Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-01-27 / 21. szám

2 Kőrsővidék Bckcscsűba, 1921. január 25

. GONDOLATOK Az üldözöttek. Szegény zsidóság, igazán súlyos és sanyarú viszonyok között él Csonkamagyarországon, melynek csonkaságában pedig jelentős érdemei vannak s igy igazán nem illő, hogy csak ugyanannyi joga van, mint a honalapító és megtartó magyarnak. El vannak nyomva teljesen s számarányuk és érdemük semmi félé téren nem érvényesül. Ma a városi közgyűlésen is, az elfogadott virilis-jegyzékben — keresztények is szerepelnek. Igaz, hogy az első harmincötből csak 14 (71 százalék zsidó) és az egész kilencvenből 55 (40 százalék zsidó), de még ez is sok. Csak arra vagyok kíváncsi, hogy ha nem üldöznék őket, bejuthatna egyáltalán keresztény a virilisek közé? Vagy ha tényleg üldöznénk őket.. . * A jogbajnokok. Ausztria, mint az igazság, a jog bajnoka! Soha ennél humorosabbat le nem irtak. Ha nem volnánk érdekelve, kacagnunk kellene, de — sajnos — ismét a mi rovásunkra megy az osztrák „igazság". A Néptanács, ahogy ez a tisztelt gyülekezet talán a szovjettel való rokonsága révén magát nevezi, elfogadta a Nyugatmagyarországra vonatkozó törvényjavaslatot, hangsúlyozván, hogy ez Ausztria számára res judicata s igy csak az átadás mikéntjéről kell és lehet tárgyalni. Tehát mégis ! Pedig tényleg meggondolhatta volna a vörhenyes Bécs, hogy — ami elmúlt, az elmúlt. Már nem az a hatalom, ami valaha volt. Ma már csak egy szomorú emlékű, vörös rongyokba burkolt éhező város és — csak addig kap enni. amig mi akarjuk. * Hol vannak Ők ? A minap Eszterházy herceg, majd Széchenyi László grófné jelentős összegeket adtak a Magyar Tudományos Akadémiának. Most az újságokban a következő szerény kis hír jelent meg : „Egy főszolgabíró egész nyugdiját áldozza a tudományért. Tubolyszegi Tuboly Lajos, a sárvári járás nyug. föszolgabirája levelet intézett a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöklségéhez, amelyben megható példáját adja az igazi kulturérzéknek. Odaadással folytatott gazdálkodása — irja — szerény, de biztos megélhetést biztosit számára, miért is huszévi közszolgálásából kijáró és évi nyolcezer koronát meghaladó nyugdiját egyszersmindenkorra a Társulat rendelkezésére bocsájtja. Nincs tovább. Ahol a jótékonyságot nem lehet dobveréssel fitogtatni, ott ók, a hadiszállításon, lánckereskedésen, országrontáson meggazdagodottak — hiányoznak. De a magyarság megteszi kötelességét és ez igy helyes 1 * HMIi városi közgyűlés Mególlapitottáh a legtöbb adót fizetők Ma reggel tartotta a városi képviselőtestület rendkívüli közgyűlését, melynek egyetlen tárgya a virilis jogon képviselőtestületi tagok névsorának megállapítása. Pontban 9 órakor nyitotta meg a közgyűlést Berthóty István dr. polgármester, aki kegyeletes szavakban emlékezett meg az elhunyt dr. Koltai városi orvosról. A város részvétét fejezte ki, az elhunyt koporsójára koszorút helyez s a temetésen a városi tisztviselők testületileg vesznek részt. Tóth László jegyző terjesztette elő ezután a legtöbb adót fizetők névjegyzékét, mit a közgyűlés változtatás nélkül elfogadott. Eszerint a törvényhatóság uj képviselői virilis jogon a következők: Bohn Mihály 320,447 K Vajda Jenő 244,266 „ Zeisler Lipót , 81,360 „ Beliczey Géza 64,879 „ Szalay Gyula 47,330 „ Spitz Simon 47,330 „ Spitz Henrik 47,529 „ Bakos Mátyás 47,139 K Rosenthal Adolf 45,750 ff Weisz Mihály 41,245 ff Weisz Ede 39,411 " Grünwald Kálmán 38,804 Weisz Éliás 35,117 Dr. Szalay József 34,956 ff Szalay Lajos 34,286 ff Hrabovszky Pál 33,439 ff Omazta Gyula 31,198 ff Fonféder Mózes beb 29,025 " Wallerstein Sámuel 27,382 Wallerstein Mózes 27,381 n Rusz Károly 27,000 n Rusz Lipót 27,000 ff Réthy Béla 24,404 » Nemeskey Andor 23,908 ff Özv, Haraszthy Sándorné 22,808 ff Weisz Lipót 22,451 ff Dr. Dzurik József 22,428 ff Hilf Rudolf 22,400 ff Janovitz Alfréd 22,232 ff Alexander Adolf 21,939 Márkus Pál 20,927 Steinberger Izidor 20,927 ff Róna Gusztáv 20,921 ff Ifj. Kocziszky Mihály 19,943 n Adler Lajos 19,616 ff Dr. Szeberényi Lajos Zs. 19,570 n Gécs János 19,204 ff Id. Kovács Mihály 19,116 ff Kovács M. Mihály 19,012 ff Kovács Pál 18,984 ff Sipos Ignác 17,758 ff Fábry Károly 16,732 » Flamm Sándor 16,699 ff Ifj. Kocziszky Mátyás 16,661 n Iritz Aladár 16,419 ff Houchard Ferenc 15,923 ff Dr. Hollander Lipót 15,896 ff Reisz Sándor 15,274 ff Reisz József 15,274 ff Korén Pál 14,568 ff Fekete Sándor 14,576 n Weisz Fülöp 13,732 ff Gálik János 13,455 ff Dr. Reisz József 13,144 ff Pollner Ödön 12,602 n Pollák Mór 12,370 ff Kiiment János 12,132 n Csicsely György 12,048 ff Dr. Pollner Aladár 11,426 ff Ifj. Zsiros András 11,453 n Medovarszky Pál 10,946 ff Farkas Antal 10,906 ff Fehér Flóris 10,755 ff Zahoran L. György 10,358 ft Apjáry János 10,286 ff Ev. egyház 10,022 ff Dr. Molnár Lajos 9851 ff Laczó András 9664 ff Laczó János 9469 ff Ifj. Andó Pál 9450 n Werner Frigyes 9429 ff Werner Ede 9428 ff Özv. Zsilák Andrásné 9324 ff Laurinyecz Mihály 9262 ff Lipták G. János 9113 ff Maczák János 9047 n Freiberger Márton 8968 K Noszlopy Kálmánné 8792 , Zahorán György 8739 . Zahorán Mihály 8647 „ Ifj. Kovács Sz. Mihály 8626 „ Botyánszky András 8594 . Markovics Miksa 8491 „ Kiiment Z. András 8373 „ Lehotzky Pál 8359 „ Botyánszky Mihály 8319 „ Such és Tai 8316 „ Schwézner Károly 8120 , Lipták V. György 8118 „ Schwarcz Miklós 8100 , Ebből a 90 legtöbb adót fizetőből 35 zsidó, tehát majdnem 40 százalék. Az első 35 legtöbb adót fizető között 21 zsidó és csak 14 keresztény van. 9 Rendőrnap A rendőrnapot rendező Nagy bi-< zottság végrehajtó bizottsága Berthóty István dr. polgármester elnöklete mellett ma délelőtt ülést tartott, melyen megállapították a rendőrnapok szórakoztató ünnepségeinek programmját. Az 5-én, szombaton este a Városi Színházban tartandó hangversenyen közreműködnek: a színházi zenekarral kibővített Auróra zenekara, Áchim Károly tanár (ének, Purcsi Pepi zenekara kísérete mellett), dr. Pethes Béla rendőrfogalmazó (szavalat), Christián Gy. (tánc), Freyler Irma (ének), Pongrácz fhgy (zongora), Marton Piri (ének). A hangversenyt nagyban emeli Balázs Árpád, a hírneves dalköltő szereplése is. • Szombaton délután a helybeli színtársulat, Dénesék, valamint több műkedvelő felléptével a Fiume, Nádor és Korona-kávéházakban teadélután keretében kabaré-elő adás lesz, egészen mérsékelt dijazás mellett. Vasárnap, 6-án szenzációs utcai produkciók, majd délután 4 órakor gyermekbál a Fiúméban. Este 8 órakor a Vigadó összes termeiben Magyar bál meghívott közönség részére. Ugyanakkor még hat helyen lesz a városban táncmulatság. Csütörtökön, 27-én délután fél 4 órakor a hölgybizottság tart ülést a városháza nagytermében. Gyucha András a boldogfalvi harangozó Irta: Gajdács Pál De hol van olyan hosszú létra, amely odáig érne? Hoztak ott három-négy lajtorját is, de az mind kevés, egyik sem ér a templom párkányáig sem. Már szinte kétségbeesett az egész falu. — Itt vagyok én! — felkiált a nép között Szemes Jancsi, a falu legvásottabb, mintegy 12t—13 éves sihederje s odafurakodva a bíró mellé, mondja: — Biró uram, ha egy kis szívességet tesz nekem, én felmegyek a toronyba s lehozom Andris bácsit. — Nos? s mi légyen az? — kérdi a biró nyomatékosan. — Hát csak az, hogy a minap a biróné asszonyom kotlója alól kiloptam 17 tojást s a Vargáék Gyurkája már kikottyantotta, hogy én loptam ei s igy ami rendőrségünk, mely áll 30 emberből, ha a sánta Lipták Marcit 30-szor olvassuk, nyomomon van. Tehát engedje el a büntetésemet! — Ejnye ilyen meg olyan akasztani valp gazembere, majd elengedem én azt neked, ha a rendőrségünk a 17 tojást 17 mogyoróval váltja be! a bíró. módja szellemeskedve — Jól van hát, akkor Andris bátya harangozni fog reggelig. Vagy vagy! ? — mondja szemtelen vigyorgással a siheder. Ingyen semmit, még biró uramnak sem. — Jól van hát no, elengedem! — De adja rá a kezét! — mondja a fiu s ezzel jól odavág a biró ut markának, éppen ugy mint vásárban a lókupec, aki valami vak lóra nagyon alkuszik. Igy la! Tanúm rá a falu, hogy most már szent a béke közöttünk biró uram 1 A fiu ezen szemtelen kihívó modorára ugyan nagyon viszketett a biró uram tenyere, de részint a bírói tekintélyének megóvása, részint a kritikus helyzet nyomasztó volta parancsolá, hogy álljon rá az alkura. Erre azután Szemes Jancsi ledobva csizmáját, mint a kutyák által megkergetett macska, egy pillanat alatt a templom falánál termett s a fal vízszintes rovátkáin egy majom ügyességével ment fel azon. Ezalatt a hold is feljött. A publikum visszafojtott lélekzettel nézte a suhancot, ki egy holdkóros biztosságával ment a torony lejtős párkányzatán. Egyszerrn csak beugrik a torony ablakán s egyenesen a vén harangozónak ront. — Andris bácsi! — kiált torkaszakadtából a fülébe, Andris bácsi, hagyja már abba! — Fogd be a bagólesödet aszondom ! Azután meg ne kiabálj ugy a fülembe, nem vagyok én süket. — Rz ám, az öreganyja árnyékát ! — mondja egy-két oktávával a suhanc, nem süket kend, csak hogyha egy egész armádia egyszerre sütné el valamennyi ágyuját, kend vén csacsi, azt is kukoricapattogtatásnak gondolná. Egyébként, — mondja ismét jóerősen az öreg fülébe, — nem muszáj azért szidni az öregapámat! — Mondom, hogy fogd be a habzsolódat, mert majd mindjárt betapasztom ezzel a kötéllel ni! — Jól van no! De a biró uram azt mondja, hogyha kend rögtön abba nem hagyja a harangozást, kegyetlenül megcsapatja kendet. — A biró uram parancsoljon a faluházán, itt én vagyok az ur, aztán meg tudom én, mi a regula. Három verset kell húznom s aztán alig vagyok az elsőnek a közepe táján. — Az ám, öregapja térdekalácsát! De a tiszteletes ur is haragszik, hogy már két órája húzza kend. — A tiszteletes ur prédikáljon, de a harangozáshoz semmi köze. — Hát nem hagyja kend abba ezt a förlelmes harangozást ? — De nem ám! — Igen, de a Zsuzsa néni, a kend öregje is szörnyűségesen dohog, utánam csoszogott fel a lépcsőkön, már hallom is hogy fujtat. — Tyüh! az áldóját öcsém, fogd ezt a kötelet, én majd ide búvok az orgonafuvöjába, de el ue árulj drága kedves fiam. — Aha! most drága kedves fiam, máskor meg ördögfajzat motollája, csak azért is megmondom. — Meg is nyúzlak, te akasztófa d^pe, aszondom, s azzal a vén Gwiicha oda kuporodott az orgona fúvója mögé. Szemes Jancsi meg leszaladt a lépcsőkön, kinyitja a templom ajtaját; a falu népe ezalatt megkönynyebült lélekkel oszlott széjjel. Másnap az öreg Gyucha feldagadt s össze-vissza karmolt ábrázattal állit be a tiszteletes úrhoz: — Hát csak annak erányában jöttem volna, tiszteletes uram, hogy hát hogy is szól az a polgári házasság ? — Ne te ne! Talán bizony megakar házasodni kend, vagy mi a szöszt ? — Igen, megházasodni, de viszszafelé, mert már tovább az öregemmel ki nem birom. — Csakhogy az, aki csinálta azt a törvényt, uem azért csinálta ám, hogy már most kend elkergesse magától a Zsuzsa nénit. — Nem is ér akkor egy fabatkát sem az egész polgári házasság! Hej de rosszul csinálta, aki csinálta. De tudom uram Isten, ha az én Zsuzsám lett volna az ő felesége, másképen csinálta volna meg, aszondom.