Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-03-30 / 67. szám

Békéscsaba, 7<?27. március 30. Szerda II. évfolyam 67. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szam A szerkesztőség telefon száma: 60 Független 6 keresztény politikai napilap Előfizetési árak: .így hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Évforduló Ma egy esztendeje irtóztató lelki nyomástól szabadultunk fel. T\z egyesztendős oláh uralom minden megaláztatását, magyar lelkünknek aggodalmát, szivünknek fájó, keserű szorongását megszüntette Horthy katonáinak, a magyar nemzeti hadseregnek városunkba való-bevonulása, Hmit a vörösök szörnyű terrorja, az oláhok gyáva remegése, folytonos kémkedése, arcpirító kegyetlensége megtiltott — azt szabad volt újra megtennünk. Felujjonghattunk, felzokoghattunk mondhatlan örömünkben, hirdethettük, kikiálthattuk szabadon, boldogan, büszkén azt, amit az elnyomatás szenvedésében ezerszeresen éreztünk, hogy magyarok vagyunk. Szivünkből, mint az elfojtott zokogás, sokáig visszatartott kacagás, hatalmas erővel tört ki a hozsánna, ünnepeltünk, lelkesedtünk, hallelujáztunk feltámaáásunk első biztató megnyilvánulásán. Örömünnepe volt ez a nap a mi városunknak, egész környékünknek, sokszor megálmodott, szüntelen óhajtott szent nap. De nekünk még tetéződött boldogságunk, mert jóakarásunk, nemes törekvésünk, épitő munkálkoáásunk első termékeként, akkor jelent meg először a Körösvidék, hogy zászlóvivője legyen mindannak, ami magyar, ami nemzeti és keresztény, harcosa minden szent eszmének, mely feltámadásunkat munkálhatja. Egy esztendő telt cl azóta. Mehéz, küzdelmekben és keserűségben, de biztatásban és eredményekben is gazdag esztendő. Hazánkat, mely a sir szélén állott, láttuk vonaglani, láttuk szétdarabolni, de láttuk Csonkamagyarországnak öntudatraébredését, lassú, de biztos erősödését is. T\ szétzüllesztett, megbomlott haderő helyén, bár kicsi, de fegyelmezett, izig-vérig magyar, öntudatos nemzeti hadsereg támadt, a nemzetköziség tébolya után uj erőre kapott, hatalmas lángra lobbant a nemzeti gondolat s az erkölcsi züllöttségből a keresztény eszme, a tiszta erkölcs emelkedett ki. Jól tudjuk, hogy nem értünk még célhoz. Itthon, e csonka hazában is vannak még súlyos bajok. De hiszen olyan irtóztató romlás után, amilyent mi átéltünk, az uj élet nem szökkenhet azonnal hatalmas sudárba. Mégis tagadhatatlan, hogy biztos léptekkel haladunk előre. Nemes büszkeséggel valljuk, hogy e haladásnak, a keresztény nemzeti gondolat lelkekbe való vésésének mi is munkásai voltunk. Egy év elmultával jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy nem dolgoztunk egészen hiába. De tudjuk azt is, hogy amit elértünk, ez még csak a kezdet. Ennek tudatában azzal a szent elhatározással folytatjuk utunkat, — mely útról ezentúl sem lépünk le egy szikrát sem se jobbra, se balra — hogy nekünk csak egy célunk, egy törekvésünk lehet: a keresztény nemzeti nagy Magyarországért való küzdelem. Ezé a gondolaté minden erőnk, agyunknak minden sejtje, lelkünknek minden szent érzelme. T\z évfordulón mi csak azt Ígérhetjük olvasóink nemes táborának: azok akarunk lenni, amiknek felesküdtünk ma egy éve, önzetlen harcosai egy szebb jövőnek, fanatikusai a hazaszeretetnek, diadalmas - katonái az eljövendő" keresztény nemzeti Magyarországnak. I A felszabadulás évfordulója Békéscsaba, március 29. Csaknem teljes két héten át folytak az előkészületek Békéscsaba történelmi nevezetességű nagynapjának méltó módon való megünneplésére. A város elöljárói, a katonaság, az egyesületek, a polgárság nem hiába fáradoztak: az ünnepély külsőségei méltó kifejezői voltak annak az érzésnek, amely ünnepelni késztette lelkeinket és hálaadó imára indított az oláhok megszégyenitő uralma alól való felszabadulásunk évfordulóján. Zenés takarodó — zenés ébresztő A feltámadás ünnepének második estéjén már lengő zászlók, ragyoyó, kivilágított ablakok, díszes, zsúfolt utcák hirdették a nagy nap érkezését. A kaszárnya udvaron meggyúltak a fáklyák, a díszszázad felállott és nyolcórakor megindult a katonabandás menet, melyhez a városon végig nagy csoportokban csatlakozott az utcák közönsége. Kedden reggel napsugaras örömünnepre a katonabanda ébresztette fel a várost. Felvonulás — istentiszteletek Jó korán megkezdődött a szokatlanul élénk nyüzsgés a legkülsőbb negyedekben is. Nyolcóra táján már tele voltak a főbb utcák s a főtéren is csak a felvonnló katonaság részére szolgáló útvonal volt szabad. Az ünneplők sorfala között érkezett meg a rohamsisakos diszcsapat az evangelikus nagytemplom elé, melyben ifj. Korén Pál tartott hálaadó istentiszteletet. A hatalmas templom minden hajója és karzata zsúfolásig megtelt. A keresztény dalárda az istentisztelet keretében a magyar Hiszekegyet énekelte el karnagyának Gally Jánosnak megzenésítése szerint. A római kathólikus templomban Bartoss Ferenc plébános Beöthy György és Tímár Gyula lelkészek segédletével ünnepi misét celebrált. Ünnepély a városháza előtt Az istentiszteletek végeztével az egyesületek és a küldöttségek, a városháza előtti emelvény körül helyezkedtek el zászlóik alatt. A főtér minden zugát zsúfolásig töltötte meg a város lakossága s ablakokban, háztetőkön és erkélyeken is az ünneplök tömege feketéllett. Háromnegyed 10-kor a polgármester pompás diszmagyarba öltözötten lépett az emelvényre s emelkedett hangú beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt. Éltette a bennünket felszabadító nemzeti hadsereget és a mi fiainkból alakult békéscsabai gyalogezredet egy éves fennállásának ünnepén. Tizórakor dr. Egán Imre főispán is megérkezett. A Keresztény Dalárda a Himnuszt énekelte el, majd a nagy nap nagy szónoka, Koppányi Gyula mondta el hatalmas ünnepi beszédét. Koppányi Gyula beszéde Üdvözölte a nemzeti hadsereget, „melyet a nemzeti érzés teremtett meg és a nemzeti erő öntudata kovácsolt fegyelmezett hatalommá." A felszabadulás ünnepével kapcsolatban a szabadság fogalmáról szólott, mely „a nemzeti erö méltóságos öntudata * Megemlékezett a szabadságnak a kommün és az azt kővető borzalmak által történt meggyalázásáról, ami rabságba juttatta három millió szenvedő magyar testvérünket. A magyar zászló három színének jelentőségét mély értelmű szavakkal fejtegette. A fehér szín a történelmi osztályt és a polgárságot, a vörös az ipari munkásságot, a zöld pedig a földmivelők osztályát jelképezi. Ugy kell e három osztálynak összeforrni, ahogy egymáshoz simulnak zászlónk szinei. Az utóbbi időkben, a zöld szin osztályát, a földmivelőket akarják letépni nemzetközi szervezés céljából. Ez azonban meddő törekvés marad, mert a munkásság példája bebizonyította, hogy bármelyik osztály különválása az egész nemzet romlását vonja után. Utalt a hazaszeretet idealizmusára. ,A nemzet minden fia legyen munkás katonája a nemzeti üdvösség hadseregének 1" Ne csaka mindennapi kenyérért küzdjön, hanem a nemzet külföldi dicsőségéért. Éljen mindenkiben a hazaszeretet önzetlensége. „ Bizalmat kell teremteni a nemzetben önmaga iránt, beigazotni