélyi szaklap, a „Közgaz­daság" legutóbbi számában a kö­vetkezőkben számol be a bukaresti kormánynak előkészítő ténykedé­séről : Ismételten foglalkoztunk az­zal a tervezettel," mely még január hó folyamán indult ki a pénzügyi kormány köréből az osztrák-ma­gyar állampapírok felülbélyegzését és ezen alapuló nosztrifikálását il­letőleg. Közgazdasági életünk ez a kiválóan elsőrendű kérdése végre aktuálissá vált Titulescu pénzügy­miniszter rendelete folytán, mely­ben a kolozsvári államtitkárságot a felülbélyegzesi műveletnek záros határidőn belül való folyamatbaté­telére utasította. A felülbélyegzés az 1914. julius 28. előtt kibocsátott állampapiroknal előirt kétpéldányu bevallások alapján történik, az 1914. julius 28. és 1918. október 31. kö­zötti időben keletkezett államadós­ságok címleteit pedig bevonják és nyugtával helyettesítik s a beváltási, illetve konver'álási arányszám felett a párisi jóvátételi-bizottság utasí­tása értelmében utóiag fognak dön­teni. A végrehajtási intézkedést tar­talmazó hivatalos közlemény egyik legfontosabb existenciális kérdésünk megoldását teszi igy aktuálissá s most a pénzügyi "élet gyakorlati té­nyezőin lenne a sor, hogy a be­váltás függőben tartott aránya és mikéntje érdekében indított mozga­lom felszínen tartásáért s figye­lemre méltó respektálása érdekében kormánykörök részérő! is minden lehetőt elkövessenek. Az erdélyi nemzeti vagyonnak jele'ritős része fekszik a volt monarchia állampa­pírjaiban elhelyezve s az alpári át­váltási kötelezettség ébrentartásában beálló minden lanyhulás a kérdés nélkülünk való megoldhatatlanságá­ról vallott álláspontunk feladásával volna egyenértékű. A csehszlovák kormány csak nemrég biztosította hadíköicsöntulajdonosait, hogy a bekövetkező nostrifikálásnál tul fog menni a békeszerződés kívánalmai­nak keretein, Jugoszlávia legutóbbi kölcsönei jegyzésénél is pénzérték­| nek fogadta el a háborús kötvé­| nyeket, Magyarországban pedig a I nosíifikálás már a lebonyolítás stá­• diumába is jutott s igy a román ; pénzügyi politikának, mely szívesen i hivatkozik gyakran az utódállamok ' eljárására számos utmutató és pre­' cedáló példa ajánlkozik az átválla­landó államadósságok kérdésének mindkét félt kielégitő méltányos ! meqoldásra. A miniszterelnök és a belügyminiszter Zala­egerszegen Budapest, május 2. Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök a belügy­miniszter kíséretében Zalaegerszegre utazott az internálttábor megvizsgá­lására. A vizsgálat eredményének megfelelően döntenek majd arról, hogy fenntartsa-e f a kormány to­vábbra is az internálás intézményét. Lloyel George ellenszegül minden kényszerítő akciónak London, május 2. A legfelsőbb tanács ma délutáni ülésén Lloyd George bejelentette, hogy megbízást kapott valamennyi minisztertársa ne­vében is tiltakozni minden kény­szerítő akció ellen a német jóvátételi kérdések elintézése ügyében. Az an­gol kormány álláspontja az, hogy keresni kell az alkalmat a németek­kel való további tárgyalásokra. Ha azonban a német kormány a jövő­ben is hajthatatlan marad és kitart az ajánlatában foglaltak változatlan érvénybenhagyása mellett, akkor az angolok is megfontolás tárgyává teszik, hogy szárazföldi és nisi had­erejükkel együtt támogassák-e a franciákat ujabb katonai vállalko­zásukban. Tőzsde Devizák : I . lít tárgyal a szerdai városi közgyűlés? Békéscsaba város szerdán reggel ! újból rendkívüli közgyűlést tart, j melynek tárgysorozatát a Körösvidék I már a mult héten közölte. A rendkívüli közgyűlésnek leg­fontosabb tárgya kétségkívül a köz­munkák váltságával kapcsolatos al­ispáni leirat lesz. A közmunkák költ­ségeit s a fizetendő váltságot ugyanis eddig a város önállóan állapította meg, az uj indemnitási törvény azon­ban a törvényhatóságnak tartja fenn a megállapítás jogát, sőt a felhasz­nálásra is befolyása van. Ez a köz­munkaváltság az utóbbi években egyáltalán nem fedezte a közutak karbantartásának költségeit. Leghe­lyesebb tehát az egész jövedelmet a vármegyének átengedni, hiszen törvényhatósági ut csak egy van, tehát a csorvási, mezőberényi és kétegyházai utakat a törvényhatóság átveheti fenntartásra. A vármegyei útadót eddig természetben, közszol­gáltatásokkal rótta le a lakosság. Ezt behajtani aztán rendszerint lehe­tetlen volt. Ki kell tehát róni az adózás arányában az egyes adó­zókra ezt a közterhet s a községeket ilymódon mentesíteni. Az ingatlanforgalom után a város nak joga van ilietéket szedni, mely illeték a város legális jövedelme lévén, természetesen jelentékenyen csökkenti a fedezetlen, illetőleg köz­ségi pótadóval fedezett szükséglete­ket. Ennek az illetéknek a megálla­pítása a rendkívüli közgyűlés fel­adata s az érlesülésünk szerint más­fél százalékban megállapítani java­solt ingatlanforgalmi jutalék lehetne — szerintünk — 2 százalék is. A villamosmüvek szabályrendele­tén kisebb, stiláris módosítások lesz­nek csak s" igy ez a pont nem vált ki nagyobb érdeklődést. A települési kérelmek azonban már több figyel­met érdemelnek. Erre a közgyűlés tagjainak nagyobb gondot kellene fordítani és az illetéktelen s rend­szerint nem teljesen önzetlen befo­lyásolásoktól függetlenitenie kellene magát. Egyebekben a közgyűlés gyors és sima lefolyásúnak Ígérkezik. Amsterdam 74.76 Budapest 2-75 Berlin 8-72 Milano 27-25 Prága 7-75 Svájc Bécs Koppenhága 3600—3900 Stokholm Krisztiánia 31-50­Szófia * Zágráb Bukarest 9-25 Newyork London 750 Varsó 68 Páris A magyar koronát ma Zürichben ponttal jegyezték. GBBil JL Csonka Magyarország Egész Magyarország - nem ország, mennyország ! 99S9R0L3UHR KERESZTEHV HERESKEDCfiEL! > — Búcsúzás a katedrától. Meg­• ható, szép bucsuünnep folyt le f. ! hó 1-én délelőtt 11 órakor a leány­• középiskolában. Az intézet -tanári­í kara és tanulóifjúsága ekkor vett j bucsut Barbierik Titus volt pancso­! vai felső kereskedelmi iskolai igaz­; gató, a békéscsabai leányiskolához ! beosztott tanartól, aki 40 évi szol­! gálát után megválta tanári pályától, j A Himnusz eléneklése után Qajda I Béla igazgató maqasszárnyalásu, \ szép beszédben szólott az érdemes | pedagógushoz az intézet tanárikara nevében, maid Huszár Etel keres­kedelmi feíső osztályú tanuló ked­vesen tolmácsolta a növendékek bú­csúját, háláját. A búcsúszavakra Bar­bierik Titus válaszoitkönnyekig meg­hatva, nagy hatású gyönyörű be­szédben. A szép ünnepséget Szó­zattal fejezték be. Barbierik Titus régi érdemes munkása a magyar közoktatásnak, kit igaz magyarsá­gáért és gerinces magatartásáért üldöztek ki az oiáhok Pancsováról, ahol munkás életének legnagyobb részét töltötte. Gazdag eredményű nemzeti munkája után tanítványai s tisztelői ezreinek hálája és min­den jó kívánsága kiséri a nyuga­galomba a magyar közoktatás e megfáradt, kitűnő munkását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom