Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-03-31 / 68. szám

Békéscsaba, 1921. március 31. Csütörtök Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona 9 Harmadik Húsvét Boldog Magyarország gyászos ésszeomlása óta immár harmadszor tótjuk a rügyfakadást, a természet ébredését, harmadszor virradt reánk a felszabadulás, a megváltás, a föl­támadás szent ünnepe, a Húsvét. A zsidó népnek az egyptomi fog­tágból való kiszabadulása, az em­beriségnek a krisztusi szeretetben való megújhodása, a keresztre feszi­tett Megváltónak föltámadása ünne­pén illik, hogy magunkba szálljunk és elmélkedjünk mostoha sorsunk is kárhozatos bűneink fölött. Látjuk a természetnek újra ébre­dését — bukásunk óta immár har­madszor látjuk, — de nemzetünknek •jra ébredését nem látjuk még. Ün­nepléssel emlékezünk meg a meg­váltásról, föltámadásról, de a magyar •emzet idegen elnyomás alatt élő fiainak milliói még mindig epedve várják megváltásukat; Magyarország feltamadása késik még, mert fiai nem tettek érte semmit. Panaszkodni, jajgatni tudunk, óbé­gatunk, mint a bajba jutott gyermek. Izerszer elmondjuk, hogy Magyar­ország ebben a megcsonkított álla­potában nem életképes. Elégedetle­nek vagyunk, mert egészségtelen gazdasági viszonyaink súlyát érezzük és tudjuk jól, hogy ezeket a viszo­íyokat a világ minden államférfiúi bölcseesége sem képes megjavítani, régi határaink visszaszerzése nélkül. Szeretnők is visszakapni régi ha­tárainkat. Ha valaki megkönyörülve visszaadná azt, amit tőlünk elrabol­tak. Ha szomszédainkat megütné a guta, ha valami csoda történnék és minden amit elvesztettünk hirtelen visszahullana az ölünkbe. Ha valaki számunkra kikaparná a gesztenyét az czó parázsból, ha szájunkba re­pülne a sült galamb: azt szeretnők, de arra, hogy magunk feszítsük meg erőnket, hogy a pillanatnyi előnyök és a megszokott kényelem feláldo­zásával a nagy munkához hozzáfog­junk, arra még nem érett meg a nemzet elhatározása. , A közélet porondján csúnya, ki­csinyes tülekedés folyik. vAlacsony szempontok, önző érdekek egymás­sal való marakodása tüzelik az em­bereket. Az egyiket az anyagi ha­szon lesése, a pénzszerzés vágya vezeti, a másikat hiúság, személyes érvényesülés, szereplési vágy hajtja. Némelyek előtt a pártszempont a fő, mások osztályérdekeket védnek s vak gyűlölettel támadnak más osztályokat. Sokan a felekezeti el­lentétek szitásában lelik örömüket és minden igyekezetükkel töreksze­nek a békét megzavarni. Hallunk beszélni keresztény kur­zusról. Halljuk mint jelszót emle­getni a kereszténységet, de a ke­resztényi erények . gyakorlását: az önmegtagadást, az egyéni érdeknek a nagy közérdek alá rendelését, a kötelességek lelkiismeretes teljesíté­sét nem látjuk sehol. A testvéri egyetértést a mindent összefogó ke­resztényi szeretetet csak a húsvéti harangok zúgása hirdeti. Hallgassuk meg ezt a húsvéti harangot és szívleljük meg végre figyelmeztető, intő szavát. Legyünk eggyé a szeretetben, nemzetünk sze­retetében, az egymás szeretetében és ne legyen kőztünk versengés más­ban, csak a közérdekért való áldo­zatkészségben. Ha nem igy teszünk, nem vár­hatunk magunkra nézve semmi jót. Abban az élet-halál küzdelemben, amely most a nemzetek közt folyik, csak olyan nemzet lehet győztes, amelynek fiai tömören egybefogva, egymást segítve, egymást támogatva, egymást szeretve együtt haladnak közös nagy céljuk felé. Amely nem­zetnek fiai pedig megbontják a sort, s mikor kívülről közéig a támadás, maguk közt marakodnak, azok az ellenség könnyű győzelmét s a saját pusztulásukat készítik elő. Az államnak, az államalkotó nem­zeti társadalomnak élete, fejlődése erkölcsi törvényeknek van alávetve s ezek az erkölcsi törvények éppen ugy érvényesülnek az állam és tár­sadalom erkölcsi szervezetében, mint ahogy a természeti törvények érvé­nyesülnek a természetal kotta szer­vezetekben. Amint az állatok és nö­vények életének fentartásához, azok fejlődéséhez és szaporodásához táp­lálékra, levegőre, melegre, nedves­ségre van szükség, éppen ugy föl­tétele az állam, az emberi társada­Budapest, március 30. A kisgazdapárt tegnapi értekez­letének a politikai helyzet tisztá­zása volt a célja. Elhatározták, hogy mozgalmat in­dítanak a nemzetgyűlés sürgős ösz­szehivása iránt. Nagyatádi Szabó István csak a ma délelőtti tanácskozásokon vehe­tett részt, amelyeken a nemzetgyű­lés összehívását kerő ívre megsze­rezték a még hiányzó aláírásokat. Délben nyújtották át a ház elnök­ségének a kérőivet. A döntés szerint pénteken, Iprilis 1-én dél­előtt 10 órakor Kenéz Béla elnökletével rendkivüli Április fO-ón kezdődik a római konferenoia Róma, márc. 30. Április 10-én kezdik meg konferenciájukat Giolitti elnöklete alatt a szövetségesek Ró­mában. A konferencia tárgya Felső­szilézia feldarabolása és a görög­török kérdés lesz. lom fennállásának, haladásának és boldogulásának az erkölcsi törvé­nyek uralma. A jog és rend biztosítása, a köte­lességek hűséges teljesítése, az ön­érdeknek a közérdek alárendelése, az embereket egymáshoz kapcsoló szeretet és a közös célban való egyetértés azok a legfőbb erkölcsi követelmények, amelyek nélkül nagy eredményeket elérni még soha egy nemzet sem tudott. Ott, ahol a közös nagy célért dol­gozik és áldoz mindenki, ott a köz­állapotok jók és ott mindenki bol­dogulni fog, mig ellenben ott, ahol mindenki csak önmagával törődik, ott a közállapot rossz és senki sem lehet megelégedett. Ezeket a gondolatokat ébreszti bennünk a Húsvét szent ünnepe, mikor most harmadszor virradt ránk hazánk szétdarabolása, nemzetünk meggyalázása, nemzetünk egységé­nek durva megbontása óta. Mikor pedig azt kérdik tőlünk, hogy ezt a gyászos és gyalázatos állapotot még meddig tűritek? — mi azt feleljük, hogy addig kell ezt türnünk, amig a nemzet maga nem állítja helyre a saját emberségétől, a saját erkölcsi, érzelmi egységét, — amely egyedüli és elengedhetetlen föltétele területi és politikai egysé­günk helyreállításának! Ezt kongjátok fülébe minden ma­gyarnak húsvéti harangok! — Ha sokan megértik, akkor még remélhet a magyar nép boldog Alleluját! ülést tart a Ház, melynek tárgya a helyzet tisztá­zása lesz. A ker. nemzeti egyesülés pártiak is szükségesnek tartják a nemzet­gyűlés sürgős összehívását, a kis­gazdapárt kormányellenes, harcias hangulatát azonban, mely állandóan fokozódó mértékben nyilvánul meg, elitélik' és érthetetlennek tartják. A kormánynak azok a tagjai, akik vi­déken töltötték az ünnepeket, sür­gősen utaztak fel a fővárosba. Gratz Gusztáv külügyminisztert sürgönyileg hivták haza Bécsből. Nagyatádi Szabó István külön­vonaton érkezett meg tegnap este a fővárosba. Megindulnak a vonatok Budapest, márc. 30. Hivatalos forrásból származó értesülés szerint csütörtöktől kezdve ismét a régi menetrend szerint indulnak meg a vonatok. GONDOLATOK * * * Barbárok vagyunk.' Azt a legnagyobb jóakarattal sem lehet mondani, hogy kulturában és ké­nyelemben nagyon el volnánk ké­nyeztetve mi csabaiak, ósi életet élünk, majdnem ugy, mint Pató Pál ur hajdanában. Egyetlenegy, ami jelentős Csabán s ami tavasszal, nyáron felüditi a lelket, a Széchenyi liget s a körösparti sétahely. Most azonban ezt a parányi szórakozó helyet is veszély fenyegeti. Barbár kezek tépik, pusztítják a szomorú füzek most fakadó hajtásait. Van kertészünk, sót van gazdasági inté­zőnk is, de ugy látszik ók nem ve­szik észre azt, amit az arra nem illetékesek szomorúan tapasztalnak napok óta. Ha már a várös hiva­tottjai nem törődnek a város va­gyonával és közönségével, talán a rendőrség talál olyan paragrafust, amelynek alapján megakadályoz­hatja, hogy az egész ligetet leta­rolják — játékból, barbárságból s azért, mert akiknek vigyázni kel­lene rá, nem törődnek vele ... # Zsidó módszer. A destrukció sajtója évtizedek óta tervszerűen dolgozott a lel­kek átalakításán. Módszere roppant egy­szerű volt. Elhallgatott minden olyant, ami az ő terveit nem szolgálta, viszont minden zsidó, szabadkőműves megmozdulást na­gyitóüVegen keresztül tálalt a naiv keresz­tény olvasóközönség elé. Volt aztán még egy kedvelt módszere: a ferdítés. Meg­történt tényeknek, lefolyt eseményeknek olyan beállítása, hogy ne azt mutassa, ami a valóságos tartalma, hanem azt, ami a nemzetközi faji céloknak megfelel. Eb­ben aztán nagyok voltak a sajtókalózok, akik nem csináltak lelkiismereti kérdést egy-egy kis hazudásból sem. Ez onnan jutott eszembe, hogy egy faji újság egy tudósításban egyszerűen szájába ad vala­kinek egy soha meg nem történt ny latko­zatot s — ezen a hazugságon keresztül végig rág rajta. Nincs ok a komiszságra? Majd kitalálunk valamit s akkor lesz ok! Ez a faji metódus, amit ujabban ismét alkalmaznak. De azért dühöng a terror és a közszabadságok veszedelemben vannak ! * A vansteep. Nemrégen táncol­ják. Az ujabb idők erkölcstelensége vetette fel és népszeriisitette különö­sen a zsidóság körében. Kétségtelen, hogy lehet erkölcsösen is lejteni, amint igaz az is, hogy a csárdást is lehet erkölcstelen perverzitással táncolni, mégis helyes volt, hogy az iáéi farsangon törölték ezt a tán­cot a hasonló steepekkel egyetem­ben. Nem kormányrendelet szüntette meg, nem is prudéria, hanem a ke­resztény erkölcs, amely az élei min­den megnyilvánulásából kiakarja és ki fogj« irtani a gyomot. A van­steep onnan jutott eszembe, hogy a nemzeti hadsereg bevonulása évfor­dulóján rendezett magyar bálon is­mét táncolták ezt a táncot. Ennek — ha a hajnali órákban is — nem lett volna szabad megtörténni s ezt a szép ünnepnapot a magyar díszbe ' iltözött hölgyeknek nem le' volna szabad a vansteeppel befejezni. Rendkívüli ülésre hívják össze a nemzetgyűlést Fokozódik i kisgazdapárt Kormányellenes hangulata - II kormány tagjai Budapestre érkeztek

Next

/
Oldalképek
Tartalom