Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám
1921-03-15 / 56. szám
Békéscsaba, 1921. március 24. Csütörtök II. évfolyam 64 . szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 függstlen keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 3§ K, negyedérre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szára ára 2 korona 9 szabadság érteke Hetvenhárom évvel ezelőtt a magyar nemzet ünnepelt: Pünkösdje volt. Kiáradt a szabadság lelke és mgujitotta a nemzetet. Csak egy eszme ment útnak annyi milliók közül, csak egy csillaggal több annyi milliók között. De ez az eszme az Isten gondolata, erős, mint a szeretet, termékeny, mint a lángész, jóságos, mint a napfény. Egyik kezében kard, másikban szerszám: rombol és épit. Nézi a kezünket, bilincs van rajta, nézi a lelkünket, lemondó, csupa kéreg az, de beleviszi a mennyei tüzet: az emberi öntudatot. Ember vagy! Nem buta téglahordó a világ fáraóinak pyramisánál, élj tehát, nőlj fel lelked pincelakásából az emberi méltóságba. Nem vagy ur, de méltóság . . . ember, a legszebb isteni gondolat a földön. Ez az eszme, mely igy emel, szédit, elbűvöl, a szabadság eszméje. Szabadság: a magyar nemzeti erő méltóságos öntudata. Akkor nem gázolt vérben diadalmi szekere, mámoros volt a nemzet, de nem részeg. Nem morzsoltunk szilánkká régi trónokat, nem gázoltunk vérben, nem ordítottuk át az utcákat és tereket, mert ugy éreztük, hogy csak müveit nemzet érdemes a szabadságra. Nagy adomány szabadnak lenni az egyén életében is. Mentve lenni idegen erőktől, együtt repülni gondolatainkkal. Felmelegedni érzelmeink tűzhelyénél, szabadon érezni . . . sirni, ha a köny lázasan szomjúhozott és nevetni szabadon, ha az öröm beköszöntött. Emberi terveknek, törekvéseknek szabadsága anyatejük, nélküle nincs élet, csak tengődés. * És igy állunk a nemzet életében is, hiszen a nemzetnek is megvan a maga lelke, vannak gondolatai, eszméi, melyeknek megvalósításáért küzd ; vannak vágyai, reményei, melyek megtestesüléséért áldozik. Az a nemzet, melyet eszmék nem bántanak, nemzeti vágyak nem hevítenek, beleolvad idegen nemzetek testébe. Csak addig van és lesz erő bennünk, mig nemzeti eszmék igézete alatt állunk . . . csak addig van jogcímünk az önállóság gyönyöreit élvezni, mig saját reményeink szálait tudjuk szövögetni lelkünk remélő gazdagságából. Ha kialszik belőlünk a lélek, ha elpárolog a vágy és kiköltözi'' a gondolat, nem kell már sirásó, megástuk a sírt önmagunknak. Ma emlékezünk, visszahívjuk a multat. Előttünk a szent mult, mely jövendőről beszél; forrás, ahonnan szívjuk az erőt, mikor Herkulesekkel birkózunk. Nekünk a mult élő, eleven hatalom, mely mint hazatérő lélek közöttünk bolyong, melynek komoly léptein lessük, hogy felrázzon a megadás, a lemondás lomha jéghegyeinél, nekünk a mult ősáramlat, mely a nemzet lelkében kering, mint halhatatlan, örök erőforrás. Ez a mult azt tanítja, hogy napszámosai vagyunk mindnyájan az általános nagy nemzeti gondolatnak s kell, hogy a nemzet nagyságát szolgáló öntudat aranyozza be munkáinkat, ha csak egy homokszemét képezzük is a nagy összeségnek, vagy csak egy szerény hangjegyét a nagy nemzeti hymnusznak. Hiszen az isteni gondviselés nagy erőforrásokat ültetett el nemzetünk lelkében, mint nemzet bírjuk a tehetségek összes adományait, csakhogy keveset hivunk abból életre, nagyon sok ugy szunnyad bennünk, mint örökös vágy. Fei a szivekkel! Bármit mutat is a jelen : e nemzet nem halt meg, csak aluszik. Hívjuk el a Jeremiásokat a siralmas vizeitől, parancsoljuk le a romokon busuló Máriásokat. Van itt erő: izom a karban, gondolat az agyban, szívósság az akaratban. Bele nézek a mult tengerébe, a nemzeti mélybe : micsoda oroszlánok mozognak lent mélyen álmodva . . . Ezek az erők ki fognak pattanni, ezek az oroszlánok fel fognak ébredni, azok a nemzeti bimbók ki fognak hasadni, azok a röpködő sóhajok meg fognak pihenni. Támad Lehel ... az elnyomók nyargalnak remegve, mint a Zagyvánál egykoron Zalán . . . Nemzeti örökkévalóságunk zálogait önmagunkban hordozzuk. K. Gy. Általánosságban elfogadták a rendjavaslatot Orozd? szerint destrukcióra szükség van. — A nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, márc. 14. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Napirenden van az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat. Az első szónok: Bárczy István. Nem fogadja el a javaslatot, amely nem éri el — szerinte — azt a célt, amit akar. Hozzájárul Rassay Károly javaslatához, hogy küldjék vissza a javaslatot az igazságügyi bizottsághoz, teljes átdolgozás végett. Csukás Endre a törvényjavaslatot szükségesnek tartja és azt minden fentartás nélkül elfogadja. A bolsevizmusnak még mindég van talaja és vannak csoportok, melyek született forradalmárok és népbiztosok. Drozdy Győző flndrássyval polemizál, aki — szerinte — nem hozott fel olyan érveket, amik őt meggyőzték volna. Ha a javaslatból törvény lesz, hiábavaló a sajtó- és gyülekezési szabadság. Némi destrukcióra szükség van minden társadalomban (?!). Jól tudja, hogy a javaslat titkos célja a sztrájkok elnyomása. Rend lesz, de temetői rend. Hornyánszky Zoltán : R szabadság eszköz és nem cél. Csak korlátok közé szorított szabadság vezet célhoz, egyébként csak veszedelem származhatik belőle. R keresztény morál is követeli ennek a javaslatnak a törvénynyéválását. Itt pártpolitikának, amikor namzetvédelemról van szó, helye nincs. Elfogadja a javaslatot. Ezután a javaslat általános vitáját befejezték. Bernolák Nándor előadó foglalkozni fog az egyes felszólalásokkal is. Ezúttal csak általánosságban beszél és kéri, hogy az általános tárgyalás alapjául fogadják el a javaslatot. Elnök felteszi a kérdést. Rassay kéri a Ház határozatképességének megállapítását. Mig a jegyző olvassa a jelenvolt képviselőket, Balla Aladár kimegy. Meskó Zoltán utána kiált: — Miért nem marad bent? Balla: Levelet kaptam! Csak szavazzátok meg ti! Miután a Ház nem határolatképes, elnök az ülést negyed órára felfüggeszti. Szünet után a javaslatot általánosságban elfogadták. Hegyeshalmi Lajos keresk. miniszter a postai díjmérséklés megszüntetéséről terjeszt elő törvényjavaslatot. Az osztályok mellőzésével kiadják a pénzügyi- és köz lf eazgatásibizottságnak. 2 óra után az ülést az elnök felfüggeszti. Délután Kerekes és Rassay beszélnek,^ majd Tomcsányi V. Pál igazságügyminiszter után Dánér Béla, Zákány Gyula, Drozdy Győző, Turi Béla és Bernolák Nándor szólalnak fel, mely után az első szakaszt a Ház változatlanul elfogadta. Az ülés lapunk zártakor még tart. Táviratok Berlin, márc. 12. Oroszországból ellentétes hirek jönnek. Legvalószínűbb az a helsingforsi jelentés, hogy Pétervár körül uj harcok fejlődtek ki s a Balti-flotta bombázza a Péter-Pál erődöt. Pétervár több külvárosa lángokban áll. Egy erős különítmény partraszállt és Péterhof-felé halad. 8000 vörös katona a felkelőkhöz csatlakozott. Őreinél Budieni 12.000 lovasa is az ellenforradalmárok mellé állt. Lemberg, március 14. A lengyelorosz békét 17-én vagy 19-én aláírják. Laibach, március 14. A firenzéből kitoloncolt Károlyi Mihály grófot, ki Jugoszláviában van, valószínűleg Pécsre viszik, hogy a Magyarországellenes bolsevista agitációban közreműködjék. Koppenhága, március 14. A lapoknak az a híre, hogy Pogány József volt népbiztost agyonlőtték, nem felel meg a valóságnak. Pogányt Trockij letartóztatta s a börtönben öngyilkos lett. Szombathely, márc. 14. Huszár Károly a sárvári kerület nemzetgyűlési képviselője vasárnap délután tartotta meg beszámolóját Sárváron. Kolozsvár, március 14. Az összes magyarnyelvű lapok megjelenését betiltották. Népgyűlés a destruktív sajtó ellen Budapest, március 14. Tegnap délelőtt 11 órakor a Társadalmi Egyesületek Szövetsége a Vigadóban és a Petőfi téren népgyűlést tartott a forradalmat előkészítő újságok bojkottja és megbüntetése tárgyában. R vigadói gyűlést Wolff Károly nyitotta meg és a megszervezett magyarság nevében tiltakozott a destruktív sajtó aknamunkája ellen s követelte a bűnösök megbüntetését és a sajtókamara felállítását. Többek felszólalása után a határozati javaslatot Bernáth István terjesztette elő. Követeli, hogy egy pártatlan bíróság vizsgálja meg a sajtónak a forradalmat megelőző időben való magatartását és a bűnösnek talált lapokat be kell tiltani. Addig is Rz Est, Pesti Napló, Magyarország és Világ cimü lapokat, mint a forradalmak felidézésében legbünösebbeket, a legerélyesebb társadalmi bojkott alá kell helyezni. A javaslatot ,a népgyűléseken egyhangú lelkesedéssel elfogadták és küldöttséggel juttatták el Horthy Miklós kormányzóhoz és Teleki Pál gróf miniszterelnökhöz. Az óriási tömeg a legteljesebb rendben oszlott szét és rendzavarás sehol nem történt.
