Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-02-26 / 46. szám

II. évfolyam 41 . szám. Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedéire 100 K, félévre 300 K. — Egyes szám ára 2 korona Vasárnap Független kereaztóny politikai napilap Békéscsaba, 1921. február 26. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bé&MMabán, Széni István-tér 18. szan A szerkesztőség telefon száma: 60 9 munhashérdés Egyszerre hatalmas erővel vető­dött bele a politikai életbe ez a szó, amely hosszú ideig legfeljebb egy­tgy kortesbeszéd keretében szere­pelt. Elég helytelen volt, hogy a ve­zető politikusok, jólehet programm­jukba vették ennek az egész világon nagyarányú kérdésnek a megoldását, hónapok óta nem tettek semmit an­nak érdekében. Nem akarjuk vádolni a kormányt azzal, hogy egyszerűen elakarta sik­kasztani az idevonatkozó törvények megalkotását. Tudjuk, hogy őszinte törekvése sok kitűnő politikusunknak az, hogy a munkásság helyzetén ja­vítson s ezzel megteremtse a dol­gozó ezrek és a tőke közt azt a har­móniát, amelyre ma nagyobb szük­ség van, mint bármikor volt. Meg vagyunk róla győződve, hogy a mun­káskérdés mindezideig való kikap­csolása, nem a rosszakaratnak, ha­nem annak a sok huzavonának, po­litikai súrlódásnak eredménye, amely olyan fájdalmasan jellemzi közéle­tűnket. Igy, ha érthető is a mulasztás, de nem menthető. Mert mi lett az ered­mény ? A liberális, főként zsidó ele­mek máris megragadták az alkalmat s nagy hangon hirdetnek egy uj pártalakulást, amelynek — mint mondják — legfőbb célja a munkás­kérdés megoldása. Természetes, hogy a munkásság nagy zöme, amely mégis csak a saját előnyét nézi első­sorban, nagy szimpátiával fogadta liberálieékat. Ezért nem is lehet elitélni a mun­kásságot. Mert csoda-e, ha csaló­dottan fordul el azoktól, akik csak Ígértek, azonban hónapokon keresz­tül semmit be nem váltottak ígére­tükből ? De ne örüljenek még a liberális berkek mosolygó, reménykedő „mun­kásvezérei." Még nem nyerték meg a csatát. Hiszen a munkásság nagy része, túlnyomó többsége sziveseb­ben van a kereszténység oldalán s csak kényszerítő érdekei sodorják újra a zsidóság felé. Még könnyen vissza lehet fordí­tani őket. Természetesen nem beszé­dekkel, ígéretekkel, hanem munká­val. Ha a kormányzat komolyan hozzálát a munkásjóléti intézmények törvényben biztosított megalkotásá­hoz, ha tények fogják igazolni a vezető politikusok szociális gondol­kodásit, ha látni fogja a munkásság a becsületes, nemes szándékot, öröm­mel hagyja ott az uj, sokat ígérő irányzatot, amelynek vezetőiben már ugy is csalódott egyszer. Ezért látjuk jóleső érzéssel azt a törekvést, amely a legutóbbi napok­ban mutatkozik a kormány munká­jában. Ne is ismerjenek fontosabb belpolitikai kérdést, mint a munkás­ság és tisztviselőosztály talpraálli­tását, az őket megillető gazdasági elhelyezkedés biztosítását. Hiszen ha ezt sikerül elérniök, akkor a munkásságban s a tiszt­viselőosztályban olyan hatalmas, dolgozó tábort találnak, mely min­dennél jobban szolgálja gyors ujjá­épülésünket. ból nem tudom, vájjon praktikus munka-e ez ? Arra a kérdésre, hogy nem lesz­nek-e esetleg konzekvenciái a vég­nélküli vitának, a miniszterelnök ezt felelte : — Mindnyájunkat érhet baleseti Engem szerencse érhet. 9 Byuhosz biztosító intézete A nyugdíjas katonatisztek, vala­mint a hadirokkantak, özvegyek és árvák anyagi helyzetének javításához jelentékeny lépés történt az által, hogy ezen két szövetség a „Turul biztosító r. t." vezetését átvette. A Turul részvények többsége felett egy kizárólagos magyar szindikátus rendelkezik, mely a magyar társa­dalom legelőkelőbb tagjaiból áll. Az igazgatóság tagjai báró Szur­may Sándor ny. honvédelmi minisz­ter, báró Lukachich Géza, Léderer Henrik, Daubner Samu altáborna­gyok, Zsiros Isíván ezredes, dr. Neményi Imre államtitkár, gróf Som­sich Tihamér stb., s*b. olyan garan­ciát nyújtanak, mely az intézet jö­vőjében a legszebb reményekre jogosít. A „Turul" ügyeit a Nyugdíjas katonatisztek országos szövetsége (Nyukosz) tagjai intézik, akiknek szorgalma, lelkiismeretes és tapin­tatos eljárása által az üzlet olyan hatalmas lendületet vett, hogy már az első 3 hónapi működés után 100,000 K-án felüli összeget jutta­tott az emiitett két szövetségnek. A Turul Békéscsabán is főügy­nökséget állított fel, melynek veze­tésével Panwitz Vilmos ny. ezredest és Kelemen Gyula nyug. századost bizta meg. A főügynökség irodája Ferencz József-tér 8. sz. alatt van. Működési köre kiterjed Békésvár­megyére és Aradmegye meg nem szállott részére. Felhívjuk olvasóink figyelmét ezen nemes célt szolgáló tisztán magyar intézmény támogatására. A biztosítás minden ágával fog­lalkozik. — Gazdag viszontbiztosító társulatokkal áll előnyös rződéses viszonyban, tehát semmivel sem drágább, mint bármelyik más biz­tosító társulat. A főügynökség em­iitett vezetői szivesen állanak a biz­tosítás iránt érdeklődők „rendelke­zésére. A vármegye minden nagyobb köz­ségében ügynökségeket állit fel, tehát azok a nyugdíjas és rokkant kato­nák, akik biztosítási üzletszerzéssel foglalkozni óhajtanak, forduljanak a főügynökséghez. A Lsvonto-pör ujabb tárgyalása Szeged, febr. 25. R bukaresti legfőbb bíróság március 3-án kezdi tárgyalni a temesvári Levente-pört. A nemzetgyűlés mai ii/oso Budapest, febr. 25. A nemzetgyűlés mai ülését három­negyed tizenegy órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Drozdy Győző bejelenti mentelmi jogának megsértését. Gömbös Gyula személyes kérdés­ben szólal fel. Pallavicini György őrgróf tegnapi beszédére reflektálva kijelenti, hogy ő Trebitsch-Lincoln­nal soha nem tárgyalt. ^ Letenyey Pál a napirend első szó­noka. A falu és a város között az ellentétet a kötött forgalom okozza. A falu népe hazafiasan viselkedett a múltban és ugy viselkedik ma is. Át kell térni a szabadforgalomra. Sürgeti a földbirtokreform végre­hajtását. Balla Aladár: Biza'matlan a kor­mány iránt. Minden kormánypárti szónok bizonyos feltételekhez köti bizalmát. Mindnyájan érveket so­rolnak fel, hogy bizalmuknak kel­lene lenni a kormánnyal szemben. R kormányprogramm feletti vita azért tart ilyen soká. mert a kor­mányzópárt tagjai fegyelmetlenek és a kormány nem tudja megaka­dályozni, hogy a kormánypárti szó­nokok ne szólaljanak fel. Helytele­njti Pallavicini kritikáját Hohler angol fómegbizott ellen. A "király­kérdés belpolitikai ügy. Nem érti, miért nem szabad erről irni ? A kormány álláspontját a királykér­désben nem ismeri, csak nagyatádi Szabóról tudja, hogy a szabad ki­rályválasztás hive, de ugy olvasta, hogy ót éppen ezért ki akarják ug­ratni a miniszteri székből. Az el­mondottak miatt a kormány iránt bizalmatlan**"" 5!! viseltetik. Bodor G_, „. 6y : Fogjon össze min­den jó magyar és támogassa a kor­mányt nehéz munkájában. A föld­mives osztály nagy áldozatokat ho­zott a háború óta s mégis lehetetlenül rosz helyzetben van. Maholnap nincs ruha a falun. A kormányt támogatja. Pásztor József a házszabályokhoz szólalt fel, majd Orbók Attila indok ja meg a la­káskérdésben tett indítványát. Elnök: napirendinditványt tesz, hogy a Ház a legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órakor tartsa s annak napirendjére az indítvány és interpellációs könyvek felolvasását, az állami legfelső számvevőszék el­nöki állására való hármas jelölést, a kormányprogramm feletti vita folytatását, valamint a pénzügyi javaslatok tárgyalását tűzzék ki. Hencz Károly nem járul hozzá az elnök napirendinditványához, mert a legfőbb állami számvevőszék ily módon való betöltését törvénysértés­nek tartja. Tiltakozik a törvényelle­nes jelölés ellen s kéri a Házat, hogy ezt a kérdést vegyék le napi­rendről. Kenéz Béla elnök: A nemzet­gyűlés február hó 19-én hozott oly értelmű határozatot, hogy a jelölést holnap ejti meg. Teleki Pál gróf miniszterelnök szerint a helyzet nem olyan, mint Hencz fejtegette. Nem látja indokát a Hencz javaslatának. Ereky és Hencz ujabb felszóla­lása után a Ház Henc indítványát fogadja el. Budaváry László interpellál ez­után óriási zajban. Kérdi a belügy­minisztert, van-e tudomása arról, hogy Pestvármegye alispánja kör­rendeletben rendelte el a vármegyé­ben a képviselőtestületek megalakí­tását és a megüresedett elöljárói állások betöltését ? Tomcsányi V. Pál belügyminiszter válaszában kijelenti, hogy nemcsak Pestmegyében, de mindenütt meg­történtek a választások és tisztuji­tások. Ha az uj közigazgatási tör­vény életbelép, mindenütt uj válasz­tások lesznek. A javaslatot sürgősen beterjeszti. Az ülés vége három óra után. Telehi a hormanyprogramm vitájáról Teleki Pál gróf miniszterelnök ma nyilatkozott a kormányprog­ramm vitájáról. — Tény, hogy mondottam : nem látom szükségét, hogy a kormány­programm fölött ilyen hosszú vita legyen. Ha igy megy, a kormány elhagyja a helyét, hogy a nemzet­gyűlésnek módja legyen újra kez­deni a vitát. Én nem indítványozhatom a vita befejezését, mert egyrészt szemé­lyemről van szó, másrészt nem va­gyok politikus és igy nem tudom, hogy mire jó a vitát még ma i* folytatni. Nem a saját szempontom­ból, de a nemzetgyűlés szempontjá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom