Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-01-16 / 12. szám

Békéscsaba, 1921. január 16. Vasárnap II. évfolyam 12. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 5100 K. — Egyes szám ára 2 korona Szoborauatás . . . Ma. 1921. január 16-án a magyar nemzet fölavat fővárosában emlékszobrokat a négy elszakított országrésznek, hogy azok folyton figyelmeztessenek, lelkesítsenek bennünket az elrabolt részek visszaszerzésére, elszakított testvéreink felszabadítására. Szobrot emeltünk végtelen nagy fájdalmunknak, szobrot ellenségeink páratlan kegyetlenségének. Róma valaha leverte versenytársát, Carthágót, földig lerombolta s lakosait kiirtotta ; ezt utánozza most velünk s a németekkel az entente. Csak el kell olvasni a trianoni békeszerződésnek csúfolt rablógyilkossági iratot, örökre lehetetlenné akarja tenni megélhetésünket s tervszerűen meg akar fojtani. Ezen okmánynak nincsen párja a világtörténelemben ; a francia revanche-gyülölet tombolt megszerkesztésében; hogy gonosz lelkiismeretöket megnyugtassák, azt is aláíratják velünk benne, hogy mi idéztük fel a világháborút. A történelem tisztán leit s már megállapított^ a bűnösséget; látjuk Poincaré, Isvolsky s a gyenge akaratú II. Miklós cár szerepét a világégés megindításában. Már tisztázta a történelem, hogy 1909. tavaszán, a végzetes annexio nyomán, az angol, francia és orosz izgatta ellenünk Szerbiát, pénzzel, fegyverrel támogatta ; de ekkor II. Vilmos császárnak elég volt kardjára ütnie s Pétervárott és Belgrádban egyelőre lelohadt a harcivágy, mert az 1905-ben a japánoktól legyőzött orosz még gyengének érezte magát a fejlett német hadierővel szembfcszállani. Melyik nemzet volt az, amely 1912-ben husz milliárd frank kölcsönt adott az orosznak hadikészülődésre azon kötelezettséggel : „csak gyorsan, gyorsan készülni". A francia nemzet. Mely nép oltotta gyerekeibe az anyatejjel a németek elleni bosszúvágyat már 50 év óta ? a francia. Pedig 1870-ben III. Napoleon tervszerűen idézte fel a németek elleni háborút s midőn ezek győztek, elég nagylelkűen bántak a legyőzött francia nemzettel. Melyik nemzet készült 1871. óta lázasan a háborúra, a revanche-Ieszámolásra a németek ellen ? a francia. Most a francia bosszú tombol és nyer kielégülést ellenségeinek megsemmisítésében; de elfojtva él még a 70 milliónyi német népben a „furor Teutonicus", melytől még a hatalmas rómaiak is rettegtek. Lesz még leszámolás az igazságtalanság jóvátételére. Minket, magyarokat, sújtanak legkegyetlenebbül; a németet lesújtják ugyan, de jobban kimélik, mert félnek tőle ; minket semmibe nem vesznek. Az angol, a francia, az olasz maga mellé vette negyedik társnak a nagyhatalmak tanácsába egy idegen, sárga fajú népet, a japánt, hogy letiporják azt a magyar nemzetei, mely ezer évig testével, vére ontásával védte a kereszténységet s a nyugat műveltségét. Isten nem hagyhat büntetlenül ilyen gonoszságot; ez az erkölcsi világrend lábbal rugdosása. Franciaország egy szobrot állított fel magának Elszasz-Lotharingiáért, mely csak időnkint volt az övé, többször Németországé, hogy ébren tartsa s élessze magában a tüzet nem anynyira annak visszahódítására, mint inkább a németek megbüntetésére; mi az entente gonoszságából egyszerre négyet emeltünk, nem azért, hogy ellenségeink kegyetlenségéért bosszút álljunk, de azért, hogy visszaszerezzük azt, ami a történelem, az igazság szerint ezer éve a mienk. Clemenceau neve történelmünkben gyászosabb, átkozottabb lesz Caraffáénál és Haynauénál. 1795-ben Lengyelország élő testét feldarabolta az orosz, osztrák és porosz hatalom, határait letörölte a térképről ; azóta a lengyelek szenvedtek, küzdöttek, reménykedtek feltámadásukban, igazságuk erejében s biztatták magukat a „nondum finis Poloniae" (még nincs vége Lengyelországnak) eszméjével; őket a lefolyt háborúban 1916-ban feltámasztottuk mi, a kapzsi hatalmak igazságtalanságát mi tettük jóvá, de helyettök mi jutottunk a lengyelek sorsára. Átvesszük jeligéjűket a „nondum finis Hungariae"-ban, szobrokat állítunk fel egy nemzet igazságának s a trianoni gyilkosság kegyetlenségének; egy élni, dolgozni akaró tízmilliónyi nemzetet nem ölhet meg négy ember, a nagyhatalmaknak Párisban székelő tanácsa. Csak dolgozzunk, emlékezzünk, forrjunk össze együtt érző testté, erőnket, akaratunkat acélozza a négy szobor látása s a rajtunk elkövetett égbekiáltó igazságtalanság. „Nondum finis Hungáriáé !" (g. i.) Megalakult az Andrássy ék párt ja Budapest, január 15. A Nemzeti Kaszinóban tegnap este alakult meg Andrássy Gyula gróf uj pártja, melyhez Szmrecsányiék tizenketten, a nemzetiségiek tizenegyen csatlakoztak. Részt vett az alakulásban több keresztényszocialista és disszidens is. Andrássy Gyula gróf felolvasta a párisi útjáról való visszatérte után. párt programmját, melynek minden pontja az épitő keresztény politikát célozza. A királykérdést kikapcsolja mai politikai életünkből. Határozottan legitimista. Erélyes gazdasági és szociálpolitikát akar. A kormányt jelenlegi írtján minden erejével támogatja. A'párt a nyilvánosság előtt csak később bont zászlót. Valószínűleg Apponyi is csatlakozik hozzá Dvorcsák Amerikában Budapest, január 15. Dvorcsák Győző képviselő Amerikába utazott a kivándorlott felvidéki tótság hívására, amely erélyesen követeli a Felvidéknek a cseh iga alóli felszabadítását és Magyarországhoz való visszacsatolását. Friedrich ellen nem emelnek vádat Budapest, jan. 15. A főügyészségnek a Tisza-ügyben tartott döntő értekezletéről az a hir terjedt el, hogy Friedrichel szemben minden vádat elejtenek, minthogy a tanúvallomások nem nyújtanak kellő indokolást. A burgonya feldolgozása Budapest, jan. 15. A holnapi hivatalos lapban rendelet fog megjelenni, mely megtiltja az 1920. évi termésű burgonyának mezőgazdasági szeszgyárakban való feldolgozását. Hadikölosönkötvények nosztrifikálása Budapest, jan. 15. Ma volta hadikölcsönkötvények nosztrifikálásának első napja. Általában még nagyon gyenge érdeklődést mutatott a közönség a nosztrifikálás iránt. A népbiztosoktól megvonták a doktori cimet Budapest, január 15. R hivatalos lap mai száma közli, hogy az egyetemi tanács Ágoston Pétertől, Rónai Zoltántól, Landler Jenőtől, Ládái Istvántól és Jászi Oszkártól megvonta a jogi, illetőleg államtudományi doktori cimet. Fiumei szocialisták a legionáriusok ellen Fiume, január 15. Rz autonomisták és a szocialisták gyűlést tartottak, melyen helyeselték a rapallói szerződést és követelték a legionáriusok kivonulását s ezzel egyidejűleg a lakosság lefegyverzését. A távirdászok is sztrájkolnak Ausztriában Budapest, január 15. Tegnapi távirati jelentések beszámoltak arról, hogy az osztrák postai alkalmazottak sztrájkba léptek. Ma érkezett hírek szerint a postások sztrájkjához fsatlakoztak a távírászok és a telefonosök is. Ezt bizonyítja az a tény, hogy Budapestről sem lehet ma reggel óta Béccsel telefonösszeköttetést kapni. Gróf Spponyi párisi útjáról ír a „Pester Lloyd" tegnapi számában vezető cikket, visszapillant a béketárgyalásokhoz fűzött reményekre melyekkel a nagyközönség eltelve volt és szembeállítja ezzel saját véleményét, ami csak annyiból állott, hogy Magyarország méltóságát meg fogja védeni. Ez teljes mértékben sikerült is és gazdagon megjutalmazottnak tekinti fáradozását azzal az elismeréssel,

1' mellyel őt az ország jutalmazta, dacára annak, hogy a súlyos békefeltételek megkötése iránt minden törekvésüket nem koronázta siker. Mostani küldetése még nem népszövetségi tanácskozásra szól, mert Magyarországot még eddig nem vették fel a szövetségbe, sőt annak ajtalán még nem is kopogtattunk. A népszövetség ligája, amelynek tanácskozásai most kezdődnek, csak előhírnöke a népszövetségnek, de ez első lépésünk, hogy a velünk háborúban állott népek képviselőivel félhivatalosan találkozhassunk. Itt kell a valódi békét előkészíteni, hogy az itt megvitatott és elfogadott eszméket a népszövetség azután végrehajtsa. Óva int hiu reményektől, melyek ma megvalósíthatatlanok és csak ujabb csalódásokra és levertségre vezetnének. Most egyáltalában nincs szó a békefeltételek felülvizsgálatáról. De az is el fog következni, el kell következni. Előjelei ennek már mutatkoznak, de az idő még nem érlelte meg ezt. Lélektani előfeltételei a béke felülvizsgálatának még nincsenek meg, mert az emberek és népek természetében rejlik, hogy ugy a küzdelem elkeseredettsége, mint a győzelem és az öröm mámora a nem remélt hóditások felett még nem szállhatott el. A mérlegelő belátás a felzaklatott lelkiállapotokat meg fogja nyugtatni, de ez az idő nem siettethető, legfeljebb kitolható, ha a gyümölcsöt éretlenül akarjuk leszedni, ha a természetes lélektani fejlődésnek erőszakosan akarunk elejébe vágni, Magyarország nemzetközi feladata ma abban áll, bizalmat kelteni a belső rendezettség és fejlődésképesség ir^nt, minden aggodalmat eloszlatni afelől, mintha kalandorpolitikát folytathatnánk és a békeszerződés alapján állva megvalósítani mindazt, ami azokban nekünk és elszakított fajtestvéreinknek életképességet biztosit. Gazdasági kapcsolatokat létesíteni, a müveit emberiség lelki életében tevékeny résztvenni és mindent elérni törekedni, amit a békefeltételekkel egyenesen ki nem vívtunk. Ebben a tevékenységben sokkal több reményem van tényleges eredmények elérésére, mint egy évvel ezelőtt. De bármint legyen is, ami most Párisban történik, az nem befejezés, hanem kezdet, első lépés a nehéz felemelkedés utján. — Tekintetünket