Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-01-30 / 24. szám

Békéscsaba, 1921. január 30. C sütö rtö k II. évfolyam 21. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Vallási villongások tüzcsóváját dobta a deb­receni eset az amúgy is felizgatott lelkekbe. A kívülálló harmadik, aki talán az egész dolognak főfőrende­zöje, titkolatlan kárörömmel nézi: hogy készül egymásba roppanni a protestáns és katholikus magyar. Kétségtelen, az ördögi praktika re­mekmüvet alkotott, amikor elérte, hogy a természetes fegyvertársak a magyarság, a keresztény erkölcs vé­delmében, — ha csak halványan is, de támadó fegyverekre gondolnak s elmúlt sérelmeket emlegetve, gyó­gyult sebeket tépnek fel. Pedig a szemeikkel nemcsak nézők, de látók is, a higgadt tárgyilagossággal gon­dolkozók tudják azt, hogy ez a kí­sérlet — kísérlet marad, mert a sza­bad gondolat, liberálizmus malteros, sötét lovagjai elsiették a múltban a dolgukat s mielőtt még sikerült volna a kereszténységre halálos csapást mérni, öntudatra ébredt minden ma­gyar s a kereszt, mint a keresztény­ség szimbólumának védelmében egy­beforrott a protestantizmus a kato­licizmussal. A nemrég mult idők megmutatták a katholicizmusnak, hogy az a bizonyos harmadik nem kímélte a protestantizmust sem s a protestantizmusnak azt, hogy a ke­reszténység üldözésében nem tettek különbséget az egyes keresztény fele­kezetek között. A liberálizmus elérkezettnek látja az időt a feltámadásra s hetek óta mind hangosabb a megnyilvánulása. Sajtója, hangadó emberei, egymás után jelentik, ma még csak élniaka­rásukat, hogy holnap uralkodásukat megkezdhessék. Kapóra jött nekik a sajnálatos debreceni templomgyalá­zás, amit alkalmasnak találtak arra, hogy megbontsák a magyarság egy­séges frontját sMgy gyengítsék an­nak ellenálló és küzdő képességét. Ez azonban nem fog sikerülni, mert a magyarság érzi, hogy közötte szét­húzásnak helye nincs, tudja, hogy ez a széthúzás a magyarság, tehát a kereszténység egyetemének kára éj ellenségeink haszna volna csak. A mult keserű tapasztalatai, lefolyt har­cok eredményei a tömegek lelkét fel­világosították. A kereszténység, ez a kétezeresztendős dicsőséges múlttal biró kifogyhatatlan erkölcsi tőke mindnyájunké, protestánsoké, katho­likusoké egyformán, mert hiszen lé­nyegbeli külömbség nincs kereszté­nyeknél, csak külsőségek azok, ame­lyek elméleti válaszfalat alkotnak az egyes felekezetek között. Ezt az el­méleti válaszfalat akarják most li­berálisék a debreceni eset kapcsán szakadékká változtatni. Jegyezzék meg azonban mindenek, akik bár minő indoknál fogva visszavonást akarnak kelteni magyarok és magyarok kö­zött, hogy — legyenek bár kik, bár milyen hatalom, személyükben, múlt­jukban bár milyen erő, a protestáns és katholikus társadalom, amely meg­találta egymást és testvérisülve akarja és fogja Magyarországot, mint a ke­reszténység megdönthetetlen várát ujjá épiteni, egyetlen megmozdulá­sával elsepri útjából a viszálytkel­tőket. cb. Z6Z milliárd aranymárka a nemet hadisarc Berlin, január 29. A Matin ma reggeli száma közfi, hogy a nagykövetek konferenciáján létrejött a megegyezés Franciaország és a szövetségesek között arra nézve, hogy Franciaország mit köteles fizetni és milyen részletekben. Köteles Németország az első két évben kétszer két milliárdot, a kővetkező három évben 3—3 milliárdot, aztán három évig 4—4 milliárdot, 3 évig 5—5 mil­liárdot s innen számított 31 évig 6—6 milliárdot aranymárkában megfizetni. Ezenkívül köteles Németország minden kivitele után 12 százalék vámot fizetni. Ez a fizetés 42 évig tartana és összesen 262 milliárd aranymárkát tesz ki. Joga van azonban Németországnak előbb is kifizetni. a a a c • « p Berekesztik a nemzetgyűlés ülésszakát Újra választják a bizottságokat — fi politikai öelyzet Budapest, jan. 29. A tegnapi minisztertanács foglal­kozott a nemzetgyűlés munkarend­jével is és elhatározta, hogy közvet­lenül február 3-án, a nemzetgyűlés megnyitása után az ülésszakot'bere­keszti. Másnapra kormányzói kéz­irattal megnyitják a nemzetgyűlés uj ülésszakát. E mögött az elhatáro­zás mögött semmi politikai szándék nincs, amit igazol Ferdinandy bel­ügyminiszter nyilatkozata is, mely a következő: A nemzetgyűlést berekesztjük és megnyitjuk az ülésszakot. Ezzel a nemzetgyűlés munkájának zavarta­lanságát kívánjuk biztosítani. Szük­séges volt, hogy a bizottságok újra alakulhassanak, már csak azért is, mert a megalakulás óta sok érté­kes tagja lett a nemzetgyűlésnek. Joggal reméljük, hogy az uj bizott­ságok készséggel végzik a rájuk váró feladatokat. Ezzel a parlament munkaképessége is megerősödik. * A kormány törvényjavaslatain kí­vül a kormányzópárt tagjainak is sok kívánságuk van. Ezek között első a földbirtokreform végrehajtá­sának kérdése. A kerületeikből visz­szatért képviselők panaszolják, hogy a reform végrehajtása, különösep a kisbérletek kiosztása körül, sok nehézség van. Benes beszédét is szóvá akarják tenni. Erre Teleki fog nyilatkozattal válaszolni. Politikához tartozik az is, hogy Magyarország részt fog venni az utódállamok porterosei gazdasági konferenciáján. * A kormányzópárt programmjának kibővítése kapcsán illetékes helyen közlik, hogy a szabadforgalom fel­vétele csak belső viszonylatban lehet­séges. A párt a királykérdésben sem kíván a kormánynak nehézségeket okozni. A kisgazdapárt tagjai a koa­líciós kormányzás ellen nyilatkoznak és azt remélik, hogy Wass és hivei nem mennek Haller után. Ujabb politikai tapogatózás és pártalakitási kísérlet is történt, mely­nek háta mögött állítólag gróf Zichy János van. Nemzeti Koncentrációs párt van alakulóban és tervezői biz­tosan számítanak gróf Apponyi Al­bertre is. Most készült el a m. kir. állam­rendőrség szervezéséről és hatáskö­réről szóló törvényjavaslat. A pénzügyminiszter munkája Hegedűs Lóránt egész sereg ja­vaslattal, törvénnyel, rendelettel készült el. Az ország helyzete miatt ujabb adótörvények váltak szüksé­gessé s igy következnek sorra a vagyonválságról szóló adók. A pénzügyminiszter adóügyi ut­mutató és ellenőrző hivatal felállí­tását vette tervbe. Miután a mi­nisztertanács már letárgyalta a ja­vaslatot, legközelebb megjelenik a rávonatkozó rendelet. A Budapesti Közlöny holnapi száma közli a pénzügyminiszter ren­deletét a részvénytársaságok és szö­vetkezetek mérlegeinek készítése tárgyában. A rendelet lényegében azonos a tavalyi hasonló rendelet­tel, azzal a kivétellel, hogy a há­ború előtt kibocsátott magyar állam­adóssági címletek névértéküknél ma­gasabb összeggel a mérlegbe nem vehetők fel. A hadikölcsönkötvények és háborús pénztárjegyek pedig csak a legutolsó üzletiév utolsó napjának forgalmi ára szerint szerepeltethetők, de legfeljebb olyan értékben, mint a legutolsó üzleti évben voltak. Legközelebb megjelenik a leg­utóbbi betétzárolási rendelet kiegé­szítése is. E szerint zár alá ve­endő az előre meghatározott rendel­tetéssel, harmadik személyek részére teljesített befizetés is, kivéve bizo­nyos, a rendelet első szakaszában felsorolt eseteket. Szabályozza a ren­delet azt is, hogy külföldi honosok, illetve megszállott területekre illeté­kes magyar állampolgárok betétei mely esetekben mentesíthetők a zá­rolás alól. Általában mentesittetnek a közpénzek, valamint újonnan ala­kult részvénytársaságok és szövet­kezetek alapítási vagyona. Baithax&r püspök Budapesten Budapest, január 29. Balthazár Dezső ref. püspök tegnap este Bu­dapestre érkezett. A debreceni me­rénylettel kapcsolatban nyilatkozott egy újságíró előtt a következők­ben. — Meggyőződésem, hogy nem fog kiderülni, ki követte el a me­rényletet, amelynek ügyében két detektivesoport folytat [nyomozást. Politikai kérdésekről nem nyilat­kozott Balthazár, csak az Andrássy pártalakitása kapcsán mondotta, hogy — nagyon üdvös dolog, hogy meg­tudtuk, kik csatlakoznak Andrássy reakciónárius (? 1) politikájához. Ne­kem nincsenek politikai terveim. Kiadtam programmomat s most vá­rom, hogy ki fogja realizálni. A külügyminiszter itthon Budapest, januán 29. Dr. Gratz Gusztáv külügyminiszter pénteken este Bécsből hazaérkezett. Kemal pasa békefeltételei Berlin, jan. 29. Kemal pasa, aki­nek kormányát meghívták a kon­stantinápolyi tárgyalásokra, közölte felt|rfieit, melyek alapján hajlandó a békére. Ezek a következők : Konstantinápoly legyen Törökor­szág fővárosa, szabad úttal a Bos­poruson. Szmirna és Thrácia adas­sanak vissza Törökországnak. Tö­rökország teljes függetlensége pénz­ügyi és katonai tekintetben is. Lenlnók gyilkolnak Bécs, jan. 29. A legutóbb Lenin ellen elkövetett merényletnek 48 ál­dozata volt. Most megtorlásul a bőr­tönökben lévők között sorsot húztak s 48 foglyot agyonlőttek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom