Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-03-06 / 49. szám

Békéscsaba, V92L március é. Vasárnap 11. évfolyam 49. szám., Szerkesztőség és kiadóhivatal = I / FÜaastle/1 6 Előfizetési árak: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám I . I Egy hóra35 K, negyedévre 100 K. félévre A szerkesztőség telefon száma: 60 I kereSZtOiiy $SOfMtC&! napilap | 300 K. — Egyes szám ára 2 korona Íz erűszoM felborította a sajtószabadságot és némaságra kényszeritett bennünket négy napon át. El kellett hallgatnia a keresztény gondolatnak, mert egy láthatatlan, de érezhető hatalom felhasznáta a nyomdászok súlyos anyagi helyzetét, amelyben különben ma az egész magyar középosztály osztozik és belehajszolta őket egy olyan bérharcba, amelyet pedig minden valószínűség szerint békés uton is el lehetett volna intézni. Nem régen latolgattuk ezen a helyen egy esetleges sztrájk esélyeit, kimutatva, hogy ezzel az egyébként is kétélű fegyverrel magyar munkásnak ma élnie nem szabad, mert hiszen megélhetését a pillanatnyi többkereset nem biztosítja s helyzetének javulása szorosan összefügg az ország helyzetének javulásával, ezt pedig csupán a termelő munka fokozása és folyamatossága hozhatja meg. Most a nyomdászok egy része, amelyik beszüntette a munkát, négy teljes napi keresetét áldozta olyan hatalmi cél szolgálatában, amely hatalmi cél nem szolgálta és nem szolgálja a munkásság érdekeit s a helyzet ugyanaz, mint volt hétfőn, a munka beszüntetésekor. Az erőszak elült és helyet adott az ész józan tárgyalásainak, amely tárgyalások során a munkásság jogos kívánságai a lehetőség határain belül kétségtelenül kielégítést fognak nyerni. Ez a példa azonban intés a jövőre a munkásság egész egyeteme számára, hogy az erőszakról nekünk, akik magyaroknak nevezzük és érezzük magunkat, egymással szemben le kell mondanunk. Ez az erőszakolt sztrájk a hírszolgáltatást némította el s a rémhírekre éhes közönség fantáziája alá adott szárnyakat. A közhiedelem politikai tendenciát lát a munkabeszüntpMo ben és nagyon nehéz lesz a lemény meggyőzése, hogy a sztrájk gazdasági harc volt csupán. Ezt nem lett volna szabad a munkásságnak, éppen a nyomdai munkásságnak megengedni, mert ily módon akaratlanul is, de hathatósan támogatta azt a tábort, amelynek érdeke, mindennél előbbrevaló érdeke az, hogy a keresztény gondolat ne jusson levegőhöz és a dolgok, a történések ne kerüljenek a keresztény erkölcs megvilágításában a közönség elé. Ez a tábor, amely hangosan kivánja, sürgeti a sajtószabadságot, hogy ezáltal elnyomhassa a szabad gondolatot, még azon az áron is megvásárolja a keresztény gondolat elnyomásának lehetőségét, ha a saját sajtója is hallgatni kényszerül. Ilyenkor nincs sajtószabadság, hiszen a zsidóság megszervezettségében kitűnően érvényesül különösen akkor, amikor a tömeg tájékozatlan a politikai és világeseményekről. Nem tudjuk, nem tudhatjuk, hogy minő hátsó okaik voltak a nyomdászoknak a sztrájkra, de minden okunk megvan annak a feltevésnek igazolására, hogy bűnös kezek dolgoztak a háttérben, bűnös kezek, amelyeknek érdeke, hogy a munka folyamatossága megszűnjön és a keresztény, nemzeti gondolat megnémuljon. Fogolyvona t érkezett Moszkvából Budapest, március 5. Ma délben ujabb fogolyszátlitóvonat érkezett Budapestre, mely február 12-én indult el Moszkvából és 14e0 volt magyar és osztrák hadifoglyot hozott. A foglyokkal 28 orosz aszszony is érkezett. Fő tárgyalás Friedrioh István ügyében Budapest, márc. 5. A Friedrich Istvánra vonatkozó iratokat már megkapta és összeállította a törvényszék. A főtárgyalás idejét rövidesen meghatározzák. Károlyiéh Oroszországba mmú Róma, márc. 5. Károlyi Mihályt és családját kiutasították Olaszországból. Sforza olasz külügyminiszter nyilatkozata szerint a kiutasítás a legfelsőbb tanács kívánságára történt. Károlyi 24 órai halasztást kért elutazásának határidejére. A halasztást megkapta, de az elutazásáig állandóan detektívek tartották szemmel. Családjával együtt Oroszországba utazik. 9 npatniagyarországi tárgpIásoH iigye Interpelláció a baranyai kérdésben - 9 Ház mai ülése Budapest, március 5. A nemzetgyűlés mai ülését Rakovszky István elnök nyitotta meg. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter három javaslatot nyújtott be a Ház elé. Az első a francia állampolgárokkal szemben fennálló tartozások rendezéséről, a második a söradóról, a harmadik az indemnitásról szól. Az állami rend hatályosabb védelméről szóló javaslat tárgyalására térlek át ezután, majd kimondták, hogy a legközelebbi ülést hétfőn tartják. f Nagyatádi Szabó István Pallavicini őrgróf legutóbb elhangzott felszólalására válaszolt a fakormánybiztosság feloszlatása ügyében. Berki Gyula a baranyai kérdés ügyében interpellált. Elmondta, hogy az ó-szerbiai katonaság nem tanusit ellenséges indulatot a megszállott területek magyar lakosságával szemben. A Narodna Obrana tagjai azonban, a kik magyar állampolgárok, valamennyien üldözik a magyarokat, akik ellenállást fejtenek ki velük sz

r 2n. A kommün bukása utáni első magyar kormány sokat rontott a magyar-szerb ügyek állapotán. A baranyai bányamunkásságot a bosszú politikájától való félelem idegenítette el. Ma azonban az egész Baranya szociáldemokratái Linderék távozását követelik és sürgetik a régi magyar közigazgatás visszaállítását. Tury Béla interpellációjával kapcsolatban Gratz Gusztáv külügyminiszter ismertette a Nyugatmagyarország ügyében folyamatban levő tárgyalások eddigi eredményét. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a tárgyalásokban csupán gazdasági és etnikai szempontokat kíván érvényesíteni. Mayr osztrák kancellár azonban kijelentette máris, hogy határkiigazitásról az osztrák kormány álláspontja szerint csak kis mértékben lehet szó. Pedig nagyon téved a kancellár, ha azt hiszi, hogy Nyugatmagyarország népe hajlandó vállalkozni a nélkülözésekre azért, hogy Ausztriához tartozhasson. Kisebbszerü határkiigazitásokba a magyar kormány nem egyezhetik bele, mert azok a területek, amelyeket az osztrákok el akarnak venni tőlünk, országunk fennállása óta mindig magyar-területek voltak. Elveszítettük ugyan most az ország értékesebb darabjait is, azokat azonban ellenségeink vették el. Arra még nem volt példa, hogy legyőzöttek egymás testét tépdelték volna. Gratz külügyminiszter szavait lelkes helyesléssel vette tudomásul a Ház. Madarász Zsigmond a kisüstök megadóztatása ügyében interpellált, majd fél 5-kor véget ért az ülés. Szegeden halálraítéltek egy cigányt Szeged, márc. 5. A szegedi rögtönitélóbiróság négy rabló cigány felett Ítélkezett ma^ akik 1920. november 10-én kirabolták Horvát Pál gazdát. A vádlottak közül Juczkó Pált halálra, Ajtai Istvánt 14, Kis Istvánt és Ajtai Gusztávot pedig 10—10 évre Ítélték el. Ellentétek a német delegáció kebelében Kondon, márc. 5. A londoni német delegáció kebelében -ellentétek merültek fel, melyek esetleg Simons külügyminiszter távozását eredményezhetik. Erdélyi közgazdasági kongresszus Kolozsvár, március 5. Csütörtökön ért véget az erdélyi közgazdasági kongresszus, melyen tiltakoztak a bukaresti kormány gazdasági politikája ellen, minthogy annak nyilvánvalóan az a célja, hogy Erdély gazdasági életét lehetetlenné tegye. A Körösvidék az oláhok kezében Békéscsaba, márc. 5. Feltétlent'! megbízható forrásból eredő értesülésünk szerint a nagyváradi oláh hatóságok gyűjtik a Körösvidék-nek kezükbe kerülő példányait. (Nem sokszr • felik örömük benne.) Döghusból készült kolbász Orosháza, márc. 5. A nagyszénási csendőrök feljelentés alapján házkutatást tartottak Sárközi János nagyszénási lakosnál, aki romlott kolbászt árusított. A vizsgálat során megállapították, hogy a lelkiismeretlen ember egy, a mult év december 31-én elhullott sertését feldolgozta, hus- és zsirnemüjét pedig a piacon akarta eladni. Az orvosi szakvélemény megállapította, hogy a forgalomba hozott termékek teljesen romlottak. Sárkőzi Jánost a csendőrök kihallgatták és minthogy tettét beismerte, feljelentették az orosházi járásbíróságon.