Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-01 / 69. szám

Békéscsa ba, 1921. április 1. Péntek II. évfolyam 69. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napéi ip Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, féíévre 200 K, — Egyes szám ára 2 korona Magppország és Inglia Valamikor, nem is olyan régen, a magyarság rokonszenvvel tekintett Albion fiaira, a gentlemanokra, akik­nek egyenessége, lovagiassága sok­ban hasonlatos a magyar erények­hez. Anglia viszonozta is ezt a ro­konszenvet, mely mindinkább mé­lyült, mig egyszerre a világháború elszakított minden baráti köteléket és ellenfelünkké tette Angliát. A világháborúnak vége van. Egy reszkető koponya hihetetlen és lehe­tetlen békét kényszeritett ránk, amely békének a tarthatatlansága, igazság­talansága nap-nap után mind vilá­gosabban látszik. De nemcsak mi látjuk ezt, hanem a józan fejű, vilá­gosan gondolkodó külföld is látja s mind sűrűbben hallatszanak volt ellenségeink soraiból szégyenkező hangok, a wilsoni elvek megcsúfo­lása és még ennek a bárgyú béke­szerződésnek is be nem tartása miatt. Legutóbb az angol felsőházban Newton lord kelt védelmére a ma­gyarságnak és a kormány mentege­tőzésére Crewe márki adta meg a méltó választ. Newton lord azzal a kérdéssel kezdte beszédét, vájjon volt-e ko­moly oka a kormánynak arra, hogy a magyar békeszerződés ratifikálá­sára vonatkozó törvényjavaslatot mostanáig halogatta. Nemrégen fel­hívtam itt a figyelmet erre a kér­désre — mondotta Newton lord — és utaltam arra, hogy mig a magyar kormányt kényszeritették a béke­szerződés elfogadására és rendkívül rövid határidő alatt való ratifikálá­sára, négy hónap telt el anélkül, hogy őfelsége kormánya vagy tudo­másom szerint a szövetségesek más kormánya — az egyetlen Olaszor­szágot kivéve — a békeszerződést ratifikálta volna. Utaltam annakide­jén azokra a hátrányokra, amelyeket Magyarország a ratifikáció haloga­tása miatt szenved s nem akarom most a Ház idejét arra pazarolni, hogy ezekre a körőlményekre ismét rátérjek. De mindenkinek be kell látnia, hogy az az ország, amellyel a hadiállapot tehnikailag még fenn­áll, sok kellemetlenségnek van ki­téve és nagyon nehezére esik, hogy a szokásos gazdasági viszonyt vagy egyáltalán bármiféle viszonyt a kül­földdel megkezdje. Magyarország­nak nincs képviselője a mi orszá­gunkban és tudomásom szerint tel­jességgel képtelen arra is, hogy pa­naszát a népszövetség elé vigye, a mi pedig lehetséges lenne, ha a szerződést már ratifikálták volna. — Mindez már magában is eléggé salyos helyzetet jelent, de valósá­gos botrány, hogy közönséges teh­IV* Károly király Budapesten volt Szombaton érkezett Szombathelyre — Budapesten Horthyval tárgyalt — Újra elhagyja Magyarországot Budapest, március 31. Napok óta ellenőrizhetetlen hir járta be az országot: Károly király visszatért Magyarországra! A húsvéti ünnepek és politikai szünet miatt csak a szenzációéhes közvélemény mende-mondáira lehetett támaszkodni s éppen azért nem tartottuk helyesnek a tényállás teljes ismerete nélkül közölni olvasóinkkal e szenzációs hirt, mig végre ma módunkban van a félhivatalos Magyar Távirati .Iroda tudósítását teljes terjedelmében közölni. A félhivatalos nyilatkozat a kö­vetkező : • Szombaton, e hó 26-án éjjel fél 11 órakor IV. Károly király várat­lanul megjelent Szombathelyen, hol a püspöki palotában szállott meg. A lelkigyakorlatok végzése céljából Szombathelyen tartózkodó Vass Jó­zsef vallás- és közoktatásügyi mi­niszter gróf Teleki Pál miniszter­elnököt, aki családjával a vasvár­megyei Iváncon, gróf Sigray Antal kerületi kormánybiztos birtokán töl­tötte az ünnepeket, — a legsürgő­sebben Szombathelyre kérette. A miniszterelnök a felszóllitást éjfél— után két órakor vette kézhez és gróf Sigrayval hajnalban Szombathelyt? érkeztek, ahol a király megérkezé­séről tudomást szerzett. A minisz­terelnök és Vass miniszter fél hétkor Budapestre indultak, hogy a reggel 8 órakor elutazó királyt megelőzve, a kormányzónak a szükséges jelen­téseket megtehessék. — Géphiba következtében azonban csak a ki­rály megérkezése után értek Buda­pestre. A király a fővárosba érve, felkereste Horthy Miklós kormányzót és vele hosszabb megbeszélést folytatott. A kormányzó az ország érdekének feltárása mellett rámutatott annak szükségességére, hogy a király az országot mielőbb hagyja el. A király a fővárosból azonnal elutazott anélkül, hogy bárk i m ássál érintkezett volna. A kormányzó a király megjelenése által előidézett ujabb helyzet meg­oldása céljából a kormány Buda­pesten időző tagjait, valamint az ünnepek alatt itt tartózkodó néhány vezető politikust tanácskozásra hivta meg, akik a kormányzónak az or~ szág érdekében követett eljárását teljes megnyugvással vették tudo­másul. A kormány Budapesten levő tagjai a kormányzó elnökletével ismételten megtartott tanácskozásokon megálla­pították a teendő intézkedéseket, valamint lépéseket tettek az irány­ban is, hogy a királynak idegen országokon át való akadálytalan utazása lehetővé tétessék. Az erre vonatkozó biztosítékokat a ki­rály Szombathelyen fogja be­várni, ahol gróf Teleki Pál mi­niszterelnök személyesen gondosko­dik a király biztonságáról, valamint arról is, hogy a király ittartózkodá­sának magánjellege minden tekin­tetben megóvassék. Eddigi megállapítások szerint a király utazásáról egyetlen magyar tényezőnek sem volt előzetes tudo­mása s az felelőtlen befolyásra ve­zetendő vissza. Az egész országban teljes a nyu­galom. Budapest, március 31. A súlyos pdlitikai helyzetre való tekintettel a nemzetgyűlést pénteken délelőtt 10 órára sürgős ülésre hív­ták össze. A nemzetgyűlés valószi­nüleg zárt ülésen tárgyalja a most lefolyt szenzációs eseményeket és nyilvános ülésen az elmúlt napok politikai eseményeinek beszámolóját. nikai mulasztás miatt Magyarország egyes részeit jelenleg szerb had­erők tartják megszállva, amelyek a megkötött megállapodásokkal, va­lamint a szövetségesek akaratával flagráns ellentétben a polgári köz­igazgatás valamilyen formáját ik­tatták be, amely karakterében bol­sevista jellegű és a szerencsétlen országra nézve rendkívül káros. R helyzetet még rosszabbá teszi az a körülmény, hogy a megszállott te­rület Magyarország egyetlen része, amelyben kőszén van. A magya­roknak kell a jogtalan okkupáció költségeit viselniök és emellett még megfosztják őket saját szenüktói is... ... ez a dolog a mi nemzeti be­csületünket és jóhiszeműségünket érinti. Ez az ország mindig büszke volt rá, hogy a legyőzött ellenfél­lel nagylelkűen és nemesen bánt. De a mostani speciális esetben többi szövetségesünkkel egyetem­ben a leghallatlanabb szigorú szer­ződést kényszeritettük rá egy le­győzött és tehetetlenné vált nem­zetre és a legkevesebb, amit tehe­tünk, véleményem szerint az, hogy szerződéses kötelességünket a ma­gunk részéről halogatás nélkül tel­jesítjük. Az ezután következő kormány­nyilatkozatra Creve lord felelt hosz­szabb beszédben. A választ — mon­dotta — felületesnek tartom a követ­kező okokból: A nemes gróf egy­szerűen túltette magát azon a való­ságon, hogy ez a szerződés nagy­tömeg emberre rendkívül fontos és sürgős, sok szempontból sürgősebb, mint más ügyek, amelyek eddig a parlament figyelmét igénybe vették. A magam részéről azonban ugy vélem, hogy az az ügy, amelyről most szó van s amely a kontinen­sen nagyszámú embernek a jólétét és biztonságát érinti, mindenesetre fontosabb, mint a mi házi ügyeink, amelyek nem ilyen óriási jelentő­ségűek. — Meg kell mondanom, hogy alig emlékszem gyöngébb mentségre, mint amilyen az volt, amelyet ne­mes barátom a túlsó oldalról ozük­ségesnek látott felhozni. Még nem is olyan régen Magyarország nagy kegyben állott ebben az országban. Sok esztendőn keresztül romantikus ragaszkodást éreztünk ebben az or­szágban Magyarország irányában. Bizonyos, hogy Magyarország ezt a történeti megbecsülést elvesztette azzal, hogy résztvett a háborúban és talán még inkább a bolsevista periódussal, amelyet a háború után kellett elszenvednie. De ez nem vál­toztat a valóságon, hogy ez az ország igen súlyos helyzetben van két szom­szédjával szemben, akik a mi bará­taink és szövetségeseink, Szerbiával és Romániával szemben, minthogy Magyarország és a két állam között jó sok féltékenység és feszültség áll fönn. Ez a körülmény igen nehézzé teszi Magyarország helyzetét. — Borzalmas dolog, hogy ez az ország ma valóságos gazdátlan jó­szág, amely semmiféle viszonyban sincs a szövetségesekkel, amelynél semmiféle formális képviseletük nincs a hatalmaknak és amelynek a hatal­mak fővárosaiban sincs képviselete. Nemes barátom a tuisó oldalon meg­említette jóhirünket, amelyet Euró­pában magasrendű elveinkkel és al­kalmazkodó viselkedésünkkel szerez­tünk. Nem tudom, mennyi maradt még meg ebből a jó hírnévből, de félek, hogy már nem sok foszlány van meg belőle . . . Derül a beborult ég Csonkama­gyarország fölött. Még csak egy-egy tűző sugár ígéri a virradatot, de a mag el van vetve és az igazság fá­jának ki kell hajtania. A mi dolgunk az, hogy törhetetlen munkával mu­tassuk meg a világnak, hogy a ma­gyart ideiglenesen el lehet nyomni, de elpusztítani soha nem lehet 1 Osonta Magyarország — aem ország, Egész Magyarország — mennyország!

Next

/
Oldalképek
Tartalom