Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám
1921-01-13 / 9. szám
Békéscsaba, 1921. január 13. Csütörtök II. évfolyam 9. szám. ^.ttíiSk,' fl A i-Má rkesztöség és kiadóhivatal: Békéscsabait, Sarat István-tér 18. szán A szerkesztőség telefon száma: 60 ke ztéay politikai napilap Eíőfizetési árak: Egy kém 39 K, nagyedévre ÍM K, félérre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Mosolygásra gömbölyödött arcok virítanak a liberális berkekben. Sajtójuk hasábokon keresztül tárgyalja „elpocsékolt milliárdok" dolgát, napok óta cikkezik, vezércikkezik a Nemzeti telkének „panamájáról" — amelyek mint hajmeresztő esetek természetesen „a kurzus" rovására Írandók. Liberálisék önmagukról vesznek példát. El sem tudják képzelni, hogy egy-egy állami megrendelés vagy szerződés kiadása panama nélkül is történhet. Annyira megszokták, hogy minden közügynél „üzletet" szimatolnak, hiszen náluk mindenki keresett, mihelyst az államról volt szó. Most megvádolták a kereskedelmi minisztériumot, egy Németországban tett százmillió márkás megrendelése miatt — amiből liberálisék nem kerestek. Jól meg kell érteni: nem az a baj, hogy ez a megrendelés megtörtént, hanem az, hogy ők nem kerestek az üzleten. Az egyik liberális újság — amikor minden érvből kifogy, végül azt irja, hogy az üzlet azért is káros az államra, mert a márka árfolyama „föl fog menni" májusra. Vájjon honnan tudja ezt a kis hamis újság? És ha „le fog menni", amit remélni minden okunk meg van ? Valósággal hazaárulás számba megy az ilyen „jól értesült"ség, amikor előre tudják, hogy a magyar korona továbbra is sülyedni fog. Ha bekövetkeznék is az ilyen, le kell tagadni mindenkinek, aki magyar ; csak az a baj, hogy ezek a lapok és csinálóik nem magyarok, hanem — liberálisak. A régi Nemzeti Szinház telkének hasznosítása is ízes falat volt. Itt egyszerűen az történt, hogy az évek óta hasznositatlanul heverő és a város szivében éktelenkedő üres telek bérletére nyilvános pályázatot hirdettek, amelyet a legszabályszerübben elnyert valaki, aki oda mozit épit. Itt egy kifogásolni való lehetett és pedig az, ha az uj Nemzeti Szinház felépitése ezzel halasztást szenvedett volna. Erről azonban — sajnos — szó sem lehet. Sem ma, sem jövőre, előreláthatólag hosszú ideig nem leszünk abban a helyzetben, hogy a Nemzeti felépítésének ügye aktuális legyen és a már meglevő tervek kivitelre kerüljenek. Igen helyes tehát, ha a kultuszminiszter egyrészt jövedelmet teremt az eddig holt tőkeként heverő területből, másrészt pedig épületet emeltet a csúf deszkapalánk helyébe, ami városszépészeti szempontból is valami. Itt a főbaj az, hogy az engedélyes mögött álló pénzcsoportban, helyesebben részvénytársaságban keresztény emberek ülnek. Micsoda dolog az — mondják liberálisék ! Az üzlet, a „közgazdasági tevékenység" privilégium, amelyet csak a választott népnek tart fenn a liberális közvélemény, ami alatt csak a lipót- és terézvárosi magánvéleményt s a hozzájuk tartozó sajtó véleményét kell érteni. Furcsa, ha odaát egyszerre erkölcsbírák akarnak lenni. Véres összecsapások a Meander mentén Kétszáz sebesült Smyrnában. — A görögök tervszerű offenzívát kezdenek a törökök ellen Róma, január 12. Hivatalos görög forrásból származó jelentések megerősítik azokat a híreket, melyek szerint a görögök és a törökök között ádáz harc fejlődött ki az egész Meanáer vonalon. A Brussausaki fronton két nap óta dörögnek az ágyuk és a görög vezérkar főnöke Papulas generális főhadiszállását Brussa irányában költözteti előre. Az első összecsapások tegnap a hajnali szürkületben mentek végbe és jelentékeny veszteséggel végződtek ugy a görögök, valamint a törökök oldalán. A görög haderő felvonultatása még folyamatban van és a csapatmozdulatok, valamint a felhalmozott hadikészletek nagy mennyisége arra a következtetésre szolgáltatnak alapot, hogy keleten nagy offenzíva készül, mely jelentékenyen befolyásolhatja Közép- és Nyugateurópa politikai viszonyainak további alakulását A törökök lázasan végzik a védelmi állások kiépítését, melyek terv szerint rövidesen egy hatalmas ellentámadás bázisául fognak szolgálni. Az első kórházvonatok kétszáz súlyos sebesülttel futottak be Smyrnába. Paris, január 12. Tény, hogy a Mednder-v ona\on heves harcok támadtak a görögök és a törökök között, melyek egy nagy görög offenzíva előjátékát jelentik. Az a hir azonban, mely szerint a törökök orosz támogatást remélnek egy nemrégiben létrejött egyezmény alapján, teljesen valótlan. Hegedűs miniszter bécsi tárgyalásai A N. Fr. Pr. irja, hogy Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ma hoszszabb tanácskozást folytatott Spitzmüllerrel, az Osztrák-Magyar Bank kormányzójával, akivel szóbeli megegyezést kötött, hogy az OsztrákMagyar Bank ezentúl is tovább végzi a bankjegyüzleteket. Ezt a megállapodást jegyzékváltás fogja lezárni. Hegedűs egyébként megmagyarázta a bankkormányzónak pénzügyi terveit, melyek keresztülviteléhez még több hónapig szüksége lesz az Osztrák-Magyar bank együttműködésére. További szándékairól nem tett kijelentéseket, s arról sem, hogy államjegyeket bocsát ki, vagy jegybankot alakit a magyar kormány. Hegedűs kijelentette, hogy szilárd elhatározása az uj bankjegyek kibocsátásának végetvetni s a bankóprést megállítani. 9 vörös hadsereg leszerel? Bécs, január 12. Rigai jelentés szerint Csicserin táviratot intézett a lett kormányhoz, melyben tiltakozik az ellen, mintha a vörös hadsereg támadásra készülne szomszédai ellen. Különösen Franciaország terjeszti ezeket a híreket és azon a címen, hogy Lettország ellen támadás készül, hadihajókat küldött a keleti tengerre. A hadsereg átcsoportosítása megtörtént, — végzi Csicserin, — de ez a részleges leszereléssel járó aktus volt csupán. Karaszin Oroszországba utazott Brüsszel, január 12. Itteni lapok jelentése szerint Karaszin Belgiumon és Németországon át haza utazott. Az átutazási engedélyt azzal a szigorú utasítással és feltétellel kapta meg, hogy tartózkodjék minden propagandától. GONDOLATOK * * * Munkás hála. Kedves, jóleső levelet kapott ma szerkesztőségünk. A Zlehovszky-féle kocsigyár munkásainak nevében irták. Arra kérik lapunkat, hogy emlékezzünk meg a fenti cégről, amely önként,, minden külön kérés, vagy felszólítás nélkül heti 50 K-val emelte összes alkalmazottainak fizetését s fejezzük ki erről nyilvánosan is a munkások háláját. Nem a béremelés az, amely megírásra méltő, hiszen a kötelességét bizonyosan sok más munkaadó is teljesítette. De jellemző a munkások hálája. íme ez a levél is bizonyítja, hogy a munkás nem született ellensége a tőkének, a munkaadónak, sőt szereti azt, hálás neki, ha az megértéssel viseltetik az ő sorsa iránt. Bár minél több ilyen esetről írhatnánk. Ha minden munkaadó igy bánna munkásaival, akkor minden munkás ilyen hálás volna s megoldódna magától a munkáskérdés. Nem lenne bérharc és állandó feszültség a dolgos kéz és munkát adó tőke közt. * Adó és jövedelem. Mihelyt adóról van szó, minájárt szegény ember minden hadimilliomos. Régi, sokszor letárgyalt tény. Most arról jut eszünkbe, hogy egyik legelső marhdkereskeáöje városunknak \10 (mondd: tiz) ezer korona évi jövedelemről panaszkodik, holott eddig is tízszer annyi után adózott s legalább húszszor annyi a tényleges jövedelme. Ugy lát szik, nem azok a bátrak, akik a harctereken voltak, hanem azok, akik itthon milliomosodtak meg. * A kolozsvári oláh hadosztálvbiróság Ferdinandiu ur nevében hét bálványosváraljai magyar testvérünk fejére olvasott ismét halálos itéleteet. A müveit nyugat persze a füle bojtját sem mozgatja meg a hirre, mi köze van neki Erdély rabjaihoz. De ha Schlessingert véletlenül valaki arculkapja, mert talán szemtelenebb volt a fiatalember, mint máskor, a párisi rádióállomás a csattanást felfogja és 5 perc leforgása alatt „Ismét dühöng a fehér terror" cimmel világgá szalad a hir Csonka Magyarország ellenségei táborába. Jó volna, ha az antant-misszió, mely naponta kerek 6 millió koronával súlyosbítja büdzsénket, szakitana egy kis időt arra is, hogy tanulmányozza olykor azokat a szomorú állapotokat, amelyek megszállott területeken •annak. (gy,) * Ahol nincsen keresztény boltos. Egy orosházi lapban olvassuk: A „Jézus Szive Szövetség" fényesnek ígérkező előadása január 18-án este lesz. Jegyeket Schwartz üvegkereskedésében lehet' váltani. Talán nem illik (még a keresztény kurzus idején sem), hogy a „Jézus Szive Szövetség" neve a Schwartz ur firmája alá kerüljön.