Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-03-12 / 54. szám

Békéscsaba, 1121. Március Ifi Kérőm vidék 3 — A szegély Iskolát gyermekek felruházását célzó gyüjtőpersely akciónál a következők voltak szívesek a részüket kivenni. Gyűjtöttek pedig a következők: Aradi Ipar- és Népbank B.-Csabai fiókja 65 K, Korponai Takarékpénztá Békéscsabai fiókja 10 K 20 fillér, Békéscsabai Áruforgalmi 72, B.-Csabai Takarékpénztár Egyesület 3 K 02 fillér, Gazdasági ismétlő iskola igazgatósága 41, Békésmegyei Gazdasági Egyesület 4, Dohány Nagyáruda (özv. Laszky-né) 126, Békésmegyei Általános Takarékpénztár Rt. 35, Városi lisztüzlet (Krcsmárik Pál) 56, Viski Testvérek 10, Den józsef gőzmalma 17, Mészáros István kereskedő 39, Böttger Károly kereskedő 38, Czigler Jenő kereskedő 12 K 50 fillér, Uhrin Ádám kovács 49, Offenwágner Pál hentes 3, Iparos ifjak Művelődési Egylete 1, Weisz Alber 9, Apfel Gusztáv kereskedő 16, Engel Fülöp kereskedő 25, Körösvidék könyvkereskedése 32, Erzsébethelyi fogyasztási szövetkezet 24, Silberstein Ignácz utóda 34 K 20 fillér, Kulpin Jakab cég 18 K 20 fillér, Kaszinó Egyesület 99, Gabona gyűjt. Korm. bizt. kirendeltsége 139, Rudolf főgimnázium 774, Hajdú Lajos kereskedő 157 K 20 fillér. Keresztény fogyasztási szövetkezet 51 K. Hercz Márton tánctanító 99, Alföldi borozó 79, Városi népjóléti hivat 2. sz. szoba 35 K 20 fillér, Illovics János (Sörház vendéglő) 134, K. Fischer Károly 880, Fekete Sándor kereskedő 51, Szilágyi Lipót 675, Békéscsaba városi takarékpénztár R. t. 173, Ipartestület Elöljárósága 201 K 60 fillér, Áll. el. népisk. (Irányi-u.) 534, Áll. el. népisk. (Szent László-u.) 275, Kisgazdák fogyasztási szövetkezete (Telep) 501, Áll. el. népiskola (Révay-u.) 142 K 64 fillér, Kővári és Szelner cég 164, Erzsébethelyi Takarékpénztár R. t. 8, Braun féle gőzmalom 74, Magy. kir. földmives iskola 6, Ev. ref. lelkészi hivatal 13, Falta Jenő keresksdő 7, Áchim és Ondroviczky féle gőzmalom 102, Iparos olvasókör, 2 K. (Folyt, köv.) Amidőn a perselygyüjtőknek a szegény iskolások nevében is hálás köszönetet mondok, nem mulaszthatom el rámuthtni arra, hogy a persely gyűjtésnél az adakozók részéről bizony sok esetben áljótékonyság gyakoroltatott, mert a perselyben olyan sok tépett, rongyos, hasznavehetetlen, lebélyegezésü bankjegy, sőt nadrággomb is) találtatott, hogy annak semmi értéke nincsen és a nemes célt egyenesen megcsúfolja, igy az ügybuzgó gyüjtőperselytartók munkája részben kárba veszett. Egyben kérem azokat, akiknél még persely van kint, hogy azt minél előbb küldjék be a népjóléti hivatal 3. számú szobájába. Dr. Gally Géza s. k, tanácsnok. Sz akácfa és a méhészet Kevés olyan hasznos fa van, me'y sok jóoldalu tulajdonságánál fogva a versenyt az ákácfával kiállja. Gyors növésű, nagy kalóriája miatt kedvelt lüzifa, megfelel a legjobb szénnek, sót azt felül is múlja fiatalabb korában kitűnő szőlő karót szolgáltat, később nagyon tartós szerszám- és épületfát sd és mégis azt látjuk, hogy az országban alig van tisztán ákácos erdő, mert nálunk még most is sok helyen a nyárfát többre becsülik, mint az értékes akácfát azért, mert nem oly tetszetős. Országutak szegélyezésére nem igen alkalmazzák, azt hozván fel okul, hogy az utat igen beárnyékolja, gyökerei a talaj felszínén vannak és nagy képződése következtében nagy teret igényel, mind oly ok, ami szemben az akácfa hasznosságával megdűl. Egyik kiváló tulajdonsága, hogy virágja által a méheknek mézelő képességénél fogva kitűnő szolgálatot tesz, ha bár ma csak a házak előtt ültetett akácfákról lehet szó, amelyek ez idő szerint, mig a méh gazdaság igy szük körben mozog, megfelelnek a kívánalmaknak, később azonban, ha ezen nagy jövedelmet hozó gazdasági ágazat jobban lesz fejlesztve, aiig fog ily szerény mennyiségben megfelelhetni. Ma már igy is néhány millió korona jön be az országba mézeladásból. Sok ujat az akácfa érdekében nem hoztam fel, csupán a gazdák figyelmét kívántán ébrentartani, hogy ezen kiváló hasznos fát iparkodjanak, mindenki, kinek földje van, felkarolni, hí n mai szomorú helyzetünket tekintve, legelső feladatunk, hogy szén hiányában tüzelő- és faanyag szükségletünk fedezve legyen. Igen könnyen megörökíthető. Mag szedése könnyű és májusban vetendő, mert a hideg iránt nagyon érzékeny. Már az első évben igen szép csemetét szolgáltat és ha jól van ültetve, nagy percentje megered és ha gyökér hajtásból szedünk is ki megfelelő példányokat, biztosan megfogan. R kimutatás adatai szerint a háború előtti időben Magyarországon az erdőterület 15672172 kataszteri holdat tett ki, ebből akácerdő CSHpán csok 154336 kat. hold. YL. VEGYES UifrtBt i csitomibifl Újpestet heteken keresztül egy titokzatos eset tartotta izgalomban. A legforgalmasabb utcák egyikén fényes délben, mikor legnagyobb volt a tolongás, rémes kiáltás hangzott el: — Segítség! Emberek, segítség! Húzzatok ki! Egy zöldkabátos sápadt ember a földalatti szennyvízcsatorna nyílásához rohant és figyelmeztette a rémülten összefutott tömeget, hogy a kiáltozás onnan származik. Lázas sietséggel láttak a mentési munkálatokhoz. Rendőrök, tűzoltók jöttek és létrával, kötéllel lebocsájtottak egy bátor embert, aki vállalkozott a csatornában fuldokló kimentésére. Mikor a létra vége a csatorna fenekére koppant s a tűzoltó lámpással és kötéllel felszerelve megindult lefelé, fájdalmas jajkiáltás hangzott fel, majd borzalmas csend következett. A tűzoltó percekig kutatott a piszkos sötétség mélyén, mig végre nyakig sárosan azzal kúszott vissza, hogy „a szerencsétlent bizonyára elsodorta a csatorna szennyes árja. A tömeg izgatott lelkiállapotban széledt el. A kiáltozás másnap más csatornanyílás előtt ismétlődött meg. Újra összeverődtek a kíváncsiak. — „Emberek mentsetek meg ! Két napja, hogy beleestem a csatornába!" Hallatszott a szerencsétlen fájdalmas kiáltozása. A tűzoltó megint leszállt a mélybe, de megint hiába. Harmadnap ismét más utcán hangzott fel a kiáltozás s minthogy a mentés most sem sikerült, a bölcsebb gondolkozású újpesti asszonyok megállapították, hogy kisértet jár a csatornában. Valami csatornatisztító lelke, aki régen fulladhatott bele a csatornába. Újpest valósággal irtózatba esett. A rémes mese terjedt széltében. A rendőrség is komolyan kezdett foglalkozni az ügygyei. Mikor legközelebb ismét felhangzott a rémes kiáltozás, a detektívek alapos vizsgálat alá vették a csatorna körül összeverődött tömeg minden egyes emberét. Csakhamar megtalálták a kísérteties rejtély nyitját. Kiderült, hogy az a zöldkabátos emberke, aki a kiáltozáskor mindég elsőnek szaladt a csatornához, az egyik fővárosi cirkusz elbocsájtott artistája. Közelebbről — hasbeszélő, aki összeköttetésben állott azokkal a tizenhárompróbás zsebmetszőkkel, akik az általános rémület és megborzadás pillanataiban a tömegbe, vetették magukat és a bátor tűzoltóval versenyezve halásztak a zavarosban. A „kísértetet" természetesen elcsípték. Tőzsde Vmimtéki Magyar korom 1.42 Napoleon I2BD—1340 Svájci frank 7000 Leu 340—555— Márka 065—680— Angol font 1000-1590 Pranda frank 2830—3100 Dollár 410-417— Lira 1560—1570 Rubel 175—178— Szokol 550—532—Korona-dinár 1065—1030 Frank-dinár 1100— 1130 Léva 410—430— Osztrák bélyegzett 00—62 Lengyel márka 32—51 Da vizák: Amsterdam 142—150— Budapest 137 Berlin 980—695— Milano 1580-2192 Prága 352—775Svájc 0900—7300 Bécs 54 37 Koppenhága 0900—7400 Stokholm 9300—9650 Krisztánk flOOO—7200 Szófia Zágráb 280-300Bukarest ilO—367— Newyork S93— London 1580—1025 Varsó Páris 3000—3175 Cionki iflgjaroraág — íeo erűig, Egéu Hagjarorsxág — meii/tmig! SZÍNHÁZ Az Aranyember két előadásáról szólva első sorban is megjegyezzük, hogy a rendezés és a diszletezés meglepően jó volt; a közönség, mely hosszú szünetekre számított, kellemesen csalódott. Rz előadás is a jók közé sorakozott, a szerepet tudták, a darabot simán, szépen játszották a szereplők. Bihari kitűnő volt, Turai is jól adta nehéz szerepét. Tompa Irma megint pompás alakítást nyújtott, Csákyné a harmadik felvonástól kezdve volt kifogástalan a gyűlölködő flthalia szerepében. Jó volt Matolcsiné és Sugár, mig Gyulai Marianne csak utolsó Jelenetében nyújtotta azt, amit tőle vártunk. Igaz, hogy a naiv lélekhez illik a mosolygás, de ő egy kicsit visszaélt vele s az örökös mosolygás a bájosság rovására megy: mi kevesebb mosolyiyal is el tudunk képzelni naiv lányszerepet. Jancsó Jolán előnyösen mutatkozott be, róla n kritikát későbbre hagyjuk. Nagy Laci s a többi szereplő is ügyes volt. Műsor : Szombat: Muzsikusleány, operett. (Páratlanbériei.) Vasárnap : Délután : Liliomfi, operett, este: Muzsikusleány, operett. (Bérletszünet) Hétfőn páros bérletben Csárdáskirályné. Operett. Kedden bérletszünetben díszelőadásul Fekete lovas. Színmű. Szerdán páratlan bérletben Makrancos hölgy. Vígjáték. Csütörtökön páros bérletben Makrancos hölgy. Vígjáték. Pénteken páratlan bérletben Marcsa katonája. Operett-újdonság. Itt először I Szombaton páros bérletben Marcsa katonája. Operett-újdonság. Vasárnap berletszünetben két előadás. Délután Ezred apja. Énekes bohózat. Este Marcsa katonája. Operett. Jegyek a nappali pénztárral egyesitett elővételi pénztárnál máris válthatók. Közgazdaság, tutik bfBffloiiiiKtri) futBinldí Irta: Cseprnghy Gy«U kir. gned. XI. A talaj. A föld felső részét, amelyik a növényeket termi, termőföldnek, vagy talajnak nevezzük. Termőföldünk különféle kövek, sziklák elmállott porából, meg a benne termett és belekeveredve elkorhadt növények testéből áll. R földben elkorhadt növényi részeket televénynek nevezik. R televény igen fontos része talajunknak, mert: 1. folytonos korhadásával folgtoa ellátja eledellel növényeinket; 2. sötétebb színűvé teszi földünket ; a sötétebb színű föld pedig, épen agy, mint a sötétebb színű ruha, jobb meiegtartó; 3. sok vizet tud magába szívni és sokáig meg is tudja a vizet »egában tartani; 4. R kötött talajt porhanyóbbá, a laza talajt kötöttebbé teszi; 5. R földbe juttatott istállótrágyából, meg műtrágyából a növényi eledelt nem engedi az eső állal nagyobb mélységre levinni, hanem azt magába szívja és a szükséghoe képest átengedi a földbe vetett növényeknek Szántóföldjeink televénytartalmát az érett istállótrágya szaporítja legjobban, de szaporítják a benne elpusztult növények, férgek, me§ amiről majd későbbe n tannlnnk, a zöldtrágyázás is. A termőföld tulajdonságai Mit nevezünk feltalajnak, mit altalajnak? Ameddig (ősszel) a legmélyebben szoktunk szántani, addig a mélységig van a feltalaj, azon alul pedig az altalaj. Minden gazdának kötelessége tudni, hogy minden egyes táblán milyen nemcsak a feltalaj, de azt is, hogy milyen annak az altalaja ic. Tudnia kell ezt: 1. Hogy a legtöbb növény gyökere lemegy az altalajba is. (Pl. a lucerna gyökere sok helyen 8 méter mélységre is lemegy.) 2. Tudnia, hogy tájékozva legyen, hogy egy esetleg a rendes mélységnél mélyebbre tervezett szántással nem-e okoz kárt; nem hoz-e felszínre olyan rossz földet, amivel évekre tönkre teheti földjét. Ezért szükséges, hogy minden táblán — a tábla nagyságához képest — több vagy kevesebb 50—60 cm. mély gödröt ássunk és eképp tudomást vegyünk arról, hol milyen az altalaj. A talaj kötöttsége attól függ, hogy milyen nagyságú szemekből, ragy ahogy könyvekben írni szokták, szemcsékből áll a föld, Mennél kisebbek a szemcsék, annál kötöttebb, mennél nagyobbak a szemek, annál lazább a föld. Mennél több a kötött talajban a televény és a mész, a kötött talaj annál lazább, mennél több a laza talajban a televény meg a mész, a laza talaj annál kötöttebb lesz valamivel. Porhanyóbb lesz földünk a jobb müvelés által is. Porhanyó földben : 1. jobban bírnak terjeszkedni a növények gyökerei, porhanyó földet könnyebb szántani is, kapálni is. 2. Porhanyó földbe könnyebben jut bele a levegő meg a nedvesség. 3. A porhanyó földből az olyannyira