Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám
1921-01-06 / 4. szám
Siársövídék 2 Elhatározta még a választmány, hogy az egyesület hetenkint közleményeket fog közzé tenni a „Körösvidékiben, hogy tagjait állandóan tájékoztassa az egyesület működéséről és időszerű gazdasági kérdésekről. GONDOLATOK * * * Mózes és Apponyi. Hogyan kerül össze ez a két név, a bibliai Mózes és Apponyi Albert gróf neve ? Egyszerű. Apponyi, aki mindenkor „fekete* volt, „csuhás" volt és antiszemita volt, öregkorára reálpolitikát csinál és olyan beszédeket mond, hogy a zsidóság a gyönyörtől szédül és még megérjük, hogy Ruppertnél is jobban fogja őt szeretni. Egy ilyen beszédét méltatja egyik zsidó hetilap legutóbbi száma s a dicshimnuszt igy kezdi: . . . a pusztában járó tűzoszlop mutatta az utat ... már t. i. Mózesnek és a zsidóságnak. — Ilyen tűzoszlop Apponyi . . . Hm! Valamit nagyon rosszul, nagyon, nemzetellenesen csinálhat a nemes gróf, ha — a zsidóknak ennyire tetszik! * Megindultak ismét a vonatok s az utcákon elomlott a nyüzsgő idegenség, mint az útszéli csatorna felhúzott zsilipje alól szivárgó szennyvíz, mely piszkos gyűrűket ver, ahol a patakba ömlik. A motoron ma két mosdatlan pesti zsidó ült mellém. Fejüket összedugták és csakhamar suttogva tárgyaltak, hol magyarul, hol németül, azonban mindég zsidós kiejtéssel. A német szavakat bátrabban, hangosabban ejtették ki s igy kényelmesen leshettem el párbeszédjük tekintétyes részét. Valami csempészáruról beszéltek. „— Az oláh — meséli a vörösebbik — még mindig átengedett szó nélkül. Csak a vámösszeg kétszeresét nyomom a markába. A múltkor meggyült a bajom egy magyar csendőrrel. Lestoppolt. Váriam, hogy ketten maradjunk, aztán mutattam neki egy ezrest. Azt hiszed, bedőlt ? . . . Gondoltam, jó, ha te marha vagy, hát legyél marha ! Akkor megcsíptek. 1' Az én Szecskó István bátyám Irta: Gajdács Pál IV. A rántotthal-vacsora. Nehogy a rossz világ azt higyje, hogy Szecskó István bátyám szereti a potyát, de ő maga senkit sem tud megvendégelni, egy napon valamennyi tanyai szomszédját fölkereste, hogy egy kis haivacsorára meginvitálja őket. — A mu!t éjszaka, tudjátok az ilyen öreg embernél megesik az, nem tudtam aludni, hát veszem a hálót, kimeggek a szárazérre s lássátok nem hiába mentem, fogtam uyyanis egynéhány igen szép potykát és csukát; estére együtt fogyaszthassuk el! — mindenik szomszédjához ezzel állított be. De azután mindenütt kolledált is, itt 20—30 tojást, ott egy kenyeret, itt pálinkát, ott bort, szóval az öreg annyit supplikált össze, hogy csupán abból 20—25 embert könnyen meg lehetett volna vendégelni. Összenevettek s még azt sem tartották szükségesnek, hogy körülnézzenek, hogy nem hallotta-e meg valaki a kis kaland históriáját. Megálltunk a színház előtt, leszálltak, a Nádoi ba igyekeztek. Csempészek. Kinek jelentsem fel őket és hogy ? * Liberalizmus. A „Körösvidék" tegnapi számának vezércikke, érintette a liberalizmust, mint aminek a zsidók is, de mi is mindent köszönhetünk. Mindent. Ők hatalmukat, mi nyomorúságunkat, szétdaraboltságunkat, mártírjainkat; Ők fűtött, puha, szőnyeges palotáikat, mi a waggonokat; ők dus lakomáikat, mi száraz, keserű kenyerünket; ők villanyfényes pazar szórakozásaikat, pezsgős mámorukat, mi könnyeinket, gyászunkat. Mindent, mindent nekik köszönhetünk, a liberálisoknak — a zsidóknak. És ezt nem szabad elfelejtenünk, mert ők maguk, a zsidók mondják. Büszkék rá ! . . . eisiKMsauBssísHaaieanacsMaicias^Ba Nyuptmagyarország sorsa Budapest, jan. 5. Az ántánt ötös tanácsának jegyzéke még nern érkezett meg s- igy Nyugatmagyarország ügyében a kormány csak Praznovszky Iván párisi követ értesítésére van utalva. Megállapítható, hogy a politikai körökben az ideges feszültség megszűnt és a kormány felvilágosításai ulán a kedélyek megnyugodtak. Általában az a nézet, hogy a nyugatmagyarországi ügy eseményeiért a felelősség az osztrákokra hárul.Egyébként bíznak abban, hogy bár mit tartalmaz az ántánt ötös tanácsának jegyzéke, azt diplomáciai jegyzékváltás fogja követni. A nemzetgyűlést semmi esetre sem hívják egybe, mert a kormány teljesen szabad kezet nyert á* dolgok intézésére. Népszavazás Felsőszíléziáért Breslau, január 5. Megbízható hírek szerint Felsőszilézia birtokáért csak március közepén ejtik meg a népszavazást. Délután, mig cselédei a rendes napi munkával voltak elfoglalva, ő maga látott hozzá a vacsora készítéséhez. Elsőben is megállapította a fogásokat ekképen: I-ször is jön 30 keményre főtt tojás, azután ugyanannyi tojásból bundás kenyér, végül rántott hal. Még a nap le sem áldozott, már is készen volt a vacsora. Ekkor az öreg, oda megy a vályúhoz, kiveszi abból a nagy körülbelül egy öl hoszszuságu, fűzfából készült tárogató kürtöt, melyet némelyek oly mesterileg tudnak kezelni s melynek öblös hangja a téli csendes éjszakákon mértföldekre is elhat, egyetkettőt köhint,;azután két kézre fogva a kürtöt belefújja az érkező postalegény ismeretes nótáját: Trálla, trálla, tralla-lalalá 1 Trálla, trálla, tralia-lalalá! Ez voit a nagyszerűnek ígérkező lakoma nyitánya, öszszahivója s jöttek is a szomszédok innen, is onnan is. Bent a szobában az asztalon egy hurka-teknőben már ott volt a sok főtt tojás, másikban a bundás-kenyér, egy nagy öblögető tálban pedig egymásra rakva ott mosolygott a rántott hal. 9 mipr kormány tárgyalásokat kezd az oroszokkal Budapest, jan. 5. Csicserin, az orosz szovjetkormány külügyi megbízottja ujabb táviratot intézett a magyar kormányhoz, melyben kijelenti, hogy az orosz tanácsköztársaság a volt magyar népbiztosokat védenceinek tekinti és sértetlenségük biztosítására ezer magyar hadifogoly tisztet gyűjtött táborba. A magyar kormányt ez a körülmény arra kény szeri tette, hogy elvileg döntsön afölött, hogy kezdjen-e tárgyalásokat a szovjetkormánnyal, mely az évek óta emberfeletti szenvedések között sínylődő ártatlan magyar fiukat, akik szabadulásra várnak hosszú esztendők óta, tuszokul akarja felhasználni. Hosszas megfontolás és a körülmények alapos mérlegelése után jött létre az a határozat, melynek értelmében tárgyalásokat kezd a magyar kormány az elitéit népbiztosoknak a fogoly tisztekkel való kicserélése érdekében. Legközelebb útnak is indul Jungert Mihály külügyminiszteriumi osztálytanácsos Rewalba, a tárgyalások megkezdésére. Jungert már régebben tárgyalt Nansennel is fogolykicserélési-ügyben, tehát nagy jártassága van ezen a téren. Orosz részről Litwinow fogja vezetni a tárgyalásokat, melyek előreláthatólag eredményre fognak vezetni. Oyorsvonoti összeköttetés Prágával Tárgyalások Csehországgal Budapest, január 5. Közöite a „Körösvidék" is, hogy Prágában tárgyalások folynak a Magyarországgal való kereskedelempolitikai megegyezésről. Tudósítónk felkereste a budapesti Csehszlovák követet, aki a következőkben volt szives nyilatkozni: Tudomásom van róla, hogy Prágában komoly tárgyalások folynak a Magyarországgal való kereskedelmi — Elsőben is elfogyasztódott n tojás, utána a bundás-kenyér. Voltak azonban a vendégek közt olyanok is, akik a rántott halat várva, ámbár az öreg szinte becsületfogytig kínálgatta őket, az első két fogásból nern igen ettek, de azért mind a két teknő szépen "kiürült. Jött azután a hal. — No kedves vendégeim, egyetek ! Ne nézzetek rám, én már jól laktam, nem eszem többet! Egyetek ! — kínálgatja őket az öreg bajusza alá mosolyogva. Légelső, aki belenyúlt a tálba s előre kinézve a legszebb potykát, aki az első falatot kivette, Dobokai Farkas Péter uram volt. Mily élvezettel harapott bele, de kevésbe mult, hogu a csutorarágásban ugy is már megkopott foga bele nem tört. Ugyanúgy jártak a többiek is, mindenik beleharapott, de leharapni egyik sem tudott körömnyi falatot sem. Erre azután igen gyanúsan kezdtek egymásra nézni: még ilyen halat nem pipált egyikőjük sem. Nem ám! mert ez nem a Szárazérben nevelkedett, hanem valamelyik nagyszebeni posztógyárban — Békéscsaba, 1921. junudr 6. forgalom felvétele tárgyában. A főcél az, hogy Budapest és Prága között mielőbb gyorsvonati összeköttetés létesüljön és pedig oly módon, hogy egy gyorsvonat indulna Budapestről Prágán át Párisba, egy pedig ugyancsak Budapestről Prágán át Berlinbe. A tárgyalások részleteit még nem ismerem, mert ezekről még hivatálos értesítést nem kaptam. Azt hiszem, hogy a tárgyalások eredménnyel fognak járni, mert az ottani irányadó körök is szükségesnek tartják, hogy Magyarország felvegye a kereskedelmi összeköttetést a Csehszlovák állammal. Benes külügyminiszter is kijelentette egy amerikai újságíró előtt, hogy véleménye szerint Magyarországgal a további kérdések is kedvező megoldást nyernek s februárra megindulhat a teljes forgalom a két állam között. BiaSSBSBSHHflHHHaBaaiaBaHBHBB üngol katonák rabolnak Írországban Ujobbb gyújtogatások Kopenhága, jan. 5. A legutóbbi napokban sinnfeinek ellenszegültek erőszakoskodó angol rendőröknek Middletown t városában. Az angol katonai kormányzó rögtön rendeletet adott ki annak a városrésznek az elpusztítására, amelyben az összetűzés történt. A felgyujtásra szánt házak lakóit azonnal eltáv«litoíták, de csak apróbb értéktárgyaik elvitelét engedték meg. A gyujtogatást délután két órakor kezdte meg a katonaság s amíg a lángba borított városrésszel szomszédos házak lakói is meneküléshez láttak, megkezdte a fosztogatást is. Felgyújtottak egy hatalmas gépgyárat is a fosztogatók és egész berendezését elszállították. Az esteli sötétség beálltával utcai járókelőket is megtámadtak és kiraboltak. „Hisiek egy istenben, hiszek egy haséban, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen." készítették — szürpos^tónak, Szecskó István bátyám előkeresett ugyanis valahol egy ócska szűrt, azt halforma darabokra szabta fel s ezt ránntotta ki bőtojással s kenyérmorzsával vendégeinek. Bezzeg mikor aztán megtudták, hogy micsoda uj divatú halakat rántott ki a számukra a vendéglátó gazda, volt nevetés, kacagás, csak Dobokai Farkas Péter uram dohogott, hogy ez mégis disznóság, igy szedni rá a becsületes embert. A többiek jóizüt neveitek a tréfán s az volt éppen Szecskó István bátyámnak a szerencséje, rnert ha valamennyien ugy fogják fel a dolgot, mint Dobokai Farkas uram, most az egyszer aligha el nem lasnagolják az öreget. Nem is gondolt boszszura Farkas uramon kívül senki s ez is hogyan állott bosszút az öregen, azt is elfogom mondani, előbb azonban, miután időrendben igy következik, elmondom, hogy milyen szolgálatot tett István bátyám a vásárhelyi tiszteletes urnák ? (Folyt, köv.)