Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-03-18 / 59. szám

Békéscsaba, 1921. március 18. Péntek ff. évfolyam 50. szám, Ttfllll I I IIIHIH—lillllilll I Mimiin ||l IIIIM— Szerkesztóseg és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent istvan-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 *————ni iii wni—iII i II i i ii II •^••wtfi Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona 9 köztisztviselők A kormányt támogató pártok együttes értekezletén Hegedűs pénzügyminiszter bejelentette, hogy a köztisztviselők április, május és junius hónapokra rendkívüli segélyben fognak részesülni. A pártok egyhangúlag elfogadták a javaslatot, melyet rövidesen rendelet formájában foganatosítanak. Őszinte örömmel és megnyugvással fogadjuk e hírt, mert boldogabbá, szebbé teszi a nyomorgó magyar tisztviselők húsvéti ünnepét. Nem nagy ez a segély, semmiesetre sincs arányban azzal a mérhetetlen drágasággal és az ez okozta nélkülözéssel, mégis jól fog esni, mert megértésről, jóindulatról tanúskodik. A köztisztviselők az egész háború alatt megfeszített erővel dolgoztak, hogy pótolják a harctérre vezényelt társaikat. A forradalmak alatt rettenetes megaláztatásnak voltak kitéve. Analfabéta proletárok parancsolgattak nekik, emellett kényszeritették őket meggyőződésükkel ellentétes rendelkezések végrehajtására. A megszállás alatt idegen hadak rabló serege legjobban a köztisztviselőket gyötörte. De a köztisztviselők túlnyomó többsége minden gyötrelem ellenére is hazafiasan teljesítette kötességét. A háborúban megnehezedett adminisztrációt csodás pontossággal hajtották keresztül megfeszített energiával. A bolsevizmus bukásának jórészt az volt -az oka, hogy a köztisztviselők nem hódoltak be a hóbortnak. Ha kényszerűségből ott is maradtak hivatalaikban, nem segítették elő annak diadalát, sőt sok gaz rendelet „elsülyesztésével" lazították ennek az átkos rendszernek a fegyelmét, siettették a bukását. Az iskolákban pedig a tanítók, tanárok voltak azok, akik az ifjúságot a legnehezebb időben is hazafias szellemben tartották. — A megszállás alatt a tisztviselők — sokszor szabadságuk és testi épségük kockáztatásával — rengeteg vagyont meniettek meg s nehezítették meg a rablók munkáját. Mindezért nem jutalmazta őket senki. Már a háború óta folytonosan halálos küzdelmet vívtak a megélhetéssel. Nyomorogtak, családi, kedves emlékű dísztárgyaiktól, ékszereiktől, sőt bútoraiktól is megváltak, hogy a mindennapi kenyeret biztosítsák családjuk számára. És e kétségbeeső helyzetben is dolgoztak tovább, lelkesen, magyar akarattal. Mikor a magyar állam súlyos helyzetbe jutott, a tisztviselők — kiket legjobban éheztetett a nemzet kegyetlen sorsa — nem követelőztek, nem fenyegetőztek, hanem átérezve hivatásuk erkölcsi súlyát, minden igyekezetükkel hozzáláttak az építés munkájához. A munkásság minden bérharc nélkül is kiküzdött magának legalább mindennapi kenyérre valót. A tisztviselők némák maradtak. Havi 1000—2000 korona fizetés mellett lázadozó szó nélkül teljesitették pontosan kötelességüket. 9 nemzetgyűlés Budapest, márc. lé. A Ház csütörtöki ülésén a fegyver- és vadászati adóról szóló javaslatot tárgyalták és fogadták el több felszólalás után általánosságban. Csernuss Mihály személyes kérdésben szólalt fel s azt állította, hogy Debrecenben nincsenek felekezeti ellentétek. Barla-Szabó ezzel szemben azt igyekezett bizonyítani, hogy a debreceni eseményeket a felekezeti ellentétek idézték elő. Több felszólalás után a vagyonváltsági javaslatot kezdték tárgyalni. Az elnök napirendi indítványt tett, mely szerint a Ház legközelebbi ülését pénteken délelőtt tartja. Szabó József a nyomdászsztrájkról interpellált, mely csak egy epiMagyar mérnökök Egyesitett szintű-, Alig egy-két fővárosi lap tartotta érdemesnek beszámolni arról a világraszóló eseményről, amt.y ujabb bizonyítéka annak, hogy a magyar nemzet nemcsak a háborúk idején adta a legértékesebb katonákat, hanem a békés alkotó munkában is első helyet foglal el. Idegen, gőgös, győztes államok fiai csodálkozni jöttek el a „haldokló"; legyőzött ország fővárosába, ahol három fiatal magyar mérnök nagyértékü találmányát mutatták be. A földmivelésügyi minisztériumból szerzett szakszerű információink alapján módunkban van olvasóközönségünk előtt részletesen ismertetni az aj gazdasági gépet, mely E hűségnek, magyarságnak, igaz becsületességnek most csekélyke jutalmát adja az állam a rendkívüli segélyben. Ez is jól fog esni. Mindenesetre jobban, mintha fenyegetés, dühös követelődzés utján jutottak volna hozzá. Ez a segély azt magyarázza a derék tisztviselőknek, hogy mégis csak méltányolják az ő nagy, óriási értékű és jelentőségű munkájukat s azt a reményt ébresztik fel bennük, hogy ezután is méltányos lesz velük szemben az állam s arra fog törekedni, hogy az őket megillető jövedelemhez juttassa azokat, akiknek munkájától, lelkesedésétől, kötelességtudásától függ állami életünk és jövőnk. csütörtöki ölése zódja volt annak az általános sztrájknak, amelyet a szociáldemokraták készitenek elő ma is és amelyet a keresztényszocialista munkások akadályozták rneg. Ma mindössze nyolcezer munkás van kenyér nélkül, de ha a kormány nem lép közbe, rövidesen 20—30 vasöntő veszti el kondícióját a fővárosban. A vasöntőket Bécsből jött osztrák izgatók késztetik sztrájkra, hogy megbénítsák a magyar vasipart, amely napról-napra veszedelmesebb konkurenciát jelent az osztrák vasiparnak. A miniszterelnök kijelentette, hogy van tudomása a vasöntők körében megindított mozgalomról és megtette a szükséges intézkedéseket. világhírű találmánya vető-, boronáló-gép rövid időn belül meghódítja magának az összes államok piacát. A gép jelentősége mérhetetlen. — Nemcsak nagy pénzbeli megtakarítást jelent, hanem fontos előnye, hogy sokkal rövidebb idő alatt sokkal alaposabb munkát végez, mint minden eddigi hasonló rendeltetésű gazdasági eszköz. Lényege, hogy szánt, vet és boronál egyszerre. Jellemző sajátsága, hogy a földet szántáskor nem darabokban vágja fel, mint az eke, hanem felmorzsolja. Ezáltal a föld a nedvességet huzamosabb ideig tartja meg magában. Az első kísérletet a nagytétényi zöldségtelepen végezték egy 24 lóerős 1800 kg. sulyu géppel, mely a f»ld minősége szerint 6—9 kiló benzint fogyaszt el, amig egy holdnyi területet megmunkál. Az első gép 70 cm. szélességű sávokat szántott. Rövidesen azután olyan gépek is készülnek, amelyek 1 méter 88 cm. szélességű sávokat munkálnak meg egyszerre. Fontos előnye a gépnek, hogy a magvakat a földben egyenlő mélységben helyezi el, ami tetemes vetőmagmegtakaritást jelent. Az óránként 15 kilóméteres sebességgel haladó gép teherhordásra is használható minden átalakítás nélkül. Transzmisszió segítségével mint hajtóerő is értékesíthető. Érdekes, hogy a próbaszántásnál a magyar szakembereken kivül tekintélyes számmal jelentek meg amerikai, angol és német bankok és gyárak képviselői is, akik már valamennyien tárgyalnak a találmány tulajdonosaival a gyártás és forgalombahozatal jogának megszerzése ügyében. A gép feltalálója Kőszegi Károly mérnök. A gép megszerkesztésében és szabadalmaztatáísában (minden országban szabadalmaztatták) Szebeni György és Füzesséry István mérnökök voltak segítségére. Teleki Fái gróf nyilatkozata Teleki Pál gróf miniszterelnök a „Körösvidék" budapesti tudósítója előtt több fontos politikai kérdésről nyilatkozott. A brucki tárgyalások eredményének részletes ismertetését még nem tartja megengedhetőnek. A nemzetgyűlés délutáni ülései ellen véleménye szerint több fontos érv szól. A Ház húsvéti szünideje rövid lesz. Legközelebb tárgyalásra kerülnek a választójog-, a közigazgatás-, a főrendiház- és a szakszervezetek reformjáról szóló javaslatok. Szomorú tény, hogy a kormány az ország ellátására kénytelen lesz külföldön gabonát vásárolni, aminek a költségeit adóban hárítja át a termelökre. A belügyi tárca ügyében még nincs végleges döntés. Táviratok Budapest, márc. 17. A népjóléti miniszter kijelentette, hogy a jövőben a rokkantak illetményeit a postatakarékpénztárak automatikusan fogják kiutalni. Riga, márc. 17. Az ellenforradalmárok ujabb ultimktumban arra hívták fel a szovjetkormányt, hogy 24 órán belül ürittesse ki Pétervárt, különben 40 nehézágyuval lövik porrá a várost. Kassa, márc. 17. A felvidéki reformátusok autonómiát követelnek iskoláik számára a csehektől. Kívánják 2 magyar középiskola és egy felső leányiskola felállítását is.