Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-01-11 / 7. szám

Békéscsaba, 1921. január 11. Vas árna p II. évfolyam 12. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Elvárjuk a kormánytól, hogy rendet teremtsen elsősorban legszűkebb otthonában, a miniszté­riumokban. Ugy ismerjük a kormány összes tagjait, mint akik nem va­gyonszerzés céljával vállalkoztak két­ségtelenül nehéz feladatukra. Méltán elvárhatjuk tehát, hogy értessék meg alantasaikkal, a minisztériumok ösz­szes fő- és alantosabb tisztviselőinek mindegyikével, hogy hivatásuk ki­zárja minden vagyonszerzésre irá­nyuló felhasználását tisztségüknek s ilyen felfogás mentségéül még a mostoha javadalmazásra való hivat­kozás sem fogadható el. Aki bepillantást nyer a mai keres­kedelem és különösen a külkeres­kedelem világába, azt valóságos un­dor fogja el, midőn hallani kényte­len, hogy egy vaggon fa behozatali engedélyéért ezreket, egy vaggoti cukoréért százezreket s minden áruéért nagy pénzeket kell különböző rejté­lyes helyeken lefizetni. És ezek az ezrek, százezrek és nagy pénzek mind az árut drágítják és végered­ményében a fogyasztót sújtják, az általános drágulást fokozzák. Gyakran követeltük már, hogy szüntesse meg a kormány a forga­lom korlátozását, ugy a belföldön, mint a külkereskedelemben, minden olyan árura, ami közszükséglet. Vi­szont tiltsa el minden nélkülözhető áru behozatalát, de ugy, hogy az alól azután senki fia számára ne le­gyen kivétel. Ha valami rendkívül kivételes esetben mégis szükségessé válna közérdekből a tiltott áru be­hozatala, arra az engedélyt a minisz­ter személyesen adja meg vagy sze­mélyesen vállalja a felelősséget, hogy az engedély megadását senki illeték­telen vagyonszerzésre fel nem hasz­nálja. Ha közszükségleti cikkhez nem fog behozatali engedély kelleni, nem lesz, akitől -azt meg kelljen vásá­rolni. Az ilyen áruból többet, mint amennyire szükség van, ugy sem hoz be senki, mert a fölösleget nem tudja értékesíteni s ha szabad lesz a behozatal, szabaddá válik a ver­seny is, ami csakis az árak mérsék­lésére vezethet. Nyúljanak be a kormány tagjai a legkíméletlenebbül a minisztériumok rejtélyeibe és hányják ki onnan a salakot, mely elfojtással fenyegeti a gazdasági élet feltörni igyekvő láng­jait, hogy lobogjanak azok ismét szabadon, elárasztva jótékony mele­gükkel Csonkamagyarországnak nél­külözéstől dermedt és a mérhetetlen drágasággal agyonsanyargatott lakóit. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Ámen." Franciák a Ruhr-vidéken Színes előcsapatok bevonulása Berlin, január 10. A franciák politikájuk kétszinüségét ujabb tényekkel bizonyítják. A párisi lapok tegnap még fennhangon hirdették világgá, hogy a francia kormány minden irányban a béke megvalósításáért küzd és ha kell áldo­zatok meghozatalára is hajlandó a lehetőségek határain belül. Tegnap még nyilatkozatot küldött a francia kormány az Egyesült Államok elnökének, melyben kijelentette, hogy nem óhajtja szélesebb körökre kiterjeszteni a megszállott területek határvonalait, közben azonban alattomban előkészítette katonailag azokat az eseményeket, melyek a békeszerződés szakaszaiba ütköznek és homlokegyenest ellenkeznek a diplomácia terén tanúsított viselkedésével. A mai napon francia tisztekből álló bizottságok jelentek meg a Ruhrvidék több városában, melyek nyomában szines előcsapatok portyáztak. Valőszi­nünek látszik, hogy a franciák a Ruhrvidék meg­szállását akarják előkészíteni és az Egyesült-Álla­mokhoz intézett jegyzékükkel csak az általános han­gulatot akarták kitapogatni. A katonai lépések megtételére valószínűleg az a válaszjegyzék báto­rította fel őket, melyben az Egyesült-Ál lámok kormánya kijelenti, hogy a Ruhrvidék ügyében ezidőszerint semmiféle nyilatkozatot nem tesz s ame­lyet a franciák a maguk javára értelmeztek. 9z Osztrák-Magyar Bank sorsa Budapest, január 10. Hegedűs bécsi útját kapcsolatba hozzák az Osztrák-Magyar Bank likvidálásával is. Illetékes helyen közlik, hogy ez irányban a pénz­ügyminiszter nern fog érdemleges tárgyalásokba bocsátkozni, mert a 13-iki konferencián, ahol megje­lennek az Osztrák-Magyar Bank hitelezői, valamint az utódállamok képviselői is, Márffy államtitkár ki­fejti a magyar kormány álláspontját. Valószínűen ezen a konferencián a fog elhangzani az az indítvány, hogy az Osztrák-Magyar Bank tartozásait és követeléseit eggszerre és össze­sen vegyék át azok az államok, amelyek területén a tartozás, illetve követelés van. A mostani bécsi tárgyalásokon fog tisztázódni az Osztrák-Magyar Banknak a pénzkicserélésnél való szerepe is. Ezt a müveletet főleg az.hátráltatja, hogy nincsen elegendő kisbankjegy. Ezeket a bankjegye­ket Zürichben, valamint Budapesten is készítik s mihelyst a szükséges mennyiség rendelkezésre áll, a ki­cserélés megtörténik. Magyarország tartozásai­nak rendezése Budapest, jan. 10. Valkó államtit­kár a bécsi tárgyalások befejezése után Zürichbe, majd onnan Lon­donbá és Brüsszelbe utazik, hogy tárgyalásokat kezdjen Magyarország­nak a háború előtti időkből szár­mazó tartozásai rendezése tárgyában. Miután Svájcnak, Angliának és Bel­giumnak kisebb magyar érdekeltsé­gei vannak, mint a franciáknak, előreláthatólag a tárgyalások gyor­sabbak és egyszerűbbek lesznek, mint a párisi tárgyalások. Nyűg a t magyar országi képviselők tanácskozása Budapest, január 10. Bleyer Ja­kab volt nemzetiségi miniszter tá­viratilag Budapestre hivta a nyu­gatmagyarországi képviselőket, hogy az elszakitással szemben való ál­láspontjukat precízen megállapítsák. D'Annunzié Fiúméban marad Fiume, jan. 10. D'Annunzió mind­addig nem akarja elhagyni a várost, amig az alkotmányozógyülési vá­lasztások le nem folynak. Valószínű az, hogy államfővé D'Annunziót vá­lasztják meg s ugy láiszik, ez tartja vissza a költőt Fiúméban. Magyar követség Bukarestben Budapest, január 10. Tudvalevőleg mintegy két hete román misszió érkezett Budapestre, hogy a kor­mánnyal a két ország kölcsönös diplomáciai képviseltetésére vonat­kozólag tárgyalásokat folytasson. — Ezek a megbeszélések eredményre vezettek és megtörtént a végleges megállapodás arra nézve, hogy a diplomáciai kapcsolatot felvesszük a románokkal. Hóry Andor követségi tanácsos és Szilassy konzul már 15-én elutaznak és 20-án megkezdik működésűket BuKarestben. ü keresztény ellenzék értekezlete Szó volt róla, s a Körösvidék is megírta, hogy vasárnap megtörté­nik a Szmrecsányi féle keresztény ellenzék pártalakulása és zászló­bontása. A zászlóbontás azonban elmaradt s csupán bizalmas meg­beszélés volt az Országos Kaszi­nóban, amelyen részt vettek : Win­dischgratz Lajos herceg, Szmrecsá­csányi György, Beniczky Ödön, Lin­gauer Albin, Avarffy Elek, Fangler Béla és Taszler Béla. Az értekezleten nagy vonásokban Lingauer Albin ismertette a pro­grammot, mit a jelenlevők helyeslés­sel fogadtak. A formáíis megalaku­lás] még nem történt meg. Kiküld­ték Szmrecsányit, Beniczkyt és Lin­gauert, hogy a programmot részle­tesen dolgozzák ki s azután ter­jesszék az összehívandó alakuló nagygyűlés elé. A párt programm­jának egyik sarkalatos pontja az integritás és királykérdés. Külpoli­tikai programmja : uj és megfelelő orientálódás. A Tisza-gyilkosok pere Budapest, jan. 10. Az Ítélőtábla még nem döntött a Tisza-gyilkosok pőrében beadott felfolyamadások dolgában, miután a pör anyaga oly nagy, hogy azok áttanulmányozása hosszabb időt vesz igénybe. Az ügyészségen is lázas munka folyik a Friedrichre vonatkozó vád­indítvány ügyében. Az iratok át­vizsgálásával még mindig nem ké­szültek el s olyan óriási az anyag, hogy még napok kellenek, mig az áttanulmányozás befejeződik. Szervezkednek az erdélyi magyarok A kolozsvári városháza nagyter­mében tartották meg a magyarság megszervezésének egyik előérte­kezletét 90 meghívott résztvevő je­lenlétében. A gyűlést Grandpierre Emil nyitotta meg, aki elmondotta, hogy a magyarságnak két évi tes­pedés után most már munkákoz kell látnia és szervezkednie kell. Az értekezlet elnökké Sándor Jó­zsefet, az EMKE. elnökét válasz­totta meg, aki rámutatott arra, hogy a trianoni béke ratifikálásával Románia polgárai lettek az erdélyi magyarok, akiknek megvannak nem­csak polgári jogaik, de a békeszer­ződésekben elismert és körvonala­zott kisebbségi jogaik is. Az értekezlet kimondotta, hogy kívánja a magyar követség felállí­tását, (Már meg is történt! Szerk.) valamint egy képviseleti rendsze­ren nyugvó nagygyűlés összehívá­sát. Ennek a nagygyűlésnek előké­szítésére egy 21 tagu ideiglenes központi bizottságot választottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom