Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám
1921-02-11 / 33. szám
Békéscsaba, 1921. február 133 . Vasárnap II. évfolyam 41 . szám. S«rk«wíé»ég eg kiftdúhivatal: B4fcéc«afeáa, Ssest Istváa-tsr 18. satu* A szerkesztőség telefon száma: 60 kesremztésty gnolitiik&i mmf$iSm§* Előfizetési árak: Egy kéraSS K, nagyedévre 109 K, félérre 210 K. — Egyes szám ára 2 korona S sztrájk Amerikában szigorú törvényjavaslatot terjesztettek elő a sztrájkra bujtogatás ellen. Angliában, Németországban, Franciaországban hasonló törvényeket készítenek elő. Eléggé csudálátos, hogy erre csak most kerül sor, amikor a szakszervezetek veszedelmes iskolái már megmételyezték a munkásság lelkületét, és beléerőszakolták a munkásságba azt a téves meggyőződést, hogy a tömeges munkabeszüntetés jogos fegyver. Pedig ha a munkások csak egy kicsit gondolkoznának elfogulatlanul a sztrájk jogosságáról, be kellene látniok, hogy a sztrájk mennyire jogtalan, mert erőszakos, egyoldalú és gyakran közérdekeket súlyosan érintő mozgalom, ami lényegileg nem egyéb, mint részleges forradalogi. Nem közjogi, hanem magánjogi forradalom. És ugyan melyik állam tűrhet meg területén állandó forradalmakat vagy akár csak ilyen forradalmi kitörések lehetőségét is. Midőn a munkás munkába lép, szerződést köt a munkaadóval olyan feltételek mellett, melyeknek egyrészét törvény szabályozza, másrészét a szerződő felek kölcsönös megegyezéssel állapítanak meg. A törvény a két szerződő félre, munkaadóra és munkásra egyenlően szabja meg az elbocsájtásnak és a munkából kilépésnek feltételeit kölcsönös felmondás biztosításával. De ez a kölcsönös jog a gyakorlatban már nem egyenlően érvényesíthető, mert mig a munkaadó a felmondás betartására, — a felmondási időre járó munkabér fizetési kötelezettségével, — rákényszerithető, addig a rendszerint vagyontalan munkással szemben a munka azonnali beszüntetése miatt nincs semmi megtorlás, vagy kényszerezköz a munkaadó javára. A törvényhozás tehát már itt is hiányos, mert elvileg nincs ugyan joga az egyes munkásnak sem az azonnali munkabeszüntetésre, de a valóságban mégis megteheti. A törvényhozásnak, ez a mulasztása teremtette meg a tömeges munkabeszüntetés lehetőségét: a sztrájkot. Holott ha az egyes munkás munkabeszüntetése jogtalan, akkor éppen ugy jogtalan az összes munkás tömeges munkabeszüntetése is, sőt ez utóbbi még ezerszer sérelmesebb, mert óriási károkat okozhat a munkaadónak, anélkül, hogy ezekért a károkért a vagyontalan munkásság egyénenként anyagilag felelősségre volna vonható. A tömeges munkabeszüntetés azonban nemcsak a munkaadóra, de a közre is mérhetetlenül káros lehet, ha azt olyan munkások hajtják végre, akik közérdekű üzemekben dolgoznak. Nagyon is érthető, ha a főleg ipari jellegű államok végre ráeszmélnek ezekre a jogellenességekre és orvoslást, meg biztosítékokat keresnek a tömeges munkabeszüntetésekkel szemben. A jogtalan munkabeszüntetés megtorlásának módozataival azonban érdemes volna behatóbban foglalkozni. Nem volna-e igazságosabb megmaradni a magánjog keretében és büntetés helyett a kártérítési kötelezettséget fenntartani és annak végrehajthatóságát ugy biztosítani, hogy a kártérítési kötelezettség kiterjesztetnék a munkásoknak a szakszervezethez befizetett megtakarításaira, illetve, ha a sztrájk a szakszervezetből indult ki, a szakszervezet egész vagyonára ? A kormányzó leirata a Ház előtt A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, febr. 10. Bottlik József, a Ház aiehiöke fél 11 órakor nyitotta meg a nem1 zetgyülés mai ülését. Megnyitó szavai után gróf Teleki Pál miniszterelnök bejelentette, hogy a kormányzótól leirat érkezett a nemzetgyűléshez, mely az első ülésszakot befejezettnek nyilvánítja. A legfelsőbb kéziratot felolvasták, intézkedéseit tudomásul vették és kimondták a levéltárban való elhelyezését. Eszerint a kormányzó arról értesítette a nemzetgyűlést, hogy a minisztérium előterjesztésére a Ház első ülésszakát berekesztettnek nyilvánítja. A mai ülés ezek után véget ért, anélkül, hogy megállapították volna a legközelebbi ülés időpontját. B nemzetgyűlés üléseit berekesztették Tanácshazásoh a kormányzónál — Teleki tárgyalásai - Nincs kormányválság - 9 politikai helyzet Mayer János a következőleg nyilatkozott : — A kormányzó külpolitikai és belpolitikai kérdésekről tett közléseket és ezekre vonatkozólag véleményünket kérte. Mi valamennyien részletesen kifejtettük álláspontunkat és a Kormányzó ur ő Főméltósága véleményünket magáévá tette. Sokorópátkai Szabó István a következőket mondotta a kihallgatással kapcsolatban: — Válság nincs, tehát kihallgatásunk sincs ezzel kapcsolatban. Nekünk személyi kívánságaink nincsenek s igy készek vagyunk akár koalícióban, akár pártszövetségben együtt működni. Mi már megmondtuk, amit akartunk s igy a túlsó oldalon van a sor. A kisgazdák után a kormányzó Huszár Károly volt miniszterelnököt, Ernst Sándort és Bernolák Nándort fogadta ugyancsak együttes kihallgatáson. A kihallgatás másfélóraihosszat tartott, s befejezése után Huszár Károly a következő kijelentést tette az érdeklődő újságírók előtt: — A kihallgatás bizalmas jellegű volt s igy annak lefolyásáról nem nyilátkozhatom. Fél kettő után nagyatádi Szabó István és Gömbös Gyula voltak a Budapest, február 10. R nemzetgyűlés ülésszakát ma délelőtt pár perces ülés keretében kormányzói kézirattal berekesztették. Bár szó volt róla, hogy a bizottságok újraválasztása miatt berekesztik az ülésszakot s ugyanakkor megnyitják az uj ülésszakot, mégis meglepetést keltett és váratlan volt a kormányzói kézirat. Rz ülés után a képviselők a folyosón csoportokba verődve beszélgettek hosszasan. Botlik József alelnök a berekesztésről a következő nyilatkozatot tette : — Ma reggel beszélte meg velem a miniszterelnök ur az ülésszak berekesztését. — Valószínűnek tartom azonban, hogy csütörtökre megnyílik az uj ülésszak, amikor is a tisztikar és bizottsági választásokat ejtik meg. A kormányprogramm fölötti vita feltétlenül folytatódni fog, mert akik még fel voltak iratkozva, az uj szituációban okvetlen megtartják beszédüket. A nemzetgyűlés ülése után a kormányzó együttes kihallgatáson fogadta sokorópátkai Szabó Istvánt, Mayer Jánost, Patacsy Dénest, Forgács Miklóst, Lovász Jánost, Renczes Jánost, Szijj Bálintot, Musti Istvánt és Kuna P. Andrást. A kilenc kisgazdaképviselő másfél óráig volt a kormányzónál. A kihallgatás után kormányzónál audiencián és vele hosszasan tanácskoztak. Délutánra a disszidensek következnek. Teleki Pál gróf, miniszterelnök ma tovább folytatta tárgyalásait az egységes párt létrehozása irányában. R miniszterelnök hosszasabban tárgyalt Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszterrel, Eörffy Gyulával, vasadi Balogh Györgygyei, Bottlik Józseffel, valamint Wass József miniszterrel. R nyilvánosság számára is nyilatkozottá miniszterelnök a következőkben : — Minden törekvésem oda irányul, hogy az egységes pártot összehozzam s ezzel a munkalehetőségnek szilárd alapot teremtsek. R keresztényszocialisták, disszidensek, Szmrecsányiék, Bleyerék már is számottevő alapját képezik az egységes pártnak és azt remélik, hogy a kisgazdapárt tagjai közül többeket rábírhatnak a kilépésre s ilymódon sikerülni fog a nagy kormányzópárt megalakulása. Elkészült a lakásrendelet Országszerte általános érdeklődéssel várják az uj lakásrendeletet, mellyel szemben a lakók hatalmas tábora meglehetősen nagy bizalmatlansággal viseltetik az előzetes ismertetések alapján. A háztulajdonosok viszont azt remélik, hogy az uj rendelet enyhítéseket fog tartalmazni jelenlegi kényszerhelyzetükön. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter beható tanulmány tárgyává tette a lakásviszonyok ügyét és tanácskozásai során meghallgatta az összes szakértők véleményét. A legutóbbi ankéten sikerült végérvényesen eldönteni a még függőben volt kérdéseket, tehát az uj lakásrendelet már teljesen elkészült. Teljes szövegében a hivatalos lap (Budapesti Közlöny) valamelyik közelebbi számában fog megjelenni. Tisza-egyetem Oebrecenben A debreceni egyetem tanácsa feliratban fordult a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz. Feliratában kéri, hogy magát a jövőben Tiszaegyetemnek nevezhesse. Ez a nagy magyar kálvinista város igy akar adózni Tisza István emlékének, kiben nemcsak a magyar titánt, Magyarország egyik legnagyobbját, hanem egyházának hatalmas oszlopát is tiszteli s gyászolja soha el nem muló gyásszal. Uj magyar törvényszékek Erdélyben Kolozsvár, febr. 10, A Damjan távirati ügynökség közli, hogy az oláh kormány elhatározta Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön uj törvényszékek felállítását, hol magyar bírákat fognak alkalmazni.
