Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám
1921-01-09 / 6. szám
Békéscsaba, 1921. január 9. Vasárnap II. évfolyam 6. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Éhség Budapest Szilveszter mámorában fürdött, amikor Bécsben megindultak a zakatoló, dörgő rotációsok és az osztrák ujságlepedökre rásajtolták az ántánt legújabb szerencsétlen parancsát: Magyarország rövid időn belül köteles Nyugatmagyarországot átadni Ausztriának! Történt pedig ez akkor, amikór az osztrákokkal való gazdasági tárgyalásaink már-már a befejezés előtt állottak, történt ez akkor, amikor osztrák részről a nyugatmagyarországi kérdésben a közeledés jelei mutatkoztak. Ez az ultimátumszerű parancs, amely érthetetlensége és fölöslegessége mellett veszedelmes is, természetesen útjába áll minden további tárgyalásnak s ezenkívül klasszikusan cáfolja meg azt az ántánt féle kiinduló pontot, amelynek igazságában soha egy pillanatig sem hittünk: a népek szabad önrendelkezési jogát. És még valamire jó volt, hogy ez a jegyzék most, nem pedig később került nyilvánosságra. Belepillanthattunk abba a boszorkány konyhába, ahol szomszédunk a velünk vaió együttműködés és barátság Ízetlen ételét főzte. Rájöttünk, hogy az a politika, amelyet Ausztria velünk szemben folytat, csúf, alattomos és kétszínű játék. Amíg az egyik oldalon közeledik felénk, kezet nyújt, gazdasági együttműködést hirdet és természetesnek találja, hogy a trianoni és a saintgermaini békeszerződés vitás pontjait a kölcsönös megértés alapján intézzük el, addig a másik oldalon a felfuvalkodott győzők és az imperialista hóbortoktól megmámorosodott kis ántánt látszólagos erejében bízva, beáll a rablók csordájába és mohón várja, mikor haraphat bele a koldustarisznyában száradó kenyérmaradékba. A nyomorék Ausztria! Erre a legújabb megaláztatásunkra az első feletet már megadta a magyar kormány, amikor kijelentette, hogy az osztrák magyar kereskedelmi szerződést nem irja alá és nem lépteti életbe. Gabonát, kenyeret, élelmet jelentett Ausztriának ez a szerződés, aminek fejében mi nem követeltünk mást, mint igazságot a nyugatmagyarországi kérdésben. Ausztria ezzel elvesztette kenyéradó társát. Ez igy fog maradni, ennek igy kell lenni mindaddig, amíg egyetlen idegen katona fog állni Nyugatmagyarország bármelyik városában vagy falvában. A következményekért tegye az oszt-. rák nép felelőssé azokat az államférfiait, akik megirigyelték a Renner-féle kapzsiságot és rablószomjuságot. indrássyék egyezkednek Szmrecsányiékkal Budapest, január 8. Holnap délelőtt alakul meg az uj keresztény ellenzék. Az alakuló értekezlet nem lesz olyan népes, mint amilyenre számítottak. Az ellenzék hívei közül .többen várakozó álláspontra helyezkedtek. Beavatott körökből származó információk szerint Andrássy Gyula gróf éS az uj párt vezérei között tárgyalások folynak. Andrássy nem látja akadályát a szorosabb összekapcsolódás lehetőségének, minthogy álláspontja a Szmrecsányiétól csak külsőségekben különbözik, elvi ellentétek nincsenek a két vezérférfiu programmja közt. Nagyon valószínűnek látszik, hogy Szmrecsáryiék egyesülni fognak Andrássy Gyula grófnak jelenleg még párton kivüli híveivel. Ebben az esetben az uj pártnak Andrássy lenne a feje. Tüntetnek a bécsi munkások A vagyonok egyharmadának lefoglalását követelik Bécs, jam 8. A bécsi munkásság nagyszabású tüntetésre készül. Több nagyüzem munkásait felizgatták a kormány adóreformja ellen, mely szerint a munkásság is tartozik jövedelmi adót fizetni munkabére után. A tüntetők azt hangoztatják, hogy addig nem egyeznek bele abba, hogy munkabérüket kereseti adó levonásával csökkentsék, amig az állam el nem veszi a vagyonok egyharmad részét. A mozgalom hivei már több ezren vannak és január 12-én délre nagygyűlést hívtak össze a városháza elé, melyen megállapodnak a további intézkedésekre vonatkozólag. Harcok Cork körül Dubiin, január 8. Hivatalos angol katonai jelentés szerint Cork közelében sinnfeinok ma kát katonai autót élénk fegyver tűz alá vettek. Az autók viszonozták a tüzelést, mégpedig annyira eredményesen, hogy támadóikat, akik közül többen meghaltak és megsebesültek, harcképtelenné tették. Azt az öt házat, amelyből a katonák jelentése szerint a támadást intézték, földig lerombolták. Az autók parancsnoka jelentésében egy dombot is megjelöl, mely mögül több gépfegyver támogatta oldalozó tűzzel a házakba rejtőzött sinnfeinokat. Hegedűs Lóránt Bécsben Budapest, január 8. Hegedűs Lóránt, Valkó Lajos nyugalmazott államtitkár és Paul Iván államtitkár kíséretében Bécsbe utazik, ahol Spiizmüllerrel, az Osztrák-Magyar Bank kormányzójával fog értekezni. Tárgyalásaik kedden kezdődnek és előreláthatólag két napig fognak tartani. A likvidációra vonatkozó értekezleteken Hegedűs Lóránt nem lesz jelen. Helyette Márffy Albin fogja Magyarországot képviselni. Németország lefegyverzése London, január 8. A kormányhoz közelálló lapok irják, hogy az angol kormány nem hajlandó a párisi tanácskozásokat békekonferenciául elfogadni, mint azt Franciaország szeretné. A miniszterelnökök janácskozásán elsősorban Németország lefegyverzésének kérdése döntendő el, de a jóvátétel ügyét a brüsszeli konferencia befejezése előtt bolygatni nem lehet. Meggyilkolták a görög haditörvényszék elnökét Athén, január 8. Faxeasot, a haditörvényszék elnökét az elmúlt éjjelen meggyilkolták. A gyilkosság tetteseit még nem sikerült kinyomozni. Nem töltik be a függetlenségi párt elnöki székét Budapest, január 8. A függetlenségi párt ma esti értekezletén a Lovászy lemondásával megüresedett elnöki szék betöltése nem kerül szóba. Tanúkihallgatások a Löw'ügyben Budapest, jan. 8. A budapesti büntető törvényszéken ma tanuként hallgatták ki Vasek Ernő dr.-t Löw Immánuel bünügyében. Huszár Károly, Milotay István és Eckhardt Tibor, akiknek tanukénti kihallgatását szintén mára tűzték k;, kimentették magukat távolmaradásukért. GONDOLATOK * * * A politika. Szokatlan csend van a politikai életben. A pártkörök néptelenek és akik feljárnak is, nem politizálnak. Az antantjegyzék nyomán felkavarodott vihar is elült és - igen bölcsen, — hagyják, hogy csak politizáljon, intézkedjék a miniszterelnök, akinek elvégre ez a foglalkozása. Milyen helyes volna, ha ezt minden vonalon keresztül lehetne vinni. Ne politizáljon, akinek van mestersége. Igy aztán a fehér asztal politikusai, a kávéházi márványasztalok diplomatái, az utca hangos miniszterjelöltjei mind, mind szépen visszatérnének eredeti mesterségükhöz. Ki hivatalnoknak a városhoz, ki ügyvédnek, ki ludoktornak, boltosnak, stb. Azt méltóztatik megjegyezni, hogy az ujságiró se politizáljon. Éljen! Ezt kellene valahogy csakugyan megakadályozni. De ugy, hogy legyen valami jó foglalkozásunk. Az üzlet. Ma már mindenki üzletkötéssel foglalkozik. Ezt mondta egyik szereplő politikusunk s hozzátette, hogy örvendetes jelenség volna, ha a nemhivatottak abbahagynák közgazdasági tevékenységüket. Kétségtelen, hogy igen helyes az, ha a kereszténység a legteljesebb erejével ráveti magát az üzletre, hiszen tulajdonkénen ez volna a zsidókérdés megoldásának legegyenesebb utja. De arra is gondolnunk kell, hogy az uj elem ne a legrosszabbat vegye át a zsidóságtól: a hirtelen meggazdagodás iránti vágyat, amely aztán nem ismer semmiféle korlátot, hanem csak a szorgalmat, a szakadatlan munkát. S ehez tegyék hozzá a keresztény erkölcsöt. Igy aztán az üzleti téren is elérjük a magyarságot megillető helyet. Ki a hibás? Nagy vita folyt a minap, eléggé a nyilvánosság előtt, egy kereskedő és egy földbirtokos között. A vitába beleszóltak minden rendü-rangu emberek is. Meg kell jegyeznem, hogy a Kereskedő is és Földbirtokos is megérdemlik már a nagybetűt. Egyik sem tudja: mennyi a pénze. A vita akörül folyt, hogy ki az oka az áruk drágaságának. A kereskedő persze mindent az eredendőre, a termelőre hárított és azt állította, hogy a buza ára a tulajdonképeni értékmérő. Földbirtokos ur erre azonnal elővette azt a bizonyos pár csizmát, amely valaha 6 forint volt, az ekét, a boronát, a kaszát-kapát stb. és hevesen védte igazát. Mind a kettő azt mondta: ha Te olcsóbban adod a portékádot, ugy én is olcsóbban adom az enyémet. Te vagy a hibás, te vagy az oka a drágaságnak. A hallgatók két pártra oszoltak, de bár majd' hajba kaptak, eldönteni nem tudták a kérdést. Talán gyakorlatban kellett volna valahogy megpróbálni. Nem?..