Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-02-16 / 37. szám

Békéscsaba, 1921. február 16. Szerda M. évplyam 37. szám.. Szerkesztőség ét kiadóhivatal: BékésaoaMa, Szent Iatráa-tér 18. tzkm A szerkesztőség telefon száma: 00 I karma, Fü&gotian ztény politikai napilap Előfizetési Arak: Egy héra 3S K, negyedévre 109 K. félém 200 K. — Egyes szás ára 2 koroaa Esempésztanyát lepleztek le az elmúlt éjszaka Békéscsabán, hol nagyarányokban folyt a mindennapi kenyérdrágitása s a lisztnek meg nem engedett uton és módon lánckereskedők kezére való juttatása. íme egy kis epizód az élet mocsarából, egy kis darabkája Iezüllöttségtlnknek, erkölcsi siilyedésünknek. Az emberek hallatlan önzésükben semmire sincsenek tekintettel, nincs érzékük embertársaik szenvedései iránt s csupán önmagukkal törödnek. A kenyér, a mindennapi kenyér az eledele, úgyszólván egyetlen tápláléka sok szegény embernek s mig az állam minden lehetőt elkövet, hogy ezt a kenyeret biztosítsa a tömegeknek, mig a gazdatársadalom a lehetőség határain belül siet az államhatalom segítségére, addig még mindég akadnak lelketlen üzérek, akik a nyomorúságot kihasználva láncoskézre juttatják a kenyeret. íme egy magyarázata az általános drágaságnak. A szükséges kenyérmennyiséget nem tudja az állam előteremteni, mert bűnös uton óriási készletek vonatnak el a közfogyasztás elől. Viszont kenyér kell s az a kishivatalnok, munkás s mindazok, akik nem termelők, kénytelenek ott beszerezni a kenyeret, ahol tudják : a lánckereskedelemben. Miután pedig nálunk nem az arany, hanem a kenyér a tulajdonképeni értékmérő, természetes drágulását vonja maga után mindennek az, ha a kenyér beszerzési ára emelkedik. Ez a megállapítás, mit nevezhetünk igazságnak is, bizonyítéka a gabona szabadforgalom szükségességének. Az a termelő soha sem fogja láncoskézre adni a terményét és soha sem jut eszébe mesébe illő összegeket elkérni búzájáért, hanem a Iegintim kereskedelem, különösen a már majdnem mindenütt meglevő szövetkezetek utján közvetlen a fogyasztóhoz kerül s az a fogyasztó sem fog ipari és egyéb termelése ellenértékéül magasabb árat elkérni, mint amely ár arányban van a kenyér árával. Más kérdés aztán, hogy a kétségkívül kísérletező és ez esetben külföldre igyekvő üzérek kártevő működése miképen akadályozható meg. Ez is megoldható. Egy szigorú határzár biztosítja azt, hogy készleteink bentmaradnak az országban s ha az az üzér tudja azt, hogy a termelő gazda a jövő aratáskor piacra dobja egész készletét és esetleg a viszonyok változtával előreláthatólag jelentékenyen olcsóbb áron, ugy kétszer is meggondolja, hogy összevásárolva a kenyérmagvakat, mesterségesen igyekezzék a kereskedelmi árakat felhajtani. Ameddig azonban a szabad forgalom lehetősége előáll, addig is minden lehetőt meg kell tenni, hogy a csempészés és a láncolás megakadályoztassák. Azokat pedig, akik hurokra kerülnek, a legsúlyosabb büntetéssel kell sújtani, hogy örökre elmenjen a kedvük az ilyen hazaárulásszámba menő bűntettől. 9 szociáldemohrata párt kongresszusa Mt b miiiMIjcsitníiij — Többségben i radl&ilisok Budapest, február 15. A Szociáldemokrata Párt és a Szakszervezetek március 13—15-én tartják kongresszusukat Budapesten. A kongresszusra erőteljesen készülődnek és kritika tárgyává kívánják tenni a jelenlegi kormányzatot s támadásra készülnek a párt és szakszervezeti vezetők ellen is, akiket ki akarnak buktatni és helyükbe a kevésbbé mérsékelteket beültetni. Abba* keménykednek az elégedetlenkedők, hogy akkora a külföldön levő radikálisabb vezetők is megérkeznek. A mérsékelt vezetők elvesztették többségüket a tömegeknél, s igy a radikálisak gyózelma várható. A bánya és iparvállalatok vezetőitől vett értesülések szerint ugy a leánymunkások, mint a gyárak munkásai kifogástalanul végzik munkájukat és az átlagos munkateljesítmény jobb, mint volt a háború alatt. Hogy a termelés még sem emelkedett, annak oka a gépek lerombolásában és a nyersanyagok silányságában nyeri magyarázatát. Mikor lesz béke Európában? A lezajlott háborúban győztes népek mind sietnek szövetségeket kötni egymással; pedig a háború folyamán azt hirdették, hogy a jövőben tilos lesz mindenféle szövetkezés, csak a Nemzetek Szövetségének kötelékébe lesz szabad belépni. Csakhogy ezt csupán a legyőzöttekre értik, a győzteseknek minden szabad. Az entente megtorló fenyítéssel fenyegetőzik, ha Ausztria Németországgal merne szövetkezni vagy egyesülni; burkoltan ezt nekünk is megtiltja a trianoni békeszerződésben (73. cikk). Nekünk nem szabad szövetkezni, mert mi legyőzöttek vagyunk, de a győztesek tetszésök szerint csoportosulhatnak, igy a románok, szerbek megalakították ellenünk az u. n. „kisentente" szövetséget, hogy a tőlünk elvett területeket fegyveres hatalommal biztosítsák maguknak. (Az entente, ejtsd : ántánt, francia szó; jelentése : értelem, kölcsönös megértés, egyetértés). A lengyelek Romániával szövetkeztek a fenyegető orosz vörös veszedelem elleni közös védekezésre. A francia arról álmodozik, hogy Angliával örök barátságot és szövetséget kössön: az a francia, aki 1066. óta szive mélyéből gyűlöli az angolt és viszont s amely kölcsönös gyűlölet évszázadokon át mindig az ellenkező táborba hajtotta őket, hogy egymás ellen küzdjenek. A történelem csodája, hogy ez a két versenyző nemzet hét év óta képes ezt a régi gyűlöletét az érdekek közösségével színlelt barátsággal takargatni s hogy az még ki nem tört az angolokból. Pedig volna sok okuk reá. A győzelmes háború a francia nemzetet jelenleg oly magasra emelte, amilyen magasan száztiz év előtt, I. Napoleon alatt sem állott. Miniszterelnökeik (Clemenceau, Millerand, Briand) a magasból diktálnak nemcsak nekünk, a legyőzötteknek, de szövetségeseiknek, az u. n. főhatalmaknak is: az angolnak, amerikainak, olasznak és japánnak. A japán nem szól bele a béketárgyalásokba, neki oly közömbös, hogy a franciák hogyan rendelkeznek Európa népeivel, ez Japánt nem érinti. Az olaszok (Nitti) eleinte próbálták a tnaguk nézetét a békekonferencián a legyőzöttek javára kinyilvánítani, de bizonyosan Clemenceau leintésére elhallgattak. Az amerikaiaknak talán nincs is képviselője a föhatalmak öt tagu tanácsában s hagyják a franciákat szabadon cselekedni. Az amerikaiak megtették a magukét : elnökük Wilson a népek szabadságának védelme ürügyével belehajszolta őket a háborúba s mikor óriási hadifelkészültségökkel s friss erejökkel a nyugati fronton az entente javára eldöntötték a háborút, akkor Wilson visszavonult a harctérről s a párisi békekonferenciától, a franciáknak szabad kezet engedett mindenben, egyszerre / elhallgatott a népek önrendelkezési jogának védelmével s igy honfitársait becsppva, felhasználta szabadságukért s életökért harcöló népek leverésére. Mi pedig úgy bíztunk Wilson hangoztatott elvének, a népek akaratának érvényesülésében 1918. őszén, akkor, amikor gróf Károlyi Mihály és társai izgatására katonáink az oiasz fronton eldobták a fegyvert. Talán már belátják az amerikai Egyesült-Államok Wilson elnökük gonosz játékát s ha hihetünk a híreknek, az uj elnöknek, Hardingnak első dolga lesz helyreállítani a barátságos kereskedelmi összeköttetést a letiport Német- és Magyarországgal és Ausztriával. Hátha az amerikai közvélemény tisztán fogja látni, hogy Wilson milyen igazságtalan sorsra juttatott bennünket Amerika erejének felhasználásával s ez a tisztult amerikai közvélemény erős szövetségesünk lehet a mindenható francia ellen. Most egyelőre az amerikaiak nagyszabású segélyekkel, ipari termékekkel s élelmisaerekkel igyekeznek enyhíteni végtelen nyomorunkat, melynek előidézésében Wilsonnak oly nagy része van. Segítő jótékonyságuk halálra kötelez bennünket. (g. i.) Legújabb Balthazár Dezső ref. püspök Budapesten Gieswein Sándorral tárgyalt a sajtószabadság, a gyülekezési- és egyesülési jog védelme ügyében. Kocsmarik Gyula gazdászt, akit a debreceni templomgyalázás elkövetésével vádolnak, az ügyészség fogházába szállították. A Párisban lefülelt kommunista szövetkezet március elsejére hatalmas sztrájkot tervezett. Előkészítő munkálatait Olaszország és Spanyolország területén is megkezdte. A lengyelek 30 millió és 700 ezer rubelt kapnak aranyban az oroszoktól. A lengyel—orosz békeszerződés aláírását még e hó végére várják. A népszövetség főtitkársága felszólította a magyar kormányt, hogy jelentse be a magyar gyáripar megindulásához szükséges hiányzó nyersanyagkészleteket. Minisztertanács Budapest, febr. 15. Ma délelőtt 10 órakor a kormány tagjai minisztertanácsra gyűltek össze, melynek tárgya a Hegedűs-féle pénzügyi törvényjavaslatoknak a nemzetgyűlési tárgyalásokra való végleges előkészítése volt.