Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-02-27 / 47. szám

Békéscsaba, 1921. február 27. Vasárnap II. évfolyam 47. szám. =35 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szá« A szerkesztőség telefon száma: 60 , Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Nem vásárolt jóformán senki a csabai vásáron. A rengeteg állatot visszahajtották gazdáik, bár az árak egyáltalán nem voltak tartottak, sőt a legutóbbi hetek áraihoz képest további jelentékeny ármérséklés volt észlelhető. Megmagyarázhatatlan ez a hirtelen, pánikszerű tartózkodás a vásárlásoktól s a pénznek ez a visszahúzódása s mással igazán nem magyarázható, minthogy az árak nem voltak reálisak s a legkisebb behatásra is óriási hullámzás állott be és a fogyasztó közönség most további, katasztrófális mértékű áresésektől fél. Ez a magyarázat körülbelül fedi a valóságot, mert ha figyelemmel kisértük az áremelkedések mikéntjét, láthattuk, hogy az ilyen sokszor nem természetes folyománya volt az eseményeknek, a háború különböző fázisainak s a világpiaci alakulásoknak, hanem külső behatások érvényesültek, amiknek eredménye egészségtelen eltolódásokat idézett elő a piaci árakban. Kétségtelen, hogy ez az üzlettelenség csak átmeneti jellegű s az őstermelés produktumairól át fog terjedni az ipari termékekre is és ha a kettő összhangba jut, akkor realizálódni fognak az árak. A pénzügyminiszternek figyelnie kell az áralakulásokat és különös gondot kell fordítania arra, hogy az árak letörése, helyesebben az áru tényleges értékének megfelelő árkialakulása ne csak azoknál a cikkeknél következzék be, amelyekben termelők vagyunk, tehát amely cikkekben kivitelre számithatunk, de azoknál az ipari cikkeknél is, amik nagyrésze behozatal utján kerül az országba. Itt különösen a közvetítő kereskedelemmel szemben kell kíméletlenül eljárnia a kormányhatalomnak, mer! eg lehet követelni az ő_.emelőtől az áldozatkészséget, ugy meg kell követelni az ipartól is, a kereskedelemtől is, hogy az ország, a köz érdekében áldozatokat hozzon. Az üzlettelen csabai vásár intés a pénzügyi kormány szájára, hogy nemcsak a hangulatkeltő intézkedéseket kell végrehajtani, amelyek természetszerűleg idézik elő a pénz eltűnését, hanem okos pénzpolitikával realizálni kell az árakat s főleg egyensúlyba hozni az ipari piacot a mezőgazdasági piaccal. A mesterséges és pénzünk belső értékével arányban nem álló áralakulás öszszeomlott az őstermelés piacán, tehát össze fog omolni az ipari termelés piacán is. Ha pedig ez, mint természetes folyamat nem következnék be, a pénzügyi kormány feladata elősegíteni, mert különben katasztrofális következménye lesz az egyoldalú áresésnek. Három mázsa fehér Kenyeret foglaltak ie Orosházán Békéscsaba, febr. 26. Több feljelentés alapján széleskörű vizsgálatot indítottak két orosházi kenyérgyáros ellen, akik a lefoglalt elszámolások^ tanúsága szerint nagymennyiségű búzát vásároltak össze métermázsánként 1300—1550 K-ért. Készleteiket őrlési engedély nélkül őrölték le s az így nyert fehérlisztből kenyeret sütöttek, melynek kilogrammját 1850 K-ért bocsájtották a viszonteladók rendelkezésére. Az eljárás megindult a kenyér kicsinybeni árusitói ellen is,"akik 20 koronát szedtek a kenyér kilogrammjáért, Egyik kenyérgyárban kétezer darab másfél kilós hófehér kenyeret találtak száradófélben, amit a gyáros megőrölve, zsemlemorzsaként akart forgalomba hozni. A Ház szombati ülése Budapest, február 26. A Nemzetgyűlés szombati üléséről alábbi tudósításunk számol be : A kormányprogramul vitájában elsőnek Szabó József szólal fel. A népjóléti minisztérium működését nem tartja kielégítőnek. A kormány szociális programmjával nem elégszik meg. Tisztviselő- és munkáskamarákat követel. Kikel a jelenlegi osztályuralom ellen, amelynél fogva a városok lakossága kukoricáskenyéren él, mig falun a disznó is búzát eszik. Ferdinándy Gyula Paliaviciai őrgrófnak ellene intézett támadására válaszol. Kijelenti, hogy a belügyminiszterséget tényleg hatásköri öszszeütközés miatt hagyta el. Tiltakozik a lóeltulajdonitás vádja ellen. A Ház kimondja, hogy legközelebbi ülését hétfőn délelőtt tartja. Szünet után a külügyminiszter Karaffiáth Jenőnek a felvidéki püspökségek ügyében hozzáintézett interpellációjára válaszol. Kijelenti, hogy a Szentszék a szóbanforgó püspökségeket a magyar hercegprímás megkérdezése .nélkül bocsájtotta a csehek rendelkezésére.',,Végleges intézkedések a békeszerződés hatálybalépéséig nem történhetnek. Hegedűs György a zsidó- és szabadkőmüveskérdésroi interpelIái. Megállapítja, hogy a szabadkőművesek táborából harcízaj hallatszik. A kormány intézkedését kéri ellenük, mert ók az ország megrontói. A liberális malterral emelt épület összeomlott és maga alá temette a nemzetet. Az ország területéből ma 5 millió hold zsidókézen van. A zsidók kezében van a munkásság is. A szabadkőművesek 85 százaléka zsidó. A páholyok mélyen bele nyúltak a politikai életbe. Képviselőket szareztek meg maguknak. Tagjaik közt voltak Polónyi Géza, Sándor Pál, Bródi Ernő, a külügyminiszter és több más politikus is. Az országnak pedig csak egy halálos ellensége van: a zsidóság és ennek fegyvertársa a szabadkőművesség. A páholyok tagjai ellen bűnvádi eljárás megindítását követeli. Az igazságügyminiszter válaszában kifejti, hogy a páholyok feloszlatását szükségesnek tartotta, az azonban nem szolgálhat okui bűnvádi eljárás megindítására, hogy valaki tagja volt a páholyoknak. Pallavicini tiltakozik az ellen, hogy Ferdinándyt névszerint megvádolta volna. Huszár Károly Ereky tár^dására válaszol. Ereky bocsánatot kér. Több személyi vonatkozású felszólalás után azülés véget ér. 9 szabadság országából Még mindig vannak hazánkban és a külföldön oly könnyen hivő és gondolkozni nem szerető emberek, akik azt hiszik, hogy a kommunizmus három évi uralom után megszelídült, hogy az ázsiai banditák uralma alatt jó dolga van a szegény embernek. A mult év augusztus havában egy német telepes hozzátartozóinak Cherson vidékéről levelet irt Németországba. A levél ez év elején rendeltetése helyére ért s a német lapok közölték. Hü képet nyerünk az ottani állapotokról. A levél fordítását közöljük mi is az alábbiakban: Kedves atyám, testvéreim, rokonaim a közelben és távolban, üdvözöllek benneteket, ha Isten is ugy akarja és megkapjátok levelemet. Mostjlkalom adódott a levélküldésre, a múltkor egy ily alkalmat elmulasztottam. Hogy vagytok? De bármint vagytok is, ha elszegényedtetek is, legalább biztonságban éltek és szabadok vagytok I Igen, szabadoki Mert mi itt az úgynevezett szabadság országában jobban le vagyunk bilincselve, mint a rabszolgák. A mi életünk folytonos rettegésben morzsolódik le. Nincs fogalmatok arról, hogy milyen a mi életünk ebben a hazug szabadságban. Mindennap a „kiosztásra" kell várakoznunk. A föld az államé, de a lakosságnak kell azt megművelnie. Az állam ad élelmiszert, ruhát stb. De milyen az a kiosztás! A nő szabad. Nincs többé házasság. Az újszülött gyermeket egyhónapos korában elveszik az anyjától és csecsemő-otthonban helyezik el, ahol a szoptató anyákat is elhelyezik. Nem szabad többé családi életet élni. A gyermekeket a bolseviki programm szellemében akarják nevelni. Az odesszai árvagyermekeknek nem szabad többé templomba járni és imádkozni. A mi árvaházunkb?n is betiltották az imádkozást. Az imaház szentírás mondatait is le kellett kaparni a falakról. Óvodát állítottak. Három zsidó kisasszony gondozza abban a gyermekeket 3—7 éves korukig oly szellemben, hogy a gyermekek elszokjanak szüleiktől. Mily rettegés! Mindent meg sem irhatok. Végtelen borzalmat érzek, ha erre a nyomorúságos létre gondolok. Ezek az emberek elhagyták az Istent. Csak az ő mostani uraikat istenitik, Lenint és Trotzkit. Másokat is imádnak, de ezek már meghaltak s ezek: Luxenburg Róza, Liebknecht és Bebel. Valóságos vallásüldözés kezdődött meg nálunk. Csak töredékekről számolok be néktek, mindent le sem irhatok. Majd mindennap búzát, árpát, zabot kell beszállítanunk és pedig ingyen. Községünk 3 doboz kocsikenőcsöt, egy kanna kenőolajat, fél zsák durva sót és egy kis dohányt kapott. Ez csak a kezdet. Dolgozunk és éhezünk. Örökös rabság ez. Hetenként minden tehén után két font vajat kell beszolgáltatnr k; de ez nehezen megy, mivel nagyon rossz a legelő és kevés a tej. Minden tyúktól két tojást kell beszolgáltatnunk. De ez mind semmi. Most a ruhaneműt rekvirálják. Azt a pár rongyot, amink még van, jól el kell dugnunk. Az ágynemüeket és bútorainkat is el akarják szed:,i, azokat már el nem dughatjuk. Odesszában a gazdagembereket kirabolták, dolgaikat Nagyoroszországba küldték. Sok vasúti kocsit megtöltöttek a felsőbb és középosztály asszonyaival és leányaival s ezeket a frontra menesztették. Ott a chinaiaknak és más csőcseléknek szüksége van asszonyokra. Sokat közülök meggyalázva hoztak vissza. A kórházak megteltek és nincsen gyógyszer. Nagy félelemben és rettegésben élünk. Azt beszélik, hogy a vár<3Si asszonyok után most már a falusiak következnek. Plakátokon behívták a nőket